A Nemzeti Civil Alapprogram tervezete: Polgáriasítás

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/14. (04. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Féléves előkészület után sem dőlt el, hogy mikor és milyen formában tárgyalja a kormány a nonprofit szervezetek támogatására szolgáló Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénytervezetét. Egy könnyed árukapcsolás révén ebben az Országos Civil Érdekképviseletről (OCÉ) is rendelkeznének, megalakulását a beígért hatmilliárd forinttal ösztönözve. A kormányzatnak fontos a civilekkel történő szimbolikus megállapodás; a szervezetek egy része ódzkodik az egésztől, míg mások örömmel lennének érdekképviselők. Utóbbiaknak Kiss Péter kancelláriaminiszter egy múlt heti megbeszélésen a jelenlegi, ötödik változat korrekcióját ígérte - így jelenleg senki sem tudja, mi van.

Féléves előkészület után sem dőlt el, hogy mikor és milyen formában tárgyalja a kormány a nonprofit szervezetek támogatására szolgáló Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénytervezetét. Egy könnyed árukapcsolás révén ebben az Országos Civil Érdekképviseletről (OCÉ) is rendelkeznének, megalakulását a beígért hatmilliárd forinttal ösztönözve. A kormányzatnak fontos a civilekkel történő szimbolikus megállapodás; a szervezetek egy része ódzkodik az egésztől, míg mások örömmel lennének érdekképviselők. Utóbbiaknak Kiss Péter kancelláriaminiszter egy múlt heti megbeszélésen a jelenlegi, ötödik változat korrekcióját ígérte - így jelenleg senki sem tudja, mi van.Az NCA létrehozását tavaly szeptemberben egy konferencián jelentette be Medgyessy Péter kormányfő, együttműködést ajánlva a szektornak. Az alapprogram bevételeit döntő részben azok a pénzek biztosítják, melyek a felajánlható személyi jövedelemadó (szja) egy százalékából - a rendelkezés hiánya miatt - "bentragadnak" a költségvetésben. Ha valamennyi jogosult célba juttatná az egy százalékot, több mint 11 milliárd forint kerülhetne a szektorba: ehelyett tavaly 5,2 milliárdot ajánlottak fel, és 6 milliárd maradt a büdzsében.

Mintegy 50 000 civil szervezetet jegyzett be eddig az illetékes bíróság - tájékoztatta lapunkat Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályának a vezetője. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nonprofit szektor

éves bevételei 700 milliárd

forint körül mozognak; ennek harmada központi költségvetési és önkormányzati forrásból származik. "riási viszont a differenciálódás: a bevételek 40 százaléka a szervezetek kevesebb mint 5 százalékához kerül (ezek elsősorban közalapítványok, köztestületek, közhasznú társaságok), míg a szervezetek közel fele kevesebb mint évi félmillió forintból gazdálkodik. Bódi szerint a szektor támogatását indirekt eszközökkel is növelni lehetne; például az szja-törvényt úgy kellene módosítani, hogy az adó-jóváírási lehetőség valóban ösztönözzön, továbbá érdemes volna az egyszázalékos rendelkezési lehetőséget kiterjeszteni a társasági adó alá tartozó szervezetekre is.

Az adó- és egyéb jogszabályok módosításával egyetért Bullain Nilda nonprofitszakértő is. Szerinte érdemes volna a belföldi magánalapítványokat erősíteni, ahogy ez más kelet-európai országokban történik. Ezek a belföldön felhalmozott tőkét fordítják az ország javára, az elosztás kevésbé politikafüggő, rendszerint konkrét szükségletek kielégítésére alakulnak, működésükkel erősítik a nonprofit szektor piaci jellegét. "A tőke már nálunk is megvan, csak a jogi szabályozás és a még nem kialakult kultúra miatt kihasználatlan" - mondta. Álláspontja szerint az NCA ötlete ellentétes azzal a szellemiséggel, amit az 1 százalékos törvény képvisel, "ugyanis nem az állampolgárok döntésére bízza a támogatást, ráadásul a civil szektor államtól való pénzügyi függősége csak tovább nő". A szakértő úgy látja: a jelen helyzetben hiába jóindulatú az állam, végső soron kegyet gyakorol, amit bármikor visszavonhat. "Az Állami Számvevőszék többször vizsgálta a közpénzek nonprofit szervezeteknél történő felhasználását, és lesújtó következtetésekre jutott. Amíg nem biztosítható, hogy átláthatóvá váljék az állami források elköltése, nem biztos, hogy érdemes növelni ezek volumenét" - mondta Bullain Nilda.

