Kormányzati prés alatt Balmazújváros önkormányzata

Mocskos eszközökkel

Belpol

Egy évvel az országgyűlési választás előtt, másféllel a helyhatósági után egyre világosabb, hogy meddig hajlandó elmenni a kormány a hatalom megtartása, a független városok kiéheztetése érdekében. Ahogy ezt a balmaz­újvárosi példa mutatja: bármeddig.

Odaérkezésünkkor, a járvány harmadik hullámának felívelő szakaszában a városszéli nagyobb élelmiszerüzletek parkolójában szép számmal álltak az autók, a kerékpártárolók is majdnem megteltek, a főtér körül viszont csak elvétve lehetett járókelőket látni. Balmazújváros híres, bár mára kicsit megkopott emlékű szülöttjéről, Veres Péterről elnevezett főutcán a bezárt fagyizó, ruhabolt, lottózó, konditerem és bank hétköznap is vasárnap délutáni hangulatot adott a korzónak.

A kétszázezres megyeszékhely Debrecen, Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló mögött Balmaz­újváros Hajdú-Bihar megye negyedik legnépesebb települése. A maga 17 ezer lakosával így is kisvárosnak számít, járási központként 29 ezer ember tartozik hozzá. Az egyik legritkábban lakott járás a balmazújvárosi az országban, négyzetkilométerenként mindössze 36 fővel. Alighanem a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is hozzájárul az alacsony népsűrűséghez, a várost három oldalról is a park veszi körbe; a főtérről pár perces sétával ki lehet jutni a pusztára.

 
Hegedűs Péter polgármester
Forrás: Hegedűs Péter Facebook-oldala

Elmért viszonyok

Az, hogy egy kormánypárti többségű megyében a 2010 utáni Fidesz-kormányzás második és harmadik ciklusának fordulóján egy fideszes polgármestert jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, már a maga idejében is meglepőnek minősült Magyarországon. Veres Margit ellen 2018 áprilisában született meg az öt év letöltendő börtönt és két év közügyektől való eltiltást kiszabó jogerős ítélet; az előre hozott polgármester-választást augusztusban a független outsider, Hegedűs Péter nyerte. (A körzetet saját bevallása szerint is „főnökként” irányító Tiba István parlamenti képviselő és Veres Margit dolgaival többször foglalkoztunk. Legutóbb a képviselő pályaképét és örökségét vizsgáltuk meg, lásd: Sebek a világ közepén, Magyar Narancs, 2020. október 17.) Akkori tapasztalataink szerint a helyi Fidesz összeomlásához a túlzásba vitt presztízsberuházások (elsősorban a labdarúgás-fejlesztés és stadionépítés), a mértéktelen korrupció (aminek valószínűleg csak kis szelete az az ötmillió forintos kenőpénz, amellyel Veres Margit lebukott) és az autoriter vezetési stílus vezethetett.

Meg a rossz káderpolitika. Az időközi polgármester-választás előtt ugyanis Tiba valamiért belenyúlt a jelöltállításba, és a veterán Koroknai Imre helyett – aki Veres elítélése után megbízott polgármester volt hónapokig, és volt esélye a választás megnyerésére – az ismeretlen, és meglehetősen felkészületlen Nagy Tamást állította ki a független Hegedűs Péterrel szemben. Nagy Tamás erős hátszelet kapott, a kormányközeli média támogatása mellett a megyei nagy ember, Kósa Lajos is beszállt a kampányába, olyannyira, hogy a debreceni BMW-gyár beruházását is Balmazújvárosban jelentette be. Hegedűs 2021-ből visszanézve úgy látja, a helyi Fidesz egyrészt túlságosan magabiztos, másrészt a Veres elleni ítélet után kissé zavart is volt. „Egészen egyszerűen elmérték az erőviszonyokat – fogalmaz a polgármester –, fel sem merült bennük, hogy ilyesmi megtörténhet.”

Bár az átmeneti időszak képviselő-testületében megmaradt a fideszes fölény, a 2019. októberi rendes helyhatósági választáson a balmazújvárosiak ismét Hegedűst választották meg, ezúttal a reaktivált Koroknai Imrével szemben, méghozzá 30 százalékos különbséggel. A képviselő-testületben is kisebb földcsuszamlás ment végbe, a Hegedűst is indító Célbakisér nevű civil szervezet kétharmados többséget szerzett úgy, hogy egyéni körzetből csak egyetlen fideszes, Nagy Tamás – a 2018-as polgármesterjelölt – tudott bejutni. Ezzel az új vezetésnek hirtelen nagyobb mozgástere nyílt a város ügyeinek intézésére, ám a minden korábbinál agresszívebb kormánypárti válaszreakcióra is fel kellett készülniük.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.