"A szélsőséges időjárási körülmények, az erős havazás és szél miatt a Nyugat-Dunántúlon több száz elektromos vezeték szakadt el, 177 oszlop dőlt ki, ezért több ezer háztartás maradt áram nélkül. Az E.ON és alvállalkozóinak 450 munkatársa napokig, gyakran igen nehéz terepviszonyok közt folyamatosan azon dolgozott, hogy az áramszolgáltatás mielőbb helyreálljon. (...) Hasonlóan rendkívüli időjárási körülményekre utoljára 1986-ban volt példa" - magyarázta közleményeiben a cég, miért maradt sötétben több tucat település a szolgáltatási területén.
Január 27-én este órák alatt 20-30 centiméternyi hó esett le. A szolgáltató ezt nevezte többször is "rendkívüli időjárási" helyzetnek, ami a lapunk által megkeresett polgármesterek szerint furcsán veszi ki magát a tél kellős közepén. A többségük úgy véli, az oszlopoknak és a vezetékeknek
bírniuk kellett volna
a gyűrődést. Biztosra veszik, hogy az E.ON elhanyagolta a karbantartást és a fejlesztést, az ósdi technológia pedig megadta magát egy közepes téli viharnak. A kidőlt, illetve eltört oszlopok egy része ugyanakkor nem fa, hanem nemrég cserélt vasbeton volt, az E.ON lapunkhoz eljuttatott képein pedig jól látható, hogy a drótokra tenyérnyi átmérőjű jégburok fagyott. A településvezetők is elismerik, hogy a vihar nem volt szokványos: a hó vizes volt, ezért a vezetékek elszakadtak a nagy súly alatt, vagy "lerántották" a tartóoszlopokat. Ennek ellenére úgy vélik, az E.ON-nak az ilyen helyzetekre is fel kell készülnie, egyáltalán nem tekinthető normálisnak, hogy több ezer család, többtucatnyi önkormányzat, vállalkozás maradt napokig áram nélkül - ráadásul hiába kértek, nem vagy csak napokkal később kaptak információt az okokról és fejleményekről.
"A településünk négy oldalról volt betáplálva, de a vihar idején mind a négy pont összeomlott. A munkálatok még mindig tartanak, talán február 26-án fogják az eredeti állapotot helyreállítani" - tudtuk meg Herczeg Gyulától, a legsúlyosabb helyzetben lévő Vas megyei Gersekarát első emberétől. Itt a keddi dúlás után be kellett zárni az iskolát és az óvodát, három intézmény fűtését pedig azonnal átállították fára. A házak jelentős része ugyanakkor központi fűtéssel rendelkezik - a régi kályhák már rég kikerültek a MÉH-telepre -, márpedig a radiátorok keringetési rendszerét villanyáramú motor hajtja. A szolgáltató végül harminc munkagépet vonultatott fel, majd ideiglenes telephelyet alakított ki a településen - ezt egy nemrég létesített parkoló bánta (a gépek okozta "zöldkárokat" az E.ON kész megtéríteni).
Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés fideszes elnöke úgy tudja, az E.ON racionalizálás címszó alatt az elmúlt években 9-10 telephelyet, karbantartói bázist zárt be, leépítette a géppark jelentős részét, szakembereket bocsátott el. A rendkívüli helyzet idején a több mint 200 kilométerre lévő Győrből, a cég regionális igazgatóságáról - és más, szintén messze fekvő dunántúli településekről - kellett szakembereket, alvállalkozókat toborozni. Kovács - aki a vasi védelmi bizottság elnöki tisztét is betölti - az országos védelmi testületen keresztül a Honvédelmi Minisztériumtól, illetve a hadseregtől kért segítséget, ugyanis az elszakadt vezetékek egy része olyan területen volt, amit a daruk nem tudtak megközelíteni, mivel a kerekeik elmerültek volna a sárban. Csakhogy kiderült, a honvédségnek nincs olyan bázisa a környéken, ahol lánctalpas járműveket tárolnának. "Az volt a szerencsénk - meséli Kovács -, hogy a közeli Hegyfalun találtak egy lánctalpas traktort, amivel elérték az elszakadt vezetéket." Eközben Oszkóról át kellett telepíteni Vasvárra az idősek otthonát, a melegedőhelyek felállítása is sok pénzbe került, a vízmű szivattyúi pedig napokig nem kaptak vezetékes áramot (lásd a Megszívták című keretes írásunkat).
Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere szerint az E.ON minimum egy bocsánatkéréssel tartozik, de jó lenne, ha a károkat is megtérítené. A fűtés kimaradása miatt sokan napokig fagyoskodtak, gyertyával világítottak, a rokonok, ha tehették, összeköltöztek. A hűtőládákban lévő élelmiszert ki kellett dobni, volt olyan bolt, ahol a teljes fagyikészlet tönkrement. A szalafői csirkenevelde napokig aggregátorral üzemelt, a tulajdonos a saját zsebéből állta az üzemanyag költségeit. "Amikor tavaly novemberben az önkormányzat felhalmozott egy kisebb hátralékot,
azonnal figyelmeztettek,
hogy nyolc napon belül levágnak a hálózatról. Hiába derült ki, hogy az elmaradás részben a cég hibája - inkasszójuk volt, automatikusan levonhatták volna az adott összeget -, mégis behajtották a késedelmi kamatokat. Kíváncsi vagyok, most vállalják-e a károk megtérítését" - panaszkodik Lugosi. Herczeg Gyula egyébként felvetette az E.ON-nak, hogy kárpótlásként írja jóvá a januári számlákat, de a cég nem reagált erre.
A környék barkácsáruházaiból órák alatt elfogytak az aggregátorok, többen kimentek Ausztriába áramfejlesztőt venni - a legolcsóbb készülék 150 ezer forintnál kezdődik. "Nyilván a gazdák, a vállalkozók nem várhattak, amíg a szolgáltató kijavítja a hibákat" - mondta a Narancsnak Manninger Jenő (Fidesz), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a térség egyik országgyűlési képviselője. A politikus szerint a legfőbb gondot az információhiány okozta: az emberek nem tudták, mire rendezkedjenek be, mikor lesz legközelebb áram. Hiába hívták a központot, az automata ügyfélszolgálattal kellett kínlódniuk, ráadásul a mobilok is hamar lemerültek - panaszolta több településvezető. Manninger lapunknak azt mondta, a zalai védelmi bizottság első ülésére - 68 órás áramkimaradás után - el sem ment az E.ON képviselője, Kovács pedig arról beszélt, hogy a cég náluk rögtön két jogászt is felvonultatott, pedig ők az első napokban csak tájékoztatást kértek.
Mindkét megyében javában zajlik a károk összegyűjtése, a zalai önkormányzat egységes jogi képviseletet nyújt a panaszosoknak. Vas megyében március elején zárul a kárfelmérés, Zalában lapzártánkig három önkormányzat és 85 fogyasztó jelentett be kárigényt a megyei hivatalnál - átlagban 28 ezer forintot követelnek. Az üzemzavart követő napokban az E.ON arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendkívüli időjárási helyzet a felelős az áramkimaradásért, vagyis vis maiorról van szó, a társaság nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Ám a cég üzletszabályzatának melléklete szerint rendkívüli időjárás az, amit "az E.ON illetékességi területén független szerv annak minősít". "A meteorológiai szolgálattól a védelmi bizottság az események előtt nem kapott semmilyen jelzést vagy figyelmeztetést" - állítja Kovács Ferenc. Az áramszolgáltató a lapunkhoz eljuttatott levelében leszögezte: "Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott előrejelzésekben ugyan szerepel havazás, eső és szél, azonban a 90 km/h-nál erősebb szél fellépését csak 15 százalékosra valószínűsítették, valamint a prognózis szerint az erősödő szél a havat nem engedi megtapadni." Igaz, miközben az üzemzavar okán a cég rendkívüli időjárásról beszél, január 28-i közleményében arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a hideg enyhülése miatt újraindítja a hátralékos fogyasztók kikapcsolását.
A polgármesterek többsége azért bosszús, mert szerintük az E.ON elhanyagolta a fejlesztést, vagy olyan technológiát építtetett be, ami nem bírta a terhelést. A cég ezt cáfolja, és azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi években új, nagyfeszültségű táppontokat és távvezetékeket létesített a térségben, továbbá a középfeszültségű hálózat megerősítése és felújítása is megtörtént. Az egyes szakaszokon speciális, teherbíró kábelt húztak ki, Pankasz-Nagyrákos közelében pedig rövidesen egy új transzformátorállomást építenek. Tény, hogy a vihar a szomszédos ausztriai településeken is okozott üzemzavart, de az osztrák sajtó szerint a hibát a szolgáltató (BEWAG) órák alatt kijavította. Márpedig az E.ON-nál is a garantált szolgáltatások közé tartozik az ellátás 12 órán - többszörös hiba esetén 18 órán - belüli visszaállítása (a legutóbbi bakonyi üzemzavarnál már igen rövid idő alatt végzett a javításokkal a cég). Az áramkimaradás miatt a Magyar Energia Hivatal (MEH) vizsgálatot indított (részletesen lásd Árban az igazság című keretes anyagunkat), az illetékes miniszter, Molnár Csaba pedig harminc napon belül ígért eredményeket - ha a vizsgálat ennél hosszabb ideig tart, vélhetően elmegy a károsultak kedve a pereskedéstől. A fejleményeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is
nyomon követi, ám
ők csak a számlázási panaszok tárgykörében illetékesek. A társasági kapcsolatokért felelős osztályvezető, Kathi Attila azt mondta, vizsgálják, hol tudnak még az ügybe bekapcsolódni. Egy tavaly hatályba lépett törvény kitér ugyan a piaci szereplők "szakmai gondosságára", de ez a passzus túl általános, nem biztos, hogy megfelelő kapaszkodót nyújt.
Egy civilszervezet, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) viszont már beperelte a győri bíróságon az E.ON-t. A FEOSZ a cég elosztói üzletszabályzatának mellékletére hivatkozva szerződésszegéssel vádolja a szolgáltatót, ezért álláspontja szerint az E.ON-t lakossági fogyasztónként ötezer forintos kötbérfizetési kötelezettség terheli - a kártérítési kötelezettség mellett. Az áramszolgáltató még nem kapta meg az egyesület keresetét, így erre nem is kívánt reagálni. Ami a kártérítési igényeket illeti: az E.ON lapunkhoz eljuttatott e-mailjében kijelenti: "Társaságunk a Magyar Energia Hivatal vizsgálatának lezárását követően tud nyilatkozni azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálat eredménye milyen jogkövetkezményeket - azaz kártérítési kötelezettséget - jelenthet a társaság számára. A beérkező igények regisztrációja és megválaszolása folyamatos." Amúgy láthatóan a cég maga sem tartja rendben lévőnek, ami történt: az érintett fogyasztókat tízezer forintos élelmiszercsomaggal kívánja kárpótolni, ám a polgármesterek szerint a dühös lakosságot nem lehet ilyen könnyen lecsendesíteni.
Megszívták
Az áramkimaradás egyik legnagyobb vesztese a Zalavíz Zrt., amely napokig aggregátorokkal igyekezett biztosítani az ivóvízellátást, illetve a szennyvíztelepek működését. Danics Gábor stratégiai osztályvezető a Narancsnak azt mondta, az üzemzavar 16 településen 217 szivattyúnál okozott komoly gondokat a cégének. Az aggregátorok óránként 26 liter gázolajat fogyasztottak, ráadásul a gépeket ki is kellett fuvarozni a helyszínre. A szivattyúk működtetése jelentős számú túlórát eredményezett, sőt a cég kénytelen volt alvállalkozókat igénybe venni, hogy a munkaidőre vonatkozó törvényi előírásokat tartani tudja - az összkár több millió forintra rúg. "Az E.ON nem kommunikál velünk sem, de bízunk benne, hogy meg tudunk állapodni a kártérítésről, és nem lesz pereskedés" - állítja Danics.
Árban az igazság
Az áramszolgáltatók kötelezettségeit több jogszabály - törvény, kormány- és miniszteri rendelet -, továbbá számos engedély és előírás rögzíti, melyeknek betartását a Magyar Energia Hivatal rendszeres időközönként ellenőrzi. "Jelenleg folyamatban van egy, az üzemzavart vizsgáló eljárás, de ez nem egy 'standard' módszer szerint történik, mert ilyen nincs. Nem is kell, hogy legyen, hiszen minden komolyabb üzemzavar (függetlenül az érintett fogyasztók számától) egyedi és meglehetősen ritka eset Magyarországon" - mondta a Narancsnak Grabner Péter, a MEH osztályvezetője. A jogszabályok csak a keretet adják, ugyanis az állam nem határozhatja meg egy magánvállalat belső működési rendjét - függetlenül attól, hogy a cég monopolhelyzetben van vagy sem. Nem írhatja elő, hány darut, lánctalpas munkagépet tartson üzemben, vagy milyen szakembereket foglalkoztasson, miként abba is csak korlátozott beleszólása van, hogy miként oldja meg a karbantartást, szerelést. Ennek ellenére a MEH nem eszköztelen. Miniszteri rendelet szabályozza például az árakat, a hivatal pedig négyévente megnézi a cég könyveit, költség-felülvizsgálatot tart, hogy a bevételek meghatározott hányadát valóban fejlesztésre költötték-e. Az E.ON-nál tavaly volt ilyen revízió, igaz, a MEH azt nem nézi, hogy a könyvelési tételek mögött milyen valós teljesítések állnak - ez a könyvvizsgáló feladata. Az elosztói tarifák meghatározásakor igyekeznek érdekeltté tenni a vállalatot abban, hogy minél nagyobb összeget fordítson a szolgáltatások javítására: ha megteszi, akkor a következő árszabályozási ciklusban kedvezőbb pénzügyi pozícióba kerülhet. Ezenfelül az E.ON-nak számos ellátásbiztonsági kritériumnak, többféle paraméternek kell megfelelnie, miként igen komolyan kell vennie a garantált szolgáltatások rendszerét is. Ha a cég mindezt nem tartja be, jelentős büntetésre számíthat: az E.ON tavaly már kapott egy 50 milliós bírságot a nem megfelelő szolgáltatási színvonal miatt. A január végi üzemzavar okait és várható következményeit - a folyamatban levő vizsgálatra hivatkozva - Grabner Péter nem kívánta kommentálni.
