Így kezeli a járványt az Orbán-kormány

Áldozatos munka

Belpol

Brutális harmadik hullám, húszezer halott, elégtelennek tűnő korlátozások. A kormány ad hoc módon hoz döntéseket, avagy intézkedései szigorúan követik a járvány alakulását?

Átlépte a 20 ezret a hét elején a koronavírus-járvány magyarországi halálos áldozatainak száma. Bár a kormány szívesen hivatkozik nemzetközi összehasonlításokra azt demonstrálandó, milyen jól védekezik az ország, az elhunytak esetében ma már azt hangoztatja, hogy nem összehasonlíthatók a halálozási adatok más országokéival, mert eltérőek a számítási módszerek.

Ez részben igaz, például nem minden országban veszik bele az áldozatok számába a nem kórházban elhunytakat is, viszont az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) van egy protokollja az áldozatok regisztrálására. Eszerint, ha nincs más kimondott halálozási ok (mint például baleset), vagy az illető a halála előtt nem gyógyult fel a vírus okozta fertőzésből, akkor az elhunyt fertőzöttet a járvány áldozataként kell kezelni, akármilyen alapbetegsége volt is. Itthon ugyan az Operatív Törzs szívesen hangsúlyozza, hogy „többségében idős, krónikus betegek” a járvány áldozatai, a WHO kimondja: „a Covid-19 okozta halálozás nem tulajdonítható más betegségnek (például rák), ezért a meglévő, a Covid-19 súlyos lefolyását kiváltó betegségtől függetlenül kell számolni.”

Hogyan jutottunk idáig? Utólag visszatekintve az lehet az érzésünk, hogy a kormányzati döntéseket ötletszerűen hozzák meg, és hogy hiába élünk több mint egy éve folyamatos korlátozások között, igazából semmi nem működik. De valójában elégtelenek-e az intézkedések, vagy csak az emberek nem tartják be azokat rendesen? Vagy azért harapózhatott el a járvány, mert a kormány későn lépett? A következőkben a koronavírus-járvány magyarországi adatainak és a meghozott intézkedéseknek az összevetésével próbáljuk meghatározni, milyen logikát is követhetett a kormány, és milyen hatással volt egymásra a járvány alakulása, illetve a kormány intézkedéseinek sora.

Koronavírus - Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

 
Életmentés a Korányi Kórház Intenzív Osztályán
 
Fotó: MTI/Balogh Zoltán 

Noha igazából senki nem tudja, milyen intézkedés válik be tökéletesen a koronavírus-járvány ellen, a szakemberek szerint a kontaktusok számának csökkentésével, kiterjedt teszteléssel és kontaktkutatással lehet a leginkább kordában tartani a járványt, és lejjebb nyomni az új fertőzések, halálozások számát. Ily módon követhető a fertőzés terjedése, elkerülhető az egészségügy túlterhelése, adott esetben pedig jobban védhetőek a vírusnak erősebben kitett kockázati csoportok.

A kontaktusok számának csökkentését az emberek maguktól is elérhetik, ha otthon maradnak – erre láthattunk példát tavaly tavasszal a Maradj otthon! közösségi kampánynál –, de a kormány intézkedései is szükségesek hozzá.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.