Így kezeli a járványt az Orbán-kormány

Áldozatos munka

Belpol

Brutális harmadik hullám, húszezer halott, elégtelennek tűnő korlátozások. A kormány ad hoc módon hoz döntéseket, avagy intézkedései szigorúan követik a járvány alakulását?

Átlépte a 20 ezret a hét elején a koronavírus-járvány magyarországi halálos áldozatainak száma. Bár a kormány szívesen hivatkozik nemzetközi összehasonlításokra azt demonstrálandó, milyen jól védekezik az ország, az elhunytak esetében ma már azt hangoztatja, hogy nem összehasonlíthatók a halálozási adatok más országokéival, mert eltérőek a számítási módszerek.

Ez részben igaz, például nem minden országban veszik bele az áldozatok számába a nem kórházban elhunytakat is, viszont az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) van egy protokollja az áldozatok regisztrálására. Eszerint, ha nincs más kimondott halálozási ok (mint például baleset), vagy az illető a halála előtt nem gyógyult fel a vírus okozta fertőzésből, akkor az elhunyt fertőzöttet a járvány áldozataként kell kezelni, akármilyen alapbetegsége volt is. Itthon ugyan az Operatív Törzs szívesen hangsúlyozza, hogy „többségében idős, krónikus betegek” a járvány áldozatai, a WHO kimondja: „a Covid-19 okozta halálozás nem tulajdonítható más betegségnek (például rák), ezért a meglévő, a Covid-19 súlyos lefolyását kiváltó betegségtől függetlenül kell számolni.”

Hogyan jutottunk idáig? Utólag visszatekintve az lehet az érzésünk, hogy a kormányzati döntéseket ötletszerűen hozzák meg, és hogy hiába élünk több mint egy éve folyamatos korlátozások között, igazából semmi nem működik. De valójában elégtelenek-e az intézkedések, vagy csak az emberek nem tartják be azokat rendesen? Vagy azért harapózhatott el a járvány, mert a kormány későn lépett? A következőkben a koronavírus-járvány magyarországi adatainak és a meghozott intézkedéseknek az összevetésével próbáljuk meghatározni, milyen logikát is követhetett a kormány, és milyen hatással volt egymásra a járvány alakulása, illetve a kormány intézkedéseinek sora.

Koronavírus - Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

 
Életmentés a Korányi Kórház Intenzív Osztályán
 
Fotó: MTI/Balogh Zoltán 

Noha igazából senki nem tudja, milyen intézkedés válik be tökéletesen a koronavírus-járvány ellen, a szakemberek szerint a kontaktusok számának csökkentésével, kiterjedt teszteléssel és kontaktkutatással lehet a leginkább kordában tartani a járványt, és lejjebb nyomni az új fertőzések, halálozások számát. Ily módon követhető a fertőzés terjedése, elkerülhető az egészségügy túlterhelése, adott esetben pedig jobban védhetőek a vírusnak erősebben kitett kockázati csoportok.

A kontaktusok számának csökkentését az emberek maguktól is elérhetik, ha otthon maradnak – erre láthattunk példát tavaly tavasszal a Maradj otthon! közösségi kampánynál –, de a kormány intézkedései is szükségesek hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.