Államosítanák a járóbeteg-ellátást

  • narancs.hu
  • 2023. március 21.

Belpol

Erről levelet küldtek ki az önkormányzatoknak. 

A hétvégéig kell nyilatkozniuk a helyhatóságoknak, hogy átadják-e a szakrendelőiket az államnak – derül ki az önkormányzatoknak küldött, Népszavához is eljutott levélből. A lap értesülései szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.

Az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők államosítását. A helyhatóságoknak most küldött tájékoztató levélben úgy fogalmaztak:

„A szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére.”

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy szakmai fórumon arról beszélt, az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a saját területükön élőknek minél szélesebb ellátási palettát biztosítanak. Ezért időnként olyan szakmákra is szerződtetnek pénzt nem kímélve szakorvosokat, amelyeknek nem feltétlenül van ott helye. Példaként említette, hogy egy kisvárosi szakrendelőben nem feltétlenül van szükség gyermekszívsebészetre, mert nyilván egy településen nem lehet ilyen betegből annyi, amennyire megéri egy szakorvos idejét lekötni. Az sem megengedhető, hogy egy orvos négy-öt helyen vállaljon két-két órás szakrendelést, mert ezzel több időt tölt majd az ellátóhelyek közötti utazgatással, mint a betegek kezelésével. Ez pedig a humánerőforrás pazarlása. „Azaz a rendszer legdrágább elemét, a szakorvosi munkaórát gyakorlatilag korlátlanul biztosítjuk, miközben nincs belőle elég” – állította. Ezeket a problémákat – szerinte – csak akkor lehetne orvosolni, ha egységes igazgatási rendszerhez tartoznának a szakrendelők.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly év végén egyhangúlag megszavazta, hogy a szakrendelők átadásáról a kerületeknek maguknak kell dönteniük. Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat tanácsnoka a Népszavának azt mondta, „Budapestnek három szakrendelése van, valamennyi a hajléktalanellátásban. A városvezetés elzárkózik az államosítástól, azokat maga szeretné a továbbiakban is fenntartani. A Fővárosi Közgyűlés jövő héten szerdán dönthet az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az államosítás ellentmond a főváros-kormány 2019-es megállapodásának, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek érdekében fejlesszük az alap- és a járóbetegellátást”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.