Aki kapja, marja: Lázár megint arisztokratákkal fraternizál

  • narancs.hu
  • 2016. március 13.

Belpol

Lázár János döntése értelmében kiadható a Batthyány-örökösöknek id. Pieter Bruegel milliárdokat érő remekműve. Nyomtatott kiadásunk nyomozott az ügyben. Izgalmas részletek jönnek.

Az ügyre rálátó forrásaink szerint ez a valóban kínos ügy járulhatott hozzá, hogy Lázár János a fentebb idézett, a restitúciót megkönnyítő törvényt szorgalmazza. Lázár volt az, aki levezényelte 2013 áprilisában, hogy a Helikon Kastélymúzeum nyolcvanhat műtárgyat visszaadjon a Sigray család leszármazottainak. Az arisztokrata nexusairól is ismert politikus ez alkalommal bocsánatot kért a családtól – és a hasonló helyzetben lévő örökösöktől – az elmúlt két évtized méltánytalanságai miatt. Azt mondta, a II. világháborúban az állam nem tudta megvédeni polgárait, majd azok értékeit sem. „Sok család az államra bízta a javait, ám az a visszaszolgáltatás helyett egyszerűen elkobozta, mi több, ellopta azokat” – mondta Lázár, majd ígéretet tett, hogy átvizsgálják a múzeumokban lévő letéti állományt. A Sigray-örökösöket az a Patay Géza ügyvéd képviselte a hosszú pereskedés során, aki most a Batthyány családot segíti egy igazi kincs, id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képének visszaszerzésében.

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja

 

A kép 1919 óta látható a Szépművészeti Múzeumban. A Bat­thyány család ugyan megpróbálta visszaszerezni, de az ügy csak 2012 után kezdett komollyá válni. Az MNV Zrt. összesen három alkalommal vizsgálta meg a kép tulajdonjogát, és mindig arra jutott, hogy a kép az államé.

(…)

A Szépművészeti Múzeum közlése szerint a miniszteri döntést követően még nem érkezett hozzájuk „semmiféle megkeresés a kép kiadása érdekében”. Az MNV szerint az igénylőnek igazolnia kell, hogy „az eredeti tulajdonos lehetséges örökösei körébe tartozik”, s már viheti is a festményt. Ám válaszukban van egy érdekes mondat, mely szerint „a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését”. Eszerint tehát Lázár János úgy adhat oda valakinek egy nemzeti kulturális értéket, hogy valójában nem dönti el, kié is az.

 

A teljes történet, okokkal és következményekkel, mesés forintösszegekkel nyomtatott kiadásunkban olvasható el.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.