Átlépte a 20 ezret a hét elején a koronavírus-járvány magyarországi halálos áldozatainak száma. Bár a kormány szívesen hivatkozik nemzetközi összehasonlításokra azt demonstrálandó, milyen jól védekezik az ország, az elhunytak esetében ma már azt hangoztatja, hogy nem összehasonlíthatók a halálozási adatok más országokéival, mert eltérőek a számítási módszerek.
Ez részben igaz, például nem minden országban veszik bele az áldozatok számába a nem kórházban elhunytakat is, viszont az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) van egy protokollja az áldozatok regisztrálására. Eszerint, ha nincs más kimondott halálozási ok (mint például baleset), vagy az illető a halála előtt nem gyógyult fel a vírus okozta fertőzésből, akkor az elhunyt fertőzöttet a járvány áldozataként kell kezelni, akármilyen alapbetegsége volt is. Itthon ugyan az Operatív Törzs szívesen hangsúlyozza, hogy „többségében idős, krónikus betegek” a járvány áldozatai, a WHO kimondja: „a Covid-19 okozta halálozás nem tulajdonítható más betegségnek (például rák), ezért a meglévő, a Covid-19 súlyos lefolyását kiváltó betegségtől függetlenül kell számolni.”
Hogyan jutottunk idáig? Utólag visszatekintve az lehet az érzésünk, hogy a kormányzati döntéseket ötletszerűen hozzák meg, és hogy hiába élünk több mint egy éve folyamatos korlátozások között, igazából semmi nem működik. De valójában elégtelenek-e az intézkedések, vagy csak az emberek nem tartják be azokat rendesen? Vagy azért harapózhatott el a járvány, mert a kormány későn lépett? A következőkben a koronavírus-járvány magyarországi adatainak és a meghozott intézkedéseknek az összevetésével próbáljuk meghatározni, milyen logikát is követhetett a kormány, és milyen hatással volt egymásra a járvány alakulása, illetve a kormány intézkedéseinek sora.
Noha igazából senki nem tudja, milyen intézkedés válik be tökéletesen a koronavírus-járvány ellen, a szakemberek szerint a kontaktusok számának csökkentésével, kiterjedt teszteléssel és kontaktkutatással lehet a leginkább kordában tartani a járványt, és lejjebb nyomni az új fertőzések, halálozások számát. Ily módon követhető a fertőzés terjedése, elkerülhető az egészségügy túlterhelése, adott esetben pedig jobban védhetőek a vírusnak erősebben kitett kockázati csoportok.
A kontaktusok számának csökkentését az emberek maguktól is elérhetik, ha otthon maradnak – erre láthattunk példát tavaly tavasszal a Maradj otthon! közösségi kampánynál –, de a kormány intézkedései is szükségesek hozzá.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
