n "A rádió- és tévéadók felügyeletének esetleges ellehetetlenülése nem az ORTT mint állami szerv, hanem a hallgatók, a nézők és legfőképp a kiskorúak súlyos érdeksérelmét eredményezheti, továbbá minden valószínűséggel komoly hátrányba hozná a médiapiacon a jogkövető műsorszolgáltatókat. Ilyen helyzet nem alakulhat ki modern demokratikus jogállamban" - szögezte le az Alkotmánybíróság (AB) határozatát kommentáló közleményében Kovács György, az ORTT elnöke. Az AB-verdikt értelmében ugyanis januártól a testület nem szankcionálhat: nincs joga elsötétíteni a tévéket, és bírságot sem vethet ki a renitensekre.
Az ORTT egyébként magának köszönheti a bajt, ugyanis a testület
még 1997-ben
- miután a piaci szereplők és a médiajogászok élesen bírálták a tevékenységét (részletesen lásd: Gúzsba kötve táncolni, Magyar Narancs, 1997. október 9. és Alkotmányos aggályok, MaNcs, 1999. április 1.) - maga fordult állásfoglalásért az alkotmányőrökhöz. A legsúlyosabb ellentmondás a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996-os törvény 112. és 136. paragrafusában rejlik: míg a frekvenciaszerződések megkötésekor az ORTT a társaságokkal egyenrangú félnek számít, szabály- vagy kontraktusszegés esetén mint ellenőrző hatóság felettük áll, s közigazgatási határozattal akár a műsor-szolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondását is elrendelheti. Az Alkotmánybíróság tíz év halogatás után - ez idő alatt az ORTT összességében több száz milliós bírságot vetett ki - végre megvizsgálta a beadványt, és megállapította, hogy a polgári jogi jogalanyiság és a hatósági jogkörök ilyen mérvű keveredése a jogbiztonságot, sőt közvetve a sajtószabadságot veszélyezteti. A június 25-én született határozat leszögezi: "a műsor-szolgáltatási szerződés megkötésére és a műsorszolgáltatók szankcionálására vonatkozó szabályozásban a polgári és a közigazgatási jog elemeinek együttes alkalmazása alkotmányosan nem elfogadható", ezért 2007. december 31-i hatállyal megsemmisítette a 136. paragrafus inkriminált paszszusát.
Az ORTT kettős jogi státusa egyébként a törvénytervezet kidolgozására 1994-ben felkért szakértői bizottság javaslata volt. "Az Alkotmány szerint a kormány jogosult közvetlenül a felügyelete alá vonni az államigazgatás bármely ágát. Tehát a frekvenciák elosztásának kormánytól való függetlenségét célozta az, hogy ne államigazgatási határozattal, hanem szerződéssel szerezzenek műsor-szolgáltatási jogosultságot a nyertes pályázók. Ezzel együtt az ORTT-nek hatósági jogköröket is biztosítani kellett, hogy hatékonyan tudjon fellépni a törvény megsértése esetén - ebből adódik a kettősség" - világította meg az akkori döntés hátterét a Narancsnak Molnár Péter, aki először a Fidesz, majd az SZDSZ parlamenti képviselőjeként részt vett a médiatörvény kidolgozásában.
"A testület nem veszítette el ellenőrző jogosítványát - az erre vonatkozó indítványt az AB elutasította -, de hatósági eszközök hiányában nagyon nehéz lesz kikényszeríteni a műsorszolgáltatók jogkövető magatartását" - mondta lapunknak Gosztonyi Gergely médiajogász. Az ORTT mint szerződő fél a jövőben is perelheti a megállapodást megszegő rádió- és tévétársaságokat, s amennyiben a bíróság elmeszeli őket, a testület jelentős összegű kötbérre számíthat. Csakhogy a pereskedés évekig elhúzódhat, az ORTT pedig futhat a pénze után. Ezzel szemben közigazgatási határozattal viszonylag gyorsan ki lehet kényszeríteni a kötbér befizetését, ugyanis hiába fellebbeznek a testület döntése ellen a társaságok, a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróságok az eljárás idejére nem függesztik fel az elmarasztaló határozatok végrehajtását. Sokkal nagyobb gond, hogy a hatósági jogkörök elvesztése után az ORTT
semmilyen formában nem léphet fel
a médiatörvényt megsértő kábeles és műholdas csatornákkal szemben, miként a közszolgálati adókat is nehéz lesz megregulázni - ezekkel az adókkal ugyanis nincs szerződéses kapcsolatban. Legfeljebb felhívhatja a figyelmüket a törvénysértésre - más eszköz január elsejétől nem áll a rendelkezésére.
Az AB döntésének lehet pozitív hozadéka is: az új médiatörvény kidolgozása ezek után nem tűr halasztást. Négy évvel ezelőtt a Medgyessy-kormány már egyszer nekilátott a munkának - akkor azt tervezték, hogy 2005-ben beterjesztik a javaslatot a parlamentben -, de mivel nem sok esély mutatkozott az ellenzékkel való megegyezésre (a törvény kétharmados), a téma hamar lekerült a napirendről. Júniusban az Országgyűlés határozatban mondta ki ugyan, hogy decemberig elfogadja az új törvényt, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) pedig megígérte, hogy heteken belül társadalmi vitára bocsátja az állítólag kész munkaanyagot, ám a részletekről egyelőre nem sokat tudni.
A 2003-as javaslat kilátásba helyezte az ORTT megszüntetését, illetve felszámolta volna a közszolgálati médiumokat működtető közalapítványokat és kuratóriumokat. Részben ennek hatására a testület is mozgolódni kezdett, az utóbbi időben több látványos, nagy nyilvánosságot kapott ügyet is felvállalt - a pornócsatornák szabályozása, a betelefonálós műsorok rendreutasítása, az egyik kereskedelmi rádió rendszeres vegzálása -, hogy bizonyítsa önnön fontosságát. Sőt 2005-ben felállította az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetet (AKTI), amely fő feladatául kapta egy új törvényszöveg kidolgozását. Az AKTI javaslata persze az ORTT megtartása, sőt "megkettőzése" mellett tör lándzsát, ugyanis a testület kettős jogállását egy olyan felügyelet felállításával kívánja rendezni, amely bár önálló jogi személy lenne, az ORTT felügyelete alatt tevékenykedne. Információink szerint a MeH által felkért jogászok egy teljesen új médiahatóság létrehozásában gondolkodnak, de szóba került az ORTT-s jogosítványok átpakolása is a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz - innen nézve az ORTT-nek már nem osztanak lapot.
