Aki kapja, marja: Lázár megint arisztokratákkal fraternizál

  • narancs.hu
  • 2016. március 13.

Belpol

Lázár János döntése értelmében kiadható a Batthyány-örökösöknek id. Pieter Bruegel milliárdokat érő remekműve. Nyomtatott kiadásunk nyomozott az ügyben. Izgalmas részletek jönnek.

Az ügyre rálátó forrásaink szerint ez a valóban kínos ügy járulhatott hozzá, hogy Lázár János a fentebb idézett, a restitúciót megkönnyítő törvényt szorgalmazza. Lázár volt az, aki levezényelte 2013 áprilisában, hogy a Helikon Kastélymúzeum nyolcvanhat műtárgyat visszaadjon a Sigray család leszármazottainak. Az arisztokrata nexusairól is ismert politikus ez alkalommal bocsánatot kért a családtól – és a hasonló helyzetben lévő örökösöktől – az elmúlt két évtized méltánytalanságai miatt. Azt mondta, a II. világháborúban az állam nem tudta megvédeni polgárait, majd azok értékeit sem. „Sok család az államra bízta a javait, ám az a visszaszolgáltatás helyett egyszerűen elkobozta, mi több, ellopta azokat” – mondta Lázár, majd ígéretet tett, hogy átvizsgálják a múzeumokban lévő letéti állományt. A Sigray-örökösöket az a Patay Géza ügyvéd képviselte a hosszú pereskedés során, aki most a Batthyány családot segíti egy igazi kincs, id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képének visszaszerzésében.

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja

 

A kép 1919 óta látható a Szépművészeti Múzeumban. A Bat­thyány család ugyan megpróbálta visszaszerezni, de az ügy csak 2012 után kezdett komollyá válni. Az MNV Zrt. összesen három alkalommal vizsgálta meg a kép tulajdonjogát, és mindig arra jutott, hogy a kép az államé.

(…)

A Szépművészeti Múzeum közlése szerint a miniszteri döntést követően még nem érkezett hozzájuk „semmiféle megkeresés a kép kiadása érdekében”. Az MNV szerint az igénylőnek igazolnia kell, hogy „az eredeti tulajdonos lehetséges örökösei körébe tartozik”, s már viheti is a festményt. Ám válaszukban van egy érdekes mondat, mely szerint „a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését”. Eszerint tehát Lázár János úgy adhat oda valakinek egy nemzeti kulturális értéket, hogy valójában nem dönti el, kié is az.

 

A teljes történet, okokkal és következményekkel, mesés forintösszegekkel nyomtatott kiadásunkban olvasható el.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.