Az NCA jelenlegi változata szerint az elvi irányítást egy 15 tagú tanács végzi, amelynek 5 tagját az illetékes miniszter saját hatáskörben jelöli ki. Az alapprogram regionális szervező, operatív döntéshozó grémiumai a kollégiumok, ahol a tagok egyharmadát szintén a miniszter bízza meg. Rendkívüli esetben a tanács elnöke dönthet az alapprogram céljaival összefüggő egyedi támogatásról, de ezek összege nem haladhatja meg az NCA éves költségvetésének 5 százalékát (azaz a 6 milliárd esetében a 300 milliót). Az alapprogram működési kiadása nem lehet több az állam által biztosított "bennragadt egy százalékok" egytizedénél. A kollégiumok az egy naptári évben rendelkezésükre álló keret legfeljebb 10 százalékáról nyilvános pályázat, illetve normatív előírások nélkül dönthetnek. A nem a miniszter által megbízott döntéshozókat a regionális, országos civil érdekképviseletek delegálják. Amíg az érdekképviseletek nem állnak fel, az átmeneti rendelkezések szerint a civil tagokat is a miniszter kéri fel "a civil szervezetek és együttműködések" jelölései alapján. Bódi tapasztalatai szerint az állami közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális stb. szervezetek esélyei a programfinanszírozású pályázatokon jóval nagyobbak, mint a kis szervezetekéi, ráadásul utóbbiak az alapműködésükhöz szükséges forrásokra sem nagyon pályázhatnak. A helyzet orvoslására az NCA tervezete szerint a keret 60 százalékát működési támogatásra kell fordítani.

Bullain Nilda szerint az a megoldás, miszerint minden civil szervezet normatív alapon kap működési támogatást, kivitelezhetetlen, ugyanis "erre a szektor sokszínűsége miatt nem lehet elfogadható rendszert kidolgozni". Úgy véli, az effajta

állami gondoskodás ellustítja

a civileket, és bár rövid távon mindkettőnek az az érdeke, hogy "megegyezzen" a másikkal, ez csak a szektor függőségét erősíti. "Az elmúlt 12 év tapasztalata alapján a központi alapok működése nem politikamentes, a döntések gyakran átláthatatlanok; abból, hogy az NCA-ban több civil lesz, még nem következik a tisztább működés, csak az, hogy >>mások másként mutyiznak"Az igazi civil örök ellenzéki, erről szól a társadalmi részvétel. Amelyik kormányzat ezt nem érti meg, a civilség alapvető értékeivel sincs tisztában" - mondta Márkus Eszter, a Nonprofit Szektor Analízis kutatásvezetője, az NCA tervezetét folyamatosan tárgyaló négy civil munkacsoport közül a jogi kérdésekkel foglalkozók koordinátora. "Az NCA tervezete az elmúlt hónapokban folyamatosan változott, az észrevételek nagy része bekerült a legújabb anyagba. A munkacsoportokhoz bárki csatlakozhat, az anyagok, vélemények nyilvánosak, az interneten olvashatók" - mondta. Fontosnak tartja, hogy a munkacsoportok csak a résztvevőket képviselik, "ma senki sem tudja az >>összcivil>önbecsléssel"A legnagyobb civil tömörülés, a Civil Fórum tagszervezetei még a nyáron részt vettek az Európa Ház által kezdeményezett megbeszélésen, de ott nem vették figyelembe a véleményünket" - mondta Hanti Vilmos, az Otthont Magyarországból Összefogás vezetője. A további közös munkát szerinte az tette értelmetlenné, hogy megkérdezésük nélkül, de az általuk képviselt szervezetek nevében is aláírt levelet küldtek a miniszterelnöknek. A civil kapcsolatokért felelős államtitkárság által koordinált szakmai munka nem az, amit a kormányprogram ígért - állítja. "Voltaképpen az előző négy év szereplői szervezik tovább a dolgokat, azok, akik az állami támogatás reményében

mindig az aktuális kormányzat mellé

állnak. Önmagában ez még nem lenne akkora baj, ha ez az időszak a civil világ demokratikus sokszínűségét, megerősödését jelentette volna. Mi a korábbi időszakot azért bíráltuk, mert kirekesztő, félelemkeltő klientúraépítés történt" - fejtegette Hanti. Az NCA jelenlegi tervezete számukra nem elfogadható, mert e tendenciát tovább erősítené. Szerintük alapvetően a tagsággal rendelkező, önszerveződő egyesületeket kellene jobban támogatni.

