Ami a kormányközeli szakértők szerint okafogyott tüntetés, az a nemzetközi sajtóban masszív ellenállás

  • F.Zs.
  • 2017. április 10.

Belpol

A vasárnapi tüntetés visszhangja kissé más a belföldi propagandában és külföldön.

Miközben a kormány médiabirodalmán egészen gyorsan és észrevehetetlenül szaladt végig a vasárnapi CEU-tüntetés híre –  az Origo elintézte annyival, hogy nem jött össze a kritikus tömeg, a Ripost pedig egyenesen azt állította, szervezetten, akciókkal és repjegyekkel próbálták külföldről Budapestre csábítani a demonstrálókat (hogy kik, az bizonyára mindenkinek világos), de még így sem jött össze a kívánt tömeg –, addig a külföldi sajtó kissé másként kezelte azt a 80 ezer embert, aki a vasárnap délutánját Budapest utcáin töltötte.

Ám a tüntetés nemzetközi fogadtatása és a 80 ezres tömeg sem zavarta meg a Nézőpont Intézet ügyvezetőjét és az Alapjogokért Központ igazgatóját, ők ugyanis mindketten azt hajtogatták reggeli interjúikban, amit az Origo és társai tegnap este. Fodor Csaba (Nézőpont Intézet)

okafogyottnak nevezte a tüntetéssorozatot,

hiszen a törvénymódosításból úgymond nem az következik, hogy a CEU-nak be kell zárnia, csak ha továbbra is akar amerikai diplomát kiadni, kössön kormányközi egyezményt. Ennyi. Amúgy meg mindenki tudja, hogy a tüntető tömegbe beépültek a balliberális pártok, hiszen a „bevándorláspárti álláspontok mellett egyéb klasszikus ellenzéki témák is elhangzottak.” (Vajon az Orbán, takarodj!-ra vagy a Mocskos Fidesz!-re gondolhatott?)

Szánthó Miklós (Alapjogokért Központ) pedig a civileken rugózott, szerinte „alapvetően nincs baj azzal, hogy egy civil szervezet politikai tevékenységet végez. De azt a tényt, hogy ezt külföldről finanszírozzák, világossá kell tenni, mégpedig azért, hogy a közvélemény be tudja őket azonosítani, amikor véleményt fejtenek ki”.

Eközben külföldön

A The Guardian, a Politico, a BBC, a The New York Times mind-mind címlapon hozta az eseményt, a Reuters tudósításából pedig kiderül, hogy több tízezren vonultak az utcára, masszív, ám békés ellenállást tanúsítva a CEU ellehetetlenítésével szemben. A cikk kiemeli, hogy Orbán hétéves kormányzása alatt

ez volt az egyik legnagyobb demonstráló tömeg,

amely arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá hétfőn a törvényt, ne lehetetlenítse el a CEU magyarországi működését. Az egyik tüntető diák a Reutersnek elmondta, a kormány mindenkit el akar hallgattatni, aki nem úgy vélekedik, mint ők, aki szabadon gondolkozik, liberális vagy baloldali.

A tudósítás arra is kitér, hogy a kormány a civilek ellen is szigorúbