„Alapjogokat korlátoz” – Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság-szakértője a betiltott „abortourism” oldalról

Belpol

A Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben betiltott egy honlapot, amely tájékoztatást nyújtott a külföldi abortuszszabályozásokkal kapcsolatban. Ám az abortourism.com egyúttal egy művészeti projekt is…

magyarnarancs.hu: Miért problémás a Fogyasztóvédelmi Hatóság döntése?

Dojcsák Dalma: Mert alapjogokat korlátoz. Egyrészt a szólásszabadságot, a közügyek megvitatásának szabadságát, másrészt a művészeti élet szabadságát, hiszen ez egy művészeti projekt, amely politikai témában nyilvánított véleményt. A politikai szólás- és beszéd lehetősége nagyon széles körben védett, ugyanakkor csak szűk körben engedett meg a korlátozása. Nagyon erős érveknek kell lenniük amellett, hogy a politikai beszédet az állam korlátozhassa, mert ebben az esetben magának az állam kritizálásának lehetőségét veszik el a polgároktól. Az, hogy Magyarországon és más országokban milyen körülmények között lehet terhességmegszakítást végezni, alapvetően közügy. Fontos, hogy egy közügyről az állampolgárok vitatkozhassanak, hiszen az erről folyó diskurzus befolyásolhatja a szabályozások esetleges megváltozását. Ezzel a döntéssel a hatóság beleavatkozott a vita menetébe, ezzel pedig megsértette a szólásszabadságot és a művészeti élet kibontakozást. A szólásszabadság eddigi jogirodalma alapján megállapíthatjuk, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság nem volt figyelemmel arra, hogy ebben az esetben egy nagyon fontos közügyről van szó. Ez egy szűklátókörű döntés, hiszen itt nem csak azt kell megvizsgálni, hogy történt-e reklámtevékenység, hanem azt is, hogy ezzel a határozattal korlátozzák-e a demokratikus vita szabadságát. Ennek vizsgálata jelen esetben nem történt meg.

magyarnarancs.hu: A honlap csak információkat tett közzé arról, hogy a környező országokban milyen szabályozások vonatkoznak a tablettás terhességmegszakításra, illetve arról, hogy ennek igénybevétele mennyibe kerül. Mivel nem reklámoztak egyetlen klinikát sem, a Patent Egyesület fellebbezett, de az alapjogok korlátozásának figyelembevételére másodfokon sem került sor.

false

 

Fotó: Németh Dániel

DD: Minden egyes jogalkalmazói szervnek figyelembe kell vennie, hogy korlátoz-e alapjogokat. Jó lenne, ha az ügy bíróság elé kerülne, ahol talán alaposabban megvizsgálnák az esetet. Egyébként visszatérő probléma, hogy amikor közigazgatási szervek jogalkalmazással élnek, nincsenek figyelemmel az alapjogokra. A tapasztalat szerint nehezen birkóznak meg azzal, amikor ilyen érveket kell kezelniük és ezt ebben az esetben sem sikerült megoldani. Gyakori probléma ez, de ettől még nincs rendben ez a döntés. Az Alkotmánybíróság egyébként segítséget nyújthat a jogalkalmazói szerveknek, hogy mit tegyenek akkor, amikor az adott eset érinti a közügyek megvitatásának szabadságát. Fontos, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság szabályozza, hogy ne lehessen tiltott reklámtevékenységgel polgárokat befolyásolni, de erre hivatkozva nem korlátozhat alapjogokat.

magyarnarancs.hu: Miért ilyen könnyű összemosni a reklám és a tájékoztatás fogalmát?

