Akkor már inkább a Grünt

Elmérgesedett viták, lejáratási kísérletek, szexuális visszaélés vádja, feljelentések, kettészakadt rabbikar: belső harcok és külső támadások forgácsolják a legnagyobb magyar zsidó vallási szervezetet. Egyesek szerint a Mazsihisz léte forog kockán.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) fölött tavaly nyáron kezdtek gyülekezni a viharfellegek. Egy régóta a szervezetnél dolgozó jogi munkatárs távozásával, egy belső információmorzsákat és fabrikációkat a vezetés lejáratásának céljával közlő névtelen revolverblog indulásával, majd Heisler András Mazsihisz-elnök és Róna Tamás rabbitestületi elnök közötti kemény hangú levélváltás megszellőztetésével indult be a máig tartó konfliktussorozat. Ezt egyesek puccskísérletnek, mások egy belső agresszív kisebbség – a Köves Slomó-féle rivális zsidó egyház, illetve más kormányközeli körök által megtámogatott – lejárató kampányának, némelyek pedig fájdalmas megtisztulási folyamatnak tartják.

A rohamtempóban eszkalálódó viszály következményeként mostanra a szervezet világi és vallási vezetése gyakorlatilag nyílt háborúban áll, a Rabbitestület különböző vádak és konfliktusok mentén kettészakadt, nyolc rabbi kilépett az elviselhetetlen légkörre és méltatlan, politikai természetű vitákra hivatkozva. A háborúskodás odáig fajult, hogy január végén rabbik vádolták meg rabbi kollégáikat szexuális zaklatással, egy kiskorú szexuális jellegű, online megkörnyékezésével vagy éppen hamis bizonyítékok gyártásával. Az ügyben rágalmazás miatt tettek feljelentést az érintettek.

Heisler András elnök a Magyar Narancsnak azt mondta: jelenleg is több nyomozás zajlik, a Mazsihisz-vezetés különböző ügyekben tett feljelentést az elmúlt hónapokban ismeretlen tettes ellen, és van olyan szenzitív adattal történő visszaéléses ügy is, amelyben már tanúként meghallgatta a rendőrség. A szervezet belső viszonyaira rálátó, névtelenséget kérő forrásaink arról beszéltek: bár a vádakkal ellentétben Heisler nem diktatórikus vezető, a „Síp utcai” közösségben valóban meghatározók a személyes sérelmek, háttér­alkuk, informális érdekszövetségek, „toxikus rivalizálások”, s ezek átláthatatlanná teszik a döntéshozatalt és megnehezítik a működést. (Formálisan egy 14 tagú vezetőtestület hozza a legfontosabb döntéseket, az elnök és az ügyvezető igazgató párosa kontrollálja a szervezet életét.)

Ilyen meg olyan zsidó

A négy magyarországi történelmi egyház egyikeként a legnagyobb magyar zsidó egyházhoz, a neológ irányzatot követő Mazsihiszhez mintegy 40 zsinagóga tartozik, de feladatának tekinti a szociális segítségnyújtást, a zsidóoktatás erősítését, képviseli a holokauszt túlélőit kárpótlási ügyekben, szervezi a zsidó kulturális és közéletet, fenntartja a Mazsihisz Szeretetkórházat. Legfőbb testülete, a 121 fős közgyűlés a zsinagógák képviselőiből és a rabbikból áll, éves költségvetése durván 3–4 milliárd forint, ennek nagyjából egyharmada turisztikai bevétel. Neológ szervezetként, vagyis a speciálisan magyar zsidó újító irányzat képviselőjeként vezetése világi, a vallással, hitélettel kapcsolatos kérdésekben azonban hagyományosan a rabbik saját testülete, a rabbikar dönthet.

A mostani konfliktus egyik forrása, hogy a rabbikar egy része kevesli a beleszólást az egyház vezetésébe, de esetenként a zsidó identitást és a szervezet feladatát is másképpen értelmezik a világi és vallási vezetők. Egyik forrásom szerint a konfliktusban két koherens álláspontot nehéz volna elkülöníteni, mert többeket csak az ellenféllel, vagyis a Heisler-vezetéssel szembeni pozíció terel egységfrontba. A Heisler-ellenes csoport szerint a Mazsihisz feleslegesen, érdekeivel ellentétesen vállal éles konfliktusokat az Orbán-kormánnyal és a kormány emlékezetpolitikai programját kiszolgáló ortodox zsidó egyházzal, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) – ugyanakkor a Mazsihisz a hagyományosan baloldali érzelmű és integrálódott magyar zsidóságot, egyfajta kulturális zsidó identitást képvisel, öndefiníciója szerint értékalapon. Egy forrás másképpen fogalmaz: „A Mazsihisznek hagyományosan a baloldal felé vannak meg azok a szoros kapcsolatai, amilyeneket a magyar ortodox zsidók Köves vezetésével a Fidesz felé építettek ki.”

A Mazsihisz gyengülése mind a 2019-re vele szimbolikusan is egy szintre emelt, egyházként elismert EMIH-nek, mind a kormánynak érdeke lehet – nem véletlen, hogy a kormányközeli Mandiner „kormányfőhöz közeli körökből értesült” arról októberben, hogy Orbán Viktor személyesen Heislert és határozatlan fellépését tartja felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy „antiszemita jelöltet támogattak” a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületben tartott időközi országgyűlési választáson. Köves Slomó szintén a Mandinernek nyilatkozta januárban, hogy a Mazsihisz világi vezetése „túszul ejtette” a szervezetet, elnöke „gyűlöletkultúrát” honosít meg, és „harcot hirdetett minden ellen, ami zsidó”.