Kormányzati prés alatt Balmazújváros önkormányzata

Mocskos eszközökkel

Belpol

Egy évvel az országgyűlési választás előtt, másféllel a helyhatósági után egyre világosabb, hogy meddig hajlandó elmenni a kormány a hatalom megtartása, a független városok kiéheztetése érdekében. Ahogy ezt a balmaz­újvárosi példa mutatja: bármeddig.

Odaérkezésünkkor, a járvány harmadik hullámának felívelő szakaszában a városszéli nagyobb élelmiszerüzletek parkolójában szép számmal álltak az autók, a kerékpártárolók is majdnem megteltek, a főtér körül viszont csak elvétve lehetett járókelőket látni. Balmazújváros híres, bár mára kicsit megkopott emlékű szülöttjéről, Veres Péterről elnevezett főutcán a bezárt fagyizó, ruhabolt, lottózó, konditerem és bank hétköznap is vasárnap délutáni hangulatot adott a korzónak.

A kétszázezres megyeszékhely Debrecen, Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló mögött Balmaz­újváros Hajdú-Bihar megye negyedik legnépesebb települése. A maga 17 ezer lakosával így is kisvárosnak számít, járási központként 29 ezer ember tartozik hozzá. Az egyik legritkábban lakott járás a balmazújvárosi az országban, négyzetkilométerenként mindössze 36 fővel. Alighanem a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is hozzájárul az alacsony népsűrűséghez, a várost három oldalról is a park veszi körbe; a főtérről pár perces sétával ki lehet jutni a pusztára.

 
Hegedűs Péter polgármester
Forrás: Hegedűs Péter Facebook-oldala

Elmért viszonyok

Az, hogy egy kormánypárti többségű megyében a 2010 utáni Fidesz-kormányzás második és harmadik ciklusának fordulóján egy fideszes polgármestert jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, már a maga idejében is meglepőnek minősült Magyarországon. Veres Margit ellen 2018 áprilisában született meg az öt év letöltendő börtönt és két év közügyektől való eltiltást kiszabó jogerős ítélet; az előre hozott polgármester-választást augusztusban a független outsider, Hegedűs Péter nyerte. (A körzetet saját bevallása szerint is „főnökként” irányító Tiba István parlamenti képviselő és Veres Margit dolgaival többször foglalkoztunk. Legutóbb a képviselő pályaképét és örökségét vizsgáltuk meg, lásd: Sebek a világ közepén, Magyar Narancs, 2020. október 17.) Akkori tapasztalataink szerint a helyi Fidesz összeomlásához a túlzásba vitt presztízsberuházások (elsősorban a labdarúgás-fejlesztés és stadionépítés), a mértéktelen korrupció (aminek valószínűleg csak kis szelete az az ötmillió forintos kenőpénz, amellyel Veres Margit lebukott) és az autoriter vezetési stílus vezethetett.

Meg a rossz káderpolitika. Az időközi polgármester-választás előtt ugyanis Tiba valamiért belenyúlt a jelöltállításba, és a veterán Koroknai Imre helyett – aki Veres elítélése után megbízott polgármester volt hónapokig, és volt esélye a választás megnyerésére – az ismeretlen, és meglehetősen felkészületlen Nagy Tamást állította ki a független Hegedűs Péterrel szemben. Nagy Tamás erős hátszelet kapott, a kormányközeli média támogatása mellett a megyei nagy ember, Kósa Lajos is beszállt a kampányába, olyannyira, hogy a debreceni BMW-gyár beruházását is Balmazújvárosban jelentette be. Hegedűs 2021-ből visszanézve úgy látja, a helyi Fidesz egyrészt túlságosan magabiztos, másrészt a Veres elleni ítélet után kissé zavart is volt. „Egészen egyszerűen elmérték az erőviszonyokat – fogalmaz a polgármester –, fel sem merült bennük, hogy ilyesmi megtörténhet.”

Bár az átmeneti időszak képviselő-testületében megmaradt a fideszes fölény, a 2019. októberi rendes helyhatósági választáson a balmazújvárosiak ismét Hegedűst választották meg, ezúttal a reaktivált Koroknai Imrével szemben, méghozzá 30 százalékos különbséggel. A képviselő-testületben is kisebb földcsuszamlás ment végbe, a Hegedűst is indító Célbakisér nevű civil szervezet kétharmados többséget szerzett úgy, hogy egyéni körzetből csak egyetlen fideszes, Nagy Tamás – a 2018-as polgármesterjelölt – tudott bejutni. Ezzel az új vezetésnek hirtelen nagyobb mozgástere nyílt a város ügyeinek intézésére, ám a minden korábbinál agresszívebb kormánypárti válaszreakcióra is fel kellett készülniük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.