DD: Ha az abortourism.com formailag bele is esne a reklám kategóriájába, akkor sem lenne ez elegendő érv ahhoz, hogy a projekt szankcionálható legyen. Teljesen más kérdés, ha egy közüggyel kapcsolatban merül fel a reklámozás kérdése. Ha valaki egy szexuális szolgáltatásokat hirdető óriásplakátot állít fel egy iskola mellett, akkor nem kell figyelembe venni a készítő szólásszabadságának jogát, hiszen ebben az esetben a gyerekek legmagasabb szellemi fejlődéséhez való jog a fontos. Az illető megbírságolható, és kötelezhető arra, hogy eltüntesse a plakátot. Nincs olyan más alapjog, amelynek érvényesülését vizsgálnia kellene a hatóságnak. Ha azonban közügyről van szó, vagy egy politikai kérdésről, arról, hogyan lehet terhesség megszakítást végezni Magyarországon, illetve külföldön, akkor nem elegendő a fogyasztóvédelmi törvény szabályait alkalmazni, bármilyen fogalmakkal is operál a törvény, értem ez alatt a reklámot, népszerűsítést, hirdetést stb. Normális esetben annak alapján kellene dönteni, hogy a határozat akadályozza-e a demokratikus vitát, vagy sem. Ez egyébként nagy kihívás, mert a jogalkalmazói szervek ahhoz vannak szokva, hogy néhány jogszabályt kell kikényszeríteniük, de ez nem elegendő akkor, ha alapjogokról is szó van. Ezt a hatóságok nehezen dolgozzák fel, hiszen néha nem is tételes jog, hanem jogelvek alapján kell egy adott döntést meghozniuk.

magyarnarancs.hu: A projekt „formája” is támadhatatlan? Egy utazási irodáról van szó, holott nem az.

DD: Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy ér-e valakit kár a formai sajátosságokból kifolyólag. Ha például ez az oldal regisztráció, vagy online fizetés fejében ígért volna szolgáltatásokat, amelyeket aztán nem teljesít, akkor nyilvánvalóan kár éri a felhasználót és joggal lehet állítani, hogy ez egy megtévesztő oldal. Itt nem volt olyan lehetőség, hogy lehetett volna venni egy abortusztúrát Bécsbe. A kár esélye sem merülhetett fel, hiszen ez egy művészeti projekt. Nagyon veszélyes az az ország, ahol ilyen eseteket fogyasztóvédelmi szankcióval sújtanak. Ez egy nagyon rossz irány, amit nem kellene folytatni.

magyarnarancs.hu: Ha egy újságcikkben jelenik meg, hogy melyik országban mennyibe kerül az abortusztabletta, akkor lehetne szankcionálni az újságot is?

DD: Jó kérdés… Bízom benne, hogy önkritikát fog gyakorolni a hatóság ezzel kapcsolatban. Nagyon sok szempontból problémás a döntésük, remélem, hogy az ügynek lesz egy olyan bírósági szakasza, amely majd megfordítja ezt.

Az Abortourism 2014 őszén indult, képzőművészek által készített művészeti kampány, amely egy fiktív utazási iroda formaeszközeivel operálva széles körű tájékoztatást nyújtott a terhességmegszakítás szabályozásairól. A projektet komoly kutatás előzte meg, a már hatóságilag letiltott „ajánlatok” menüpontban, utazási csomag formájában, részletes információkat lehetett szerezni arról, hogy külföldön mennyibe kerül utazással és szállással együtt egy tablettás vagy műtéti abortusz. A készítők egyébként nemcsak képzőművészek, hanem nőjogi aktivisták is. „Elsősorban adatokat akartunk összegyűjteni különböző országokból a reproduktív jogokkal kapcsolatban, és kreatív, újszerű, érthető formában közzétenni azokat. Ez egy kísérlet volt arra, hogyan lehet egyáltalán megszólalni ebben a témában, amikor pont a nők, na és persze a nőknek szánt média azok, akik először próbálnak majd elhallgattatni” – nyilatkozták a honlap indulásánál az alkotók. A projekt jogi képviseletét a Patent Egyesület látja el, Spronz Júlia, a szervezet jogásza elfogadhatatlannak tartja a hatóság döntését. „A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 30 napon belül kezdeményezhető, más jogorvoslati lehetőség nincsen. Bízunk benne, hogy tovább tudjuk vinni az ügyet. Ha szükséges, akár nemzetközi jogi fórum elé is.”

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.