A tolvajok fejére olvassuk bűneiket – Leültettük a Jobbik és a Párbeszéd „renitensét”, és egy jót beszélgettek

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. június 13.

Belpol

Jakab Péter és Tordai Bence. Mi az, amiben egyetértenek? Miben nem?

„Ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem” – ezzel nyitott az Országgyűlésben a múlt héten a jobbikos Jakab Péter, amire sokan felkapták a fejüket, mi is. És Kövér László is, a házelnök dühödt reakciója pillanatok alatt vonult be az országgyűlési klasszikusok közé.

Kicsivel korábban a párbeszédes Tordai Bence tegezte le Orbán Viktort. Ő is kapott azonnali fejmosást a levezető elnöktől…

Két fiatalember, hasonló impulzivitással, ezt gondoltam róluk a beszédek után. Meg azt, hogy valószínűleg elég messze van a politikai gondolkodásuk egymástól, ezért érdemes lenne velük egy közös interjút készíteni.

Érdemes is volt, erről mindenki meggyőződhet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból. Nem azt fogják kapni az olvasók, amire elsőre számítanak. Még akkor sem, ha rengeteg minden szóba került Putyintól Sorosig a „cigánybűnözésen” át.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Érdekes volt látni, hogy tud egymással vitázni, vagy épp egyetérteni két ellenzéki politikus. Így is lehet.

Íme egy részlet:

Magyar Narancs: Van értelme a parlamenti munkának? A választás után téma volt, szabad-e beülni, részt venni az üres színjátékká züllesztett Országgyűlésben. Szabad?

Jakab Péter: Ez érdekes, mert eddig a felszólalásig, bármire, amit kiposztoltam, megkaptam, hogy hazaáruló, miért veszed át a mandátumodat. A felszólalás óta meg jön, hogy ez az, „Péter, szembesítsd őket”. Ha kilépünk a keretből, amivel a szavazók azonosítják a parlamenti munkát, akkor úgy érezhetik, ők maguk is bekerültek oda, és a tolvajok fejére olvashatják a bűneiket, rajtunk keresztül. És ettől jobban érezhetik magukat.

Tordai Bence: De legalábbis kevésbé rosszul. Én fordított utat jártam be, mert logikailag gyorsan levezettem, hogy be kell ülni. Nem szeretnék vért látni az utcákon, választáson szeretném legyőzni ezt a kormányt. Viszont minden egyes ülés után megkérdem magamtól, ennek mi értelme?

MN: Mi a válasza?

Tordai Bence: Hogy ne higgyék azt, hogy akadálytalanul mehetnek előre, legalább érezzék kellemetlenül magukat, miközben szétütik az országot. Ha ehhez mi hozzátehetünk, már jó, de ha erre a hangra sokan ráismernek, akkor ebből lehet egy pozitív érzelmi azonosulás is.

A Jakab Péterrel és Tordai Bencével készült interjúnk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.