Akár 2023 elejéig is elhúzódhat az ellenzéki népszavazás kihirdetése

Belpol

Ha a kérdések végül az összes, róluk döntő testületen átmennek.

A kormány a múlt héten váratlanul feloldotta azt a veszélyhelyzethez kapcsolódó rendelkezést, amely megtiltotta a népszavazási kezdeményezések benyújtását. Orbán Viktor nem sokkal ezután bejelentette, "gyermekvédelmi" népszavazást kezdeményez a kormány. (A referendum kérdéseinek vajmi kevés köze van a gyermekvédelemhez, valójában a homofób törvényre épülnek.) A miniszterelnök mindezt azzal a politikai céllal tette, hogy elterelje a figyelmet a Pegasus-botrányról és fókuszban tartsák a homofób törvénnyel kapcsolatos propagandát. Csakhogy Karácsony Gergely főpolgármester is azonnal élt a lehetőséggel, és öt kérdésben kezdeményezett referendumot:

Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?

Egyetért-e Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?

Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Időhúzás

A népszavazási kezdeményezésre vonatkozó procedúra a kérdések benyújtásától kezdve meglehetősen hosszú folyamat is lehet – amennyiben az illetékes szervek az utolsó határidőkig húzzák a rájuk vonatkozó kérdéseket, illetve esetleg jogorvoslati kérelmek is meghosszabbítják az elbírálási időtartamot. Első lépésként a Nemzeti Választási Irodához (NVI) kell elküldeni a kérdéseket, amelyek aztán a Nemzeti Választási Bizottság elé kerülnek öt nap után, amennyiben az NVI nem dobja vissza azokat. Az NVI főleg azt vizsgálja, hogy a kérdések formailag rendben vannak-e, illetve értelmezhetőek-e. Az NVB-nek pedig hatvan napja van arra, hogy eldöntse: alkalmasak-e a kérdések arra, hogy népszavazás legyen a kezdeményezésből. Az Alaptörvény ugyanis tíz olyan témakört nevesít, amelyben nem lehet népszavazást tartani. Így nem lehet referendum

  • az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
  • a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
  • az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
  • nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
  • az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
  • az Országgyűlés feloszlásáról;
  • képviselő-testület feloszlatásáról;
  • hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
  • katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
  • és közkegyelem gyakorlásáról.

Ha a bizottság át is engedi a kérdéseket, a döntést meg lehet támadni. Ebben az esetben a kérdéssor a Kúria elé kerül, amelynek 90 napja van arra, hogy határozzon róla. Ha a Kúria nem kaszálja el a kérdéseket, akkor indulhat az aláírásgyűjtés (legalább kétszázezerre van szükség), erre legfeljebb négy hónap áll rendelkezésre. Az aláírások leadása után hatvan napig is eltarthat azok ellenőrzése, ezt követően az Országgyűlés elnöke jelenti be a népszavazás tényét a parlament legközelebbi ülésén, a referendum elrendelése pedig maximum harminc nap múlva lehetséges. A népszavazás időpontját a köztársasági elnök írja ki.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint

szélsőséges esetben az egész ügymenet 2023 elejéig is húzódhat, de ez azért nem valószínű.

Arra mindenesetre számíthatunk, hogy lassabban fognak őrölni az illetékes szervek malmai az ellenzéki kezdeményezésű kérdések elbírálásakor. Mint ahogy az sem kizárt, hogy az Alaptörvényben meghatározott „tiltott” témák közé sorolják a kérdések némelyikét. Ebben az esetben át lehet fogalmazni és újra be lehet nyújtani a kérdéseket, de ezzel az egész folyamat elölről kezdődik. A legvalószínűbb, hogy több kérdést is a központi költségvetésre vonatkozó témaként bírálnak el, és ezért el is kaszálják őket. De ezenkívül a Fudan esetében felmerülhet a nemzetközi szerződésekre vonatkozó tilalom is – bár egyelőre nincsenek aláírt szerződések, viszont elképzelhető, hogy az illetékes szervek már előkészítés alatt lévő nemzetközi szerződésekre hivatkozva gáncsolják el ezt a kérdést.

Migránsok, olimpia, vasárnapi boltzár

Az elmúlt tíz évben egyszer tartottak Magyarországon népszavazást. Ez volt az ún. kvótanépszavazás (2016-ban), amelyet az akkor már bő egy éve tartó migránsellenes hisztéria részeként a kormány kezdeményezett, de végül érvénytelen lett. A referendumra ugyanis nem ment el elég választópolgár (a választásra jogosultak több mint fele). Ennek ellenére a kormány sikerként, „politikailag érvényesként” kommunikálta az érdektelenségbe fulladt referendumot. (Érdekes, hogy Orbán már most kijelentette, nem az a lényeg, hogy érvényes lesz-e a gyermekvédelminek hazudott népszavazás, mert "ha van népi támogatás a népszavazással, akkor a kormány meg tudja nyerni ezt a csatát, így volt ez a kötelező szétosztási kvóták esetében is".)

Egy évvel később a budapesti olimpia kérdésében kezdeményezett népszavazást az akkor még szinte ismeretlen Momentum Mozgalom. Össze is jött a szükséges aláírás, de a kormány megfutamodott: az akkor még Tarlós István által vezetett fideszes városvezetés rendkívüli közgyűlési ülésen kezdeményezte a 2024-es budapesti nyári olimpiai játékok pályázatának visszavonását.

Érdemes megemlíteni a 2016-os vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezés ügyét is, ugyanis ebben az esetben a kormány szintén inkább visszalépett, mintsem hogy referendumot engedélyezzen. Emlékezetes esemény volt, amikor Nyakó István MSZP-s képviselőt odarendelt kopaszok megpróbálták megakadályozni a Nemzeti Választási Iroda épületében, hogy elsőként adjon be a boltzárral kapcsolatos kérdést 2016 februárjában. Akkor még élt az a szabály, hogy egy témában csak egy kérdést fogadhat be az NVB, mégpedig azt, amit hamarabb nyújtanak be. Az NVI-nél az történt, hogy egy, a Kubatov-féle kopaszokkal érkező "civil", Erdősi Lászlóné (a Pest megyei Herceghalom fideszes polgármesterének felesége) ért hamarabb az épület előcsarnokában elhelyezett időbélyegzőhöz. Egy ideig sikerült is meggátolni a népszavazást, ám végül a Kúria jóváhagyta a szocialisták kérdését. Válaszul a kormány rögtön eltörölte a vasárnapi boltzárat, így e témában sem került sor referendumra.

Ma már nem él az "egy téma-egy kérdés" szabálya, egy adott témában több kérdést is be lehet nyújtani. Nem lenne azonban meglepő, ha az illetékes testületek a kormány politikai akaratának érdekében mindent megtennének majd, hogy elkaszálják a Karácsony Gergely által benyújtott kérdéseket, vagy azok egy részét.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk