A Globex Holding Deutschland AG megbízásából a társaság német ügyvédjea Postabanknak 10 milliárd 487 millió forintos fizetési felszólítást, az ORFK-nak pedig büntetésfeljelentést nyújtott át. (A Globex-ügy előzményeiről lásd: Oroszlánvész, MaNcs, 1999. január 21., illetve Lökéshullámok, MaNcs, 1999. március 18.) A feljelentés szerint "ismeretlen tettesek" 1998 novemberében jogcím nékül birtokukba vették, majd a Postabankba "forgatták" a Hotel Rózsadomb Szállodai Rt. teljes részvénycsomagját,
és a német Globex szerint ez vezetett a magyar vállalatcsoport gyors összeomlásához. Az újabb globexes fordulat az új Postabank-vezetésnek nem jött jól, hiszen az ügy befolyásolhatja a magánosítás előtt álló pénzintézet értékét is.AHotel Rózsadomb az egykori SZOT-üdülő helyén épült volna fel egy II. kerületi "presztízstelken". A betonszerkezet harmadkész állapotban azóta is a budai panoráma tartozéka (vagy éppen Jancsó-film színhelye). A telket még az Antall-kormány juttatta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak, de a tulajdonában lévő Hunguest Vagyonkezelő Rt.-nek nem volt pénze az ingatlan rekonstrukciójára. Voltak viszont remek ötletei.
A történet e pontján bukkan föl
a Globex-csoport,
amely sajtóbefektetésekkel (Reform, Képes Hét, Képes Anna), társasházak és luxuslakások építésével (például a Kútvölgyi házak), "adótakarékossági" céllal indított kárpótlási jegyes szövetkezettel, munkatársainak létrehozott magánnyugdíjpénztárral, nagy hozamú ingatlanalappal és 42 százalékos kamattal reklámozott kötvénnyel szerzett magának hírnevet 1993 után. A különböző vállalkozásaihoz külön firmákat gründoló holding "anyaegyesülete", a Globex Deutschland AG 1997-ben szerzett 54 százalékos tulajdonrészt a kétmilliárd forint törzstőkéjűre duzzasztott Hotel Rózsadomb Rt.-ben. Fizetőképességét az a Postabank garantálta, amely már egy másik Globex-biznisz, a Kútvölgyi házak finanszírozásában is részt vett, és még a Princz-éra alatt ebből 600 milliós behajthatatlan követelése származott. Négycsillagos szálloda építésébe fogtak, amit a Holiday Inn szállodalánc üzemeltetett volna. A Hotel Rózsadomb Rt. tulajdonosi szerződésébe belekerült egy eladási opció is, amely a Hunguestnek megadta a lehetőséget, hogy az ingatlan átengedésével 1,2 milliárd forint eredménnyel bármikor kiszállhasson a projektből. Az építkezés finanszírozását a Globex Deutschland AG vállalta részint "önerőből", kötvénykibocsátással (a nagy sikerű Globex 1998 után a G 2000-rel), részint hitelből (K&H Rt.). A likviditási nehézségek ennél a projektnél akkor mutatkoztak meg, amikor a Hunguest bejelentkezett a jussért.
Sopron önkormányzata
1997. október 31-én kötött portfóliókezelési szerződést a Globex Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt.-vel 3,5 milliárd forint értékű teljes értékpapírvagyonának (túlnyomórészt állampapírok, kisebb mértékben maradványrészvények) kezelésére, amely a Globex Deutschland AG garanciavállalási nyilatkozatát is tartalmazta. A teljesítés, noha a szerződés a banki kamatnál lényegesen nagyobb hozamot ígért, 1998 tavaszáig rendben folyt. Sopron a késedelmes kifizetések miatt az első felszólítást 1998 júniusában küldte. Az önkormányzat megbízott egy ügyvédi irodát, amely a Budapesti Értéktőzsde mellett működő vagyonkezelő, a soproni alszámlát is vezető Keler Rt.-nél elsőre egyetlen soproni részvényt sem talált, és pár nap múlva is csak 487 millió forintnyi Globex 2000 kötvényt, valamint egy csomag Rezidencia (szintén globexes) befektetési jegyet. Az eredeti értékpapíroknak viszont nyomuk sem volt.
Sopron azután lett a Hotel Rózsadomb egyik tulajdonosa, hogy a Globex vezetői - az önkormányzat büntetőfeljelentési fenyegetését elhárítandó - a városra engedményezték a szálloda vételi és jelzálogjogát: ez azonban a kisebbségi tulajdonos Hunguest tudta nélkül történt. A soproniak világgá kürtölték: eltűntek a részvényeik, oda a vagyonuk; a Globex-birodalom ezt követően egyik napról a másikra kártyavárként omlott össze. Sopron esete - a Globex-per vádanyaga alapján - tipikusnak tűnik: a csoport a vádirat szerint más esetekben sem teljesítette az értékpapír-vásárlásra és vagyonkezelésre adott megbízásokat, hanem az eladott értékpapírokért befolyt összeggel saját befektetéseit finanszírozta, illetve a vállalatcsoport cégeit stafírozta. Fontos eleme volt a Globex-stratégiának az is, hogy a (rész)tulajdonában lévő ingatlanait több helyen is megnevezte fizetési biztosítékul. Az összeomlás után csaknem nyolcmilliárd forintnyi követelés teljesítése vált erősen kétségessé: ríhattak kisbefektetők, önkormányzatok (például két budai, a XI. és a XII. kerület), no meg a Hunguest Vagyonkezelő Rt.
Csakhogy a Hunguest Rt.-ben sem ma jöttek le a falvédőről, már ha igaz, amit a Globex Deutschland AG állít. A Hunguest 1998. július 18-án értesítette üzlettársát, hogy élni kíván a Hotel Rózsadomb Rt.-ben birtokolt tulajdonrészének eladási opciójával. A megállapodás szerint a társaság három részben kapta volna meg az 1,2 milliárdos vételárat. A Globex AG saját bevallása szerint akkor még tudta volna állni a cechet, hiszen a beruházás finanszírozásáról a K&H-val kötött szerződés tanúskodik. Dr. Vince Júlia, az anyacég jogi képviselője szerint akkor, amikor a Globexet minden oldalról támadások érték, és emiatt likviditási problémák merültek fel, a Postabank a Globex Deutschland AG feje fölött 1999 novemberében törvénytelenül megállapodott a Hunguest Rt.-vel: elvette és saját hasznára forgatta a többségi tulajdonos részvénycsomagját. Állítása szerint a részvények úgy kerültek a Postabankhoz, hogy a Hunguest Rt. jogtanácsosa, aki egyben a Hotel Rózsadomb Rt. jogi képviselője is volt, a kinyomtatott részvényeket a hóna alá csapta, és Globex-felhatalmazás nélkül bevitte a Postabankba. Auth Henrik, aki akkoriban került a Postabank élére, és ma a Nemzeti Bank egyik alelnöke, a HVG kérdésére idén szeptemberben azt állította: a német Globex óvadéki letétbe helyezte a Postabanknál a részvényeket arra az esetre, ha fizetési kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni. Az ügyvédnő lapunknak elmondta: nincs ilyen tartalmú letéti szerződés és óvadéki megállapodás. Ami biztos: a Postabank Princz-érát követő vezetése nem akart kétes kimenetelű (főleg ingatlan-, lásd a spanyol ügyet) befektetéseket nyélbe ütni, és a hotelrészvényeket jogcímmel vagy a nélkül továbbadta a Hunguest-körbe tartozó négy cégnek. Hogy mikor és mennyiért:
titok
Látszatra mintha nem is bábáskodott volna a Postabank; pedig a Hunguest úgy foghatott önállóan hotelkonszolidációba, hogy részben a 750 milliós postabanki hitelre támaszkodott. Némi malíciával azt mondhatnánk: a társtulaj háta mögötti megállapodások aránya (a Sopron-Globex meccset is levajazottnak tekintve): 1-1, iksz.
Happy end nincs. A Hunguest és Sopron csupán futott a vagyona után. Ráadásul mindkettő szorult vagy ingatag vagyoni helyzetben. A Hunguest tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tavalyi bénult állapotában adta fel a küzdelmet. (A gazdálkodás során más ügyekben elkövetett szabálytalanságok miatt akkoriban tett ellenük büntetőfeljelentést a Szociális és Családügyi Minisztérium; állandó likviditási gondokkal küzdöttek, egyetlen számottevő bevételüket a HungarHotelsszel kötött vagyonkezelői szerződésből származó pár százmillió jelentette, miközben milliárdos hiteleket kellett volna törleszteniük.)
Rövid, viharos pengeváltás után a Hunguest kiegyezett a szintén Hotel Rózsadomb-részvényekkel rendelkező Sopronnal: felerészben lettek tulajdonosok a Hotel Rózsadomb Rt.-ben, majd a vagyont, miután közösen az RDMB Szállodafejlesztő Kft.-be apportálták, 900 millióért teljes egészében megszerezte a soproni önkormányzat (a Hunguest ennyit kapott a tutinak hitt 1,2 milliárd helyett). A város is bukott az ügyön: a szálloda értékesítését nehezítette a széljegyzetekkel dekorált tulajdoni lap; idén júliusban mindössze 1,8-2,2 milliárdért adták tovább a Bartha Ferenc egykori jegybankelnök és az Erdély Zsigmond Gábor, a Külkereskedelmi Bank Rt. korábbi vezérigazgatója által fémjelezett befektetői csoportnak.
A Globex Deutschland AG ezzel szemben minden üzleti és jogi lépést tagad, még azt is, hogy a német Globex odaígérte volna bárkinek is az ingatlan többségi részvénycsomagját. Hivatkozva a Globex Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt. felszámolójának, a Pátria Consult Kft.-nek a nyilatkozatára, Vince Júlia útján kijelentette: Sopronnal a Globex elszámolt, és a városnak nem lehet a szerződésből származó követelése. Dr. Vida Mariann, Sopron ügyvédje a Narancsnak elmondta: a Globex a felszólítás ellenére sem állította helyre a portfóliót, az elszámolás máig sem történt meg. A Globex Deutschland AG Sopront okolja, hogy a város belement a Postabank előidézte törvénytelen helyzetbe, és az ingatlan valós értékét figyelmen kívül hagyva, hozzájárult a szálloda elkótyavetyéléséhez. Független szakértők szerint viszont Sopron a Globex-ügyfelek közül relatíve "jól járt", mert valamennyit vissza tudott szerezni a befektetéseiből, még ha a vagyon felét (ami anno a belterületi földek ellenértékeként kifizetett értékpapírokból, a Vektor Rt. behajtásában gyűlt össze) elvesztette is.
A vélemények megoszlanak
abban, hogy mire juthat a Globex Deutschland AG a feljelentéssel. Az egyik olvasat szerint enyhíthetik a globexes vezetők (Vellai Györgyike és Vajda László), illetve társaik ellen felhozott vádak egy részét: kikerülhet közülük a különösen nagy vagyoni hátrány okozása vagy a szándékos sikkasztás. Az újabb jogi komplikáció elnyújtja a tárgyalási szakaszt is, így Vellaiéknak a túlzottan hosszúra nyúlt előzetesben, illetve házi őrizetben töltött hónapjait valószínűleg beszámítják majd az esetleges büntetésbe, ha a vádlottakat nem is mentik fel. A feljelentéstől függetlenül részben megtérülhetnek a Globex ingatlanra fordított befektetései (egyébként emiatt is indult per, lásd a hotel rekonstrukciós munkáit vállaló Globex Tervező és Beruházó Rt. kontra Hotel Rózsadomb Szállodai Rt. jogutódja keresetet), és így fizetni lehetne a befektetőknek is; erre a felszámoló máris bejelentette igényét.
A Postabanknak viszont, mint púp a hátra, úgy hiányzott ez a fordulat: a bankokra és pénzintézetekre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek miatt nem cáfolhatnak elég hangosan és meggyőzően. Azon viszont mindenképp el lehet gondolkodni, hogy a Globex Holding Deutschland AG egy éve tett már hasonló tartalmú feljelentést, amit a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában visszadobott. Akkoriban volt napirenden a Postabank privatizációja - amiből végül semmi nem lett -, és egy ilyen botrány nyilvánvalóan lefele nyomja a pénzintézet árát. A Postabank magánosításáról szóló döntés egy ideje ismét ott pihen egy kormányzati fájlban - vagyis az újabb fejlemények ugyancsak rosszkor jöttek a mostani bankvezetésnek, amelynek az égvilágon semmi köze a Princz Gábor idejében történtekhez.
Bogár Zsolt
