Hálaadó szentmisét tartottak idén is Orbán Viktor miniszterelnök születésnapja alkalmából. A szertartást vasárnap délelőtt 11 órakor a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Hermina úti kápolnájában rendezték meg, ahová nemcsak a vasárnap egyébként is oda járó, imádkozni vágyó hívek, de egy-egy Orbán-szimpatizáns is ellátogatott, akárcsak azok, akik minidemonstrációt tartottak a templommal és a kormánnyal szemben.
Fotó: Sióréti Gábor | |
Elmentünk megnézni, milyen is az a hálaadó szentmise, amelyet kifejezetten Orbán Viktorért tartanak. Nem sokkal 11 óra előtt érkeztünk a Városliget szélére, ahol a Hermina úti picike templommal szemben ekkor már a Civil Mozgalom pakolta ki egy kisebb asztalra a szendvicseket, pogácsát és palacsintát, valamint üdítőt, amelyet szétosztani készültek. A demonstrálók ugyanis képmutatásnak tartották, hogy egy olyan politikusért szól az ima, aki hagyja, hogy az országban rengeteg ember éhezzen, mert szerintük Orbán tudomást sem vesz a szegényekről. Miközben tomboló személyi kultuszról beszéltek a tüntetők, addig a templom lépcsőin szépen sorban szállingóztak a misére érkezők.
Fotó: Sióréti Gábor | |
Fotó: Sióréti Gábor | |
Nagy volt persze a médiajelenlét, közel annyi újságíró volt a helyszínen, mint tüntető vagy hívő, mindenesetre a templom falai közé nem engedték be a fotósokat, tévéseket. Ám civilként gond nélkül be lehetett jutni a misére, senki sem kérdezte az ajtóban, rajta vagyok-e a listán, hiszen nem is volt semmilyen lista. Így hát fogtam magam, és a tényleg pici, mindössze 6-6 padsoros templom egyik utolsó sorában szolidan helyet foglaltam. Míg a kezdés előtt körülbelül 25-en lehettek a templomban, addig pár perc múlva már vagy kétszer annyian voltak; idős urak és hölgyek ünneplőben ültek a padsorokban vagy a bekészített pótszékeken, sokan szokásos helyükre ültek, de a közelben lévő Vakok Intézete miatt több látássérült hívő is akadt, meg néhány fiatal, akik nem csináltak nagy faksznit a természetes rutinból, ők hétköznapi ruhában voltak.
Fotó: Sióréti Gábor | |
A barátságos, nem túl díszes, neogótikus stílusú templomban 11 órakor aztán el is kezdődött a mise, amelynek elején bár elhangzott, hogy Orbán Viktorért szól, sem a miniszterelnökről, sem a politikáról több szó aztán nem esett. Amennyire civilként meg lehet ítélni, szokványos vasárnapi mise volt.
„Ma szentháromság vasárnapja van, hitünk legnagyobb titkának ünnepe…” – hangzottak el a mise elején a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend helytartója, Őexcellenciája Gr. Uff. Prof. Dr. Tringer László szavai. „A mai szentmisét Orbán Viktor miniszterelnökért ajánlom fel” – mondta, majd ezt követően közel egy órán keresztül a katolikus hit szerinti ceremónia keretén belül zajlott a vasárnapi istentisztelet, szépen szólt az orgona és a hívek is igazán szépen énekeltek. A misénél csak a mögöttem bujkáló Lackó nevű kisfiú „műsora” volt érdekesebb, a kisfiú figyelmét nem igazán kötötte le a mise ceremoniális kerete, sokkal szívesebben kanyargott a padok hátán lendkerekes autójával, bár szüleinek kétségkívül nagy erőfeszítésébe került, hogy ne párhuzamosan futó attrakciók legyenek. Emellett a kinti demonstráció hangjai, szirénaszó, és egyéb zenebona színesítették az eseményt, amely miatt valaki ki is ment, és állítólag indulatosan megkérte a jelenlévőket, hagyják a bent lévőket nyugodtan gyakorolni a hitüket.
Fotó: Sióréti Gábor | |
Ezután aztán nem is volt már csinnadratta. Zavartalanul folyt a ceremónia, a szentmise végén a hívek – ahogy az szokás – felebaráti módon kézfogással köszöntötték egymást, majd az istentisztelet végén még – talán ráadásként – elénekeltük a Himnuszt, meg mivel a pap annyira dicsérte az egybegyűlteket, még a „régi magyar himnuszt”, a Boldogasszony Anyánkat is elénekelték.
Fotó: Sióréti Gábor | |
Aztán mindenki elindult hazafelé, ekkor a mellettem ülő, egyébként igazán szépen éneklő idős hölgy felém fordult, és megkérdezte, hogy „ugye, te nem katolikus vagy?” Biztos látszott rajtam a megilletődöttség, mert hozzátette, hogy „csak mert nem énekelted a dalokat”. Nem készültem magyarázkodni, hogy mi vagyok vagy mi nem, igyekeztem röviden és tömören válaszolni a kérdésére, mire lesújtóan annyit mondott, hogy „ez nagyon szomorú”. Ezzel az útravalóval távoztam a templom falai közül, ahol újságíró kollégák megpróbálták mikrofonvégre kapni a hívek egyikét-másikát. Akadt olyan férfi, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy ő maga minden reggel és este imádkozik Orbánért, de volt olyan picike öreg néni, aki a lépcsőn lebotorkálva nem volt rest fennhangon megkérdezni, hogy „Mi van gyönge elméjűek? Mi ez a csőcselék?” – utalva az egymás kezét fogó, táblákat tartó és épp csendben lévő demonstrálókra.
Fotó: Sióréti Gábor | |
Volt, aki szerint a miniszterelnök rendesen teszi a dolgát, ezért megérdemli a misét, végül is miért ne. Csak miközben a felebaráti szeretetben megfürdőzött hívek a templomban mosolyogva ajánlották lelküket istenüknek, addig a templom falain kívül mindebből már vajmi kevés maradt, acsarkodás és beszólogatás kíséretében ment ki-ki haza.