Államosítanák a járóbeteg-ellátást

  • narancs.hu
  • 2023. március 21.

Belpol

Erről levelet küldtek ki az önkormányzatoknak. 

A hétvégéig kell nyilatkozniuk a helyhatóságoknak, hogy átadják-e a szakrendelőiket az államnak – derül ki az önkormányzatoknak küldött, Népszavához is eljutott levélből. A lap értesülései szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.

Az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők államosítását. A helyhatóságoknak most küldött tájékoztató levélben úgy fogalmaztak:

„A szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére.”

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy szakmai fórumon arról beszélt, az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a saját területükön élőknek minél szélesebb ellátási palettát biztosítanak. Ezért időnként olyan szakmákra is szerződtetnek pénzt nem kímélve szakorvosokat, amelyeknek nem feltétlenül van ott helye. Példaként említette, hogy egy kisvárosi szakrendelőben nem feltétlenül van szükség gyermekszívsebészetre, mert nyilván egy településen nem lehet ilyen betegből annyi, amennyire megéri egy szakorvos idejét lekötni. Az sem megengedhető, hogy egy orvos négy-öt helyen vállaljon két-két órás szakrendelést, mert ezzel több időt tölt majd az ellátóhelyek közötti utazgatással, mint a betegek kezelésével. Ez pedig a humánerőforrás pazarlása. „Azaz a rendszer legdrágább elemét, a szakorvosi munkaórát gyakorlatilag korlátlanul biztosítjuk, miközben nincs belőle elég” – állította. Ezeket a problémákat – szerinte – csak akkor lehetne orvosolni, ha egységes igazgatási rendszerhez tartoznának a szakrendelők.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly év végén egyhangúlag megszavazta, hogy a szakrendelők átadásáról a kerületeknek maguknak kell dönteniük. Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat tanácsnoka a Népszavának azt mondta, „Budapestnek három szakrendelése van, valamennyi a hajléktalanellátásban. A városvezetés elzárkózik az államosítástól, azokat maga szeretné a továbbiakban is fenntartani. A Fővárosi Közgyűlés jövő héten szerdán dönthet az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az államosítás ellentmond a főváros-kormány 2019-es megállapodásának, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek érdekében fejlesszük az alap- és a járóbetegellátást”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.