Bódi úgy gondolja, a civil szektor legitim képviseletének kialakítása a civil társadalom belügye. A kormányzati civil stratégia tervei szerint a civil érdekképviselet részt vehet a szektorális jogszabályok előkészítésében, a civil érdekek megjelenítésében a társadalmi párbeszéd kormányzati szintű testületei előtt, és feladatának csupán egy része az NCA civil oldalának a delegálása. Az érdekképviselők így első kézből értesülhetnek az információkról, és folyamatosan formálhatják az NCA prioritásait. Barabás Miklós biztos benne, hogy az OCÉ létrejön, átlátható és legitim lesz; szerinte "létrehozásában taktikai segítség a pénzügyi érdekeltség".

Hantiék a társadalmi egyesületekkel megvalósuló érdekképviseletet szorgalmazzák. "Az érdekegyeztetés kereteit is létre kellene hoznia a kormányzatnak, amely az állampolgárok részvételi lehetőségeit bővítené egy-egy parlamenti és kormánydöntés előtt, így azok megvalósításában az állampolgárok >>beavatottkéntról a másikra legitim képviseletet létrehozni, ráadásul felesleges ezt összekötni az alap működési mechanizmusával. "Furcsa helyzetet teremt, ha az érdek-képviseleti fórum a pénzosztásban is részt vesz, és közben a kormányzattal is alkupozícióba akar kerülni. Így óhatatlanul történhetnek összefonódások, visszaélések" - érvelt. Barabás azt is elfogadhatónak tartaná, ha átmeneti rendelkezések nélkül fogadnák el a törvényt, a szektornak pedig rövid határidőn belül "ki kellene izzadnia" érdekképviseletét, és ezt követően állnának fel a kollégiumok; az új rendszer 2004 elején indulhatna.

Menyhért Péter, a Mosoly Nővérszolgálat és Egészségvédő Egyesület ügyvivője kidolgozott egy lehetséges OCÉ-választási modellt, ami "a képviselő-választáshoz hasonlítható": helyi szinten a már meglévő civil együttműködések preferáltak, azok listát állíthatnak, így nő az esélyük a képviseletre. "A szabályokat több lépcsőben, civil szakmai és regionális szinten is egyeztetjük" - tette hozzá Menyhért, aki szerint

komoly veszélyforrás

garanciák nélkül választani képviselőket, mert "másod- és harmadvonalbeli politikusok" kerülhetnek így a képbe. Bullain Nilda véleménye az, hogy az OCÉ hasznos, de nem nélkülözhetetlen fórum, "inkább a kormányzat munkáját segíti, ha demonstratív módon megállapodhat a >>Mr. Civillel

Jelenleg is zajlik a Miniszterelnöki Hivatal által idén először szétosztandó (eddig a parlament illetékes bizottsága kezelésében lévő) 400 millió forintos pályázat kuratóriumának a megnevezése, amit többen az elképzelt rendszer főpróbájának tartanak. "A miniszter lemondott a kuratórium kijelölésének a jogáról, és a civileket kérte fel a delegálásra. A >>pénzosztó. "Nem hiszem, hogy itt önkényeskedhetnénk, ezt az öngólt nem rúghatjuk be" - jegyezte meg. Az országos szervezetek április 3-án döntik el, kit delegálnak, a megállapodás többek szerint nem lesz egyszerű.

A civilekkel kialakítandó együttműködés egyik fontos lépése a kormányzati-civil megállapodás aláírása, amihez az OCÉ adhatná a legitim partnert. Több civil jobbnak tartaná, ha mindenki eldönthetné, hogy a maga nevében alá kívánja-e írni a megállapodást, de a politikának ez kevés. "Baja (Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára - V. T.) tavaly utalt rá, hogy a polgári körök ellenében nekik is fel kell mutatni valamit, és elmondta, hogy majd a Népszabi címoldalán jól mutat a megállapodás fotója, így pedig helyi szintre is legyűrűzhet a >>mintaértékű együttműködésgű és az országos hatáskörű, ún. ernyőszervezetek között. "Míg a kis civil szervezetek konkrét szakmai tevékenységet végeznek, a nagy gyűjtőszervezetek gyakran a >>politikacsináláshoz

Virág Tamás

(Az elkészült anyagok, levelezések a www.civilegyuttmukodes.hu honlapon olvashatók.)

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/14. (04. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra