Magyar Narancs: Április végén a 444-nek azt nyilatkozta: „Nem a gyárra, iparűzési adóra, hanem békére van szükségünk. Az iparűzési adó legfeljebb arra jó, hogy fenntarthassuk ezt a békét.” Majd május közepén a Partizánnak azt mondta, arra sosem látott esélyt, hogy a Samsung felhagy a vitatott beruházással, a feladat a hatáscsökkentés volt. Amikor októberben átvette a városvezetést, mi volt a célja?
Balogh Csaba: A legfontosabb az volt, hogy mielőtt bármilyen döntést hozunk, információhoz jussunk. A választás után elkezdtem átnézni az átadás-átvételi papírokat, de nem találtam benne olyan tartalmi információt, ami alapján megvizsgálhattam volna, hogy mi ment a Samsung és az előző városvezetés között. Ezért felvettük a kapcsolatot a Samsunggal, elmondtuk, hogy új eséllyel indulnak nálunk, ha megosztják azokat az adatokat, amelyekre kíváncsiak vagyunk. Például hogy hány gödi lakos dolgozik a gyárban, hogyan tervezik a bővítést, milyen veszélyes anyagokat raktároznak és hogyan, milyen alternatívát ajánlanak arra, hogy a veszélyes anyagokat ne a lakott terület felőli oldalon tárolják.
A Samsung bővítéséről ugyanis más információt kaptunk a cégtől, a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA) és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-től. A tárgyalás hosszú volt és bonyolult, de haladt. A kormány is nyitottnak tűnt például arra, hogy szeretnénk egy felüljárót az M2-es fölé. Ezért is döbbentünk meg, amikor megláttuk a kormányrendeletet a Magyar Közlönyben. (A kormányrendelet Göd közigazgatási területén különleges gazdasági övezetet jelöl ki, amelyet a fideszes irányítású Pest Megyei Önkormányzat fennhatósága alá helyez; vagyis ezentúl Göd helyett a megyei önkormányzat rendelkezik a területről beszedett iparűzési adóval – F. Zs.) Nem számítottunk arra, hogy ennyire drasztikus lépést terveztek mindvégig. Korábban nem volt arra példa, hogy egy megyei önkormányzatnak ekkora hatalmat adjon a kormány.
MN: A gyárral a 2017-es újraindulásától kezdve akadtak problémák. Gödi lakosként mit érzékelt ebből?
BCS: A hűtőtorony sokszor volt nagyon hangos, kifejezetten sokkolt, amikor a saját udvarunkról lehetett hallani a távoli zajt, holott a város másik felén lakunk. Zavaró volt a sok por, ami az építkezés során az M2-esre került. Védtem a fecskéket, amelyek fészke azon a területen volt, ahol a Samsung terjeszkedni kezdett. És hallottam arról is, hogy a csapadékvizet, ami összegyűlt a gyár területén, a mellettük lévő útra vezették ki.
| ||
MN: A város mégsem volt egységes, a gyártól távolabbi részeken élők kevésbé ellenezték a bővítést. Most egységesebb a település?
BCS: Nem hiszem. Ugyanis van, aki közvetlenebbül érintett, és van, aki csak közvetetten, csak akkor, ha például egy haváriaesemény történne. Ez valóban okoz a városban élők között konfliktust, de ezt nem a távolság határozza meg. Én is a város túlsó felén lakok, és sok olyan ember él a környéken, akik a közmeghallgatásokon az aktívabbak között voltak. Akiket kevésbé érint érzékenyen, mindig azzal érveltek, hogy a gyár által befizetett iparűzési adó milyen jó lesz a városnak. A kormány az új rendelettel, amely elvette az adót és a kontrollt is a várostól, minden gödinek beleköpött a levesébe.
MN: Sokan költöztek el Gödről 2017 óta?
BCS: Gödön mindig is nagy volt a fluktuáció, a gyártól függetlenül. Ami nagy probléma, hogy akik szeretnék eladni a házukat, már így is áron alul kínálják. Ha pedig a jelentkezők meglátják, hogy a közelben van a gyár, egyből visszakoznak. Az előző önkormányzat ezen úgy próbált segíteni, hogy megvásárolt néhány házat a környéken. Én ezt nem tartom jó ötletnek, mert mi sem tudjuk mire használni. Szolgálati lakásként? Azzal nem csábítjuk oda az embereket. Szociális lakásként? Az erkölcstelen lenne. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy havárialakásnak nevezzük ki, hogy ha kell, ideiglenesen oda tudjuk költöztetni, akinek szüksége van rá, például egy gázrobbanás után. Szerettem volna elérni, hogy egy kormány által nyújtott támogatási csomag keretében vásárolják meg az egész utcát, így erdősíteni lehetne, a veszély szintjét pedig drasztikusan csökkenteni. Ezt még akkor is betervezhettük volna, ha az iparűzési adót nem vette volna el tőlünk a kormány, de így az önkormányzatnak nem marad erre pénze.
MN: A tárgyalásokon megállapodtak bármiben is?
BCS: Külön tárgyalásokat folytattunk a Samsunggal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), illetve a HIPA-val. A Samsunggal a kardinális kérdés a monitoring és lakossági riasztórendszer (MoLaRi) kiépítése volt, abban ők tudtak volna segíteni. Nyitottak is voltak erre, amikor azonban a kivitelezésről tárgyaltunk, akkor már azt mondták, nem tartják megvalósíthatónak, s hogy a polgármester meg a katasztrófavédelem is el tudja indítani a riasztást egy esetleges balesetkor.
MN: Erre a Samsung vagy a katasztrófavédelem nem volt nyitott?
BCS: A katasztrófavédelem. A Samsung csak feltette a kezét, hogy ő mindenben partner, amit értékelünk is, de így nem érünk vele sokat. A kormánnyal való tárgyalás során a legnagyobb sikernek az számított, hogy megértették, miért van szükség az M2-esnél egy újabb felüljáróra: hogy a vadállomány ne legyen körülzárva, ne boruljon fel az ökoszisztéma. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy ha ki akarnak építeni egy ipari vasutat, akkor azt vagy be kell vezetni a gyár területére – ami közvetlen támogatásnak minősülne, így azt nem teheti meg az állam –, vagy egy ipari lerakodóhelyet kell létesíteni, ahonnan viszont ugyanúgy kamionnal kell szállítani az árut, vagyis nem éri meg vasutat építeni, mert nem lesz zöldebb a beruházás.
| ||
Fontos tárgyalási pont volt az is, hogy az előző városvezetés kiadott egy határozatot, miszerint a Samsung iparűzési adóját a jelenlegi 2 százalékról 1,4 százalékra viszi le, illetve a 120 ezer négyzetméternél nagyobb telkek esetében nulla forintban állapítja meg a telekadót, ha a Samsung elér egy bizonyos adóalapot. Mivel ez csak a gyárra vonatkozott volna, célzott támogatásnak is minősülhetne, így ezt nem tudtuk elfogadni. A Samsung a telekadónál belátta, hogy nem fogunk engedni belőle, az iparűzési adóval kapcsolatban is tudtunk egyezkedni, és erről tárgyaltunk a kormány képviselőivel is, akik szintén pozitívan álltak hozzá.
MN: Ezt most mind semmisnek kell tekinteni?
BCS: Arról született egy külön határozat, hogy együttműködési szerződést kell kötnie a Samsungnak az önkormányzattal, tehát elméletben élnek ezek a megállapodások, de hogy a gyakorlatban is élnek-e, azt nem tudjuk. Kaotikus minden. Ráadásul már a kormányrendelet óta is tárgyaltunk a Samsunggal, ők szintén nem kaptak tájékoztatást arról, mi lesz a jövőben; és tárgyaltunk az ITM-mel is, ahol továbbra is inkább minket tekintenek partnernek, mint a Pest Megyei Önkormányzatot. Abszurd az egész helyzet. Mindenesetre az a meglátásom, hogy a jövőben még nagyobb adócsökkentésről állapodik meg a kormány a Samsunggal, és cserébe nem kér semmit.
MN: A kormányrendeletről azt mondta, ez egy halálos ítélet a városnak, hiszen elveszíti területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. Mennyit fizet a városnak egy évben a Samsung?
BCS: Tavaly az elcsatolt területekről bő egymilliárd forint folyt be. Azon becslései alapján, hogy mekkora növekedést szeretne elérni, a Samsungnak 2022-re 10 milliárdos adót kellene fizetnie a városnak. De nem is csak a tervezett bevételről van szó. A városnak egyre több a feladata és a kiadása, így jó volna, ha jutna mindenre pénz a közterület-felügyelőktől az orvosi ellátásig. Az előző városvezetés mindent a Samsungra tett fel, ezért nekünk most arra kell megoldást találni, hogy egy 20 ezres város olyan terhelés mellett, mint amit az ipar jelent, a szolgáltatások minőségét ne csökkentse. Ez idén különösen nehéz feladat lesz, mert amiből növekedést várnék, az az idegenforgalmi adó, azt viszont majd csak jövőre lehet behajtani. Át kell gondolni a beruházásokat, illetve történnek olyan bérbeadások, amelyeket most profitábilisabbá kell tennünk.
MN: Korábban azt nyilatkozta, az idén van egy 2,8 milliárdos tartalék a kasszában abból, amit még a Samsung fizetett az önkormányzatnak a földekért. Az mekkora összeg volt?
BCS: Bruttó bő 6,5 milliárd forint folyt be a Samsungtól a földekért.
MN: A kormány anno 1,6 milliárdot adott a városnak, hogy megvásárolja a gödi lakosoktól azt a 150 parcellát, amelyeket aztán továbbértékesített a Samsungnak. Vagyis a Samsung jóval drágábban vette meg azokat az önkormányzattól. Ez rendben van?
BCS: A dokumentumok alapján jogilag rendben volt. Amikor egy város megveszi a lakosok földjét, tesz egy árajánlatot, a szabadpiacon megy az alkudozás. Ha a város egy harmadik félnek drágábban tudja eladni a földeket, azzal a város gazdagodik. Voltak lakosok, akik kevesebbel beérték, és voltak, akik pereltek, nekik a kártérítés során nagy összegeket ítéltek oda. Vagyis megvolt a lehetőség a jogorvoslatra, azt pedig, hogy ez erkölcsileg menyire elfogadható, mindenki döntse el maga. A kisajátítási perekben nyertes lakosokat az önkormányzatnak kell kompenzálnia, amit a földekért kapott pénzből tudtunk és tudunk megtenni. Néhány ügy még mindig folyamatban van.
MN: A gödi különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet eredetileg június 15-ig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos. Ön viszont már akkor azt mondta, kétli, hogy a kormány ilyen rövid távra tervez. Igaza lett, május 13-án be is nyújtottak egy törvényjavaslatot a különleges gazdasági övezetekről, annak alapján véglegessé válna Gödön a jelenlegi helyzet.
BCS: Ez bennünket rosszabbul már nem érint. Göd volt a próbaverzió, a kormány megnézte, milyen reakciót vált ki az ellenzékből és az emberekből az intézkedés. Ha a kormánynak valóban az lenne ezzel a szándéka, hogy segítse a beruházásokat, kiemelhetett volna más üzemet, gyárat, olyat például, ahol csúszik az építkezés. De a szándék nyilvánvalóan nem ez volt, hanem az ellenzéki városvezetések ellehetetlenítése. Hogy olyan lelkiállapotba hozzák a polgármestereket, amikor már azt érzik, nem tehetnek semmit, és inkább hátrébb lépnek. Nálam ez nem fog sikerülni, én nem ezért vállaltam ezt a tisztséget. Én megyek tovább.
| ||
MN: A döntést pusztán politikai bosszúnak tartja, vagy közrejátszhattak a gödi sajátosságok, például az önkormányzaton belüli viták is?
BCS: Biztosan közrejátszottak ezek is. Arra hivatkoztak, hogy nagy a káosz az ellenzéknél, ezért kell közbelépni, de ez nem igaz. Sorra hoztunk meg 12 igenes döntéseket a közgyűlésben, például a költségvetést is megszavazta mindenki. Az, hogy az önkormányzatban konfliktus van, az a demokrácia velejárója. A kormány viszont azt próbálja demonstrálni, hogy nem működik az ellenzéki összefogás, közben eltereli a figyelmet arról, hogy egy várostól elveszi a pénzét, a területeit és a döntési jogát, és azt a megyei önkormányzatnak adja. Az iratbetekintési kérelmünket már el is utasították, nem tekintenek többé bennünket ügyfélnek. Ezzel azt is elérik, hogy ne lásson bele senki abba, amit csinálnak.
MN: A Pest Megyei Önkormányzattal egyeztettek már a jogkörökről?
BCS: Folynak az egyeztetések, a kardinális pont az a bekötő út, amelyik a Samsunghoz vezet. Ott is kellett kisajátítani területeket, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy az út egyik fele a gödi önkormányzathoz, a másik fele Pest megyéhez tartozik. Ezt egy 150 milliós támogatásból kellene felújítani, amiből 40 milliót az önkormányzat állna. Viszont ha csak a fele a miénk, ráadásul Pest megye szedi be majd az adót, nekünk nincs hasznunk belőle, nem áll módunkban különösebben elősegíteni ezt a beruházást. Inkább arra összpontosítunk, hogy a városban rendben legyenek a járdák, az utak, és több szemétgyűjtő legyen kihelyezve.
MN: Arról már egyeztettek a megyével, hogy a Samsung által fizetendő iparűzési adóból mennyit kap Göd, illetve mennyit a másik három kijelölt település, és mi alapján?
BCS: A Pest Megyei Önkormányzat elnökétől eddig annyit tudunk, hogy felállítanak egy bizottságot, amely majd eldönti, mennyi pénzt osszanak vissza, valószínűleg a lakosság számával arányosan. Ami nem tükrözi azt, hogy ezt a négy települést milyen mértékben érinti a gyár működése. Ezért jeleztük, hogy mivel mi is fordítottunk volna arra pénzt, hogy erről egy hatástanulmányt készítsünk, igazán megtehetnék ők is. Az megmutatná, hogy Dunakeszit valószínűleg alig érinti, Csomádot és Sződöt pláne nem, Gödöt viszont nagyon. Ha ezt megfogadnák, és ez alapján osztanák szét a pénzeket, nagy összegek kerülhetnének vissza hozzánk. Érdekes az is, hogy miért ezt a három települést jelölték ki, hiszen Sződ és Csomád nagyjából annyira érintett, mint Sződliget. Ott viszont ellenzéki a polgármester, míg a három kijelölt településen fideszes.
MN: A kormány a képviselő-testületben uralkodó káoszról beszél, mivel négy ellenzéki képviselő azzal vádolta meg önt egy, a pártvezetőknek írott levélben, hogy diktatórikus módon vezeti a várost. Beszélhetünk ellenzéki belharcról?
BCS: Anélkül, hogy összeesküvés-elméleteket gyártanék, azt kell mondanom, hogy mivel a gazdasági érdeket egyszerű volt megcáfolni, a kormánynak kellett egy másik érv, amivel megindokolja a döntését. Ez lett az, hogy az ellenzékben összezördülés van. Az, hogy az a levél megszülessen, az ellenzéki képviselőknek csak félig volt érdeke, sokkal inkább egy külső ráhatás miatt íródhatott meg. Hogy milyen ráhatás miatt, annak eldöntését az olvasókra bízom.
MN: Azt mondja tehát, hogy nincs ellenzéki belharc?
BCS: Vannak konfliktusok, de ezek inkább személyes sértődések, s rendeződhettek volna, ha nincs egy olyan külső ráhatás, ami felkorbácsolja az indulatokat.
MN: Stabilnak látja a képviselő-testület működését?
BCS: Már a választás előtt is sokan kérdezték, mit csinálnék, ha olyan testületben lennék polgármester, ahol az ellenzék kisebbségben van. Arra is azt mondtam, hogy a képviselő-testület dönthet arról, mire költi a pénzeket, de arról a polgármester dönt, hogy hogyan. Vannak módszerek, amivel a képviselő-testületet kordában lehet tartani, hogy ne költsön felesleges dolgokra, hogy a szabályoknak megfelelően működjön. Nem lesz egyszerű, de meg lehet oldani. Én pedig nem adom fel és nem megyek sehová.
MN: Nem tűnik úgy, mintha biztos lenne abban, hogy az együttműködést fenn lehet tartani az ellenzéki képviselők között.
BCS: Van olyan képviselő, aki felfüggesztette a frakciótagságát, így nem tűnik kölcsönösnek a bizalom. Viszont szeretném nyitva hagyni a lehetőséget minden képviselő előtt, hogy belássa, mi a lakosság érdeke. A testületünk nagyon színes, sok pártból, különféle háttérrel és célokkal érkeztek a képviselők. Polgármesterként az a feladatom, hogy konszenzusra segítsem a képviselőket. Mindent meg fogok ezért tenni.
(Interjúnk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020. május 21-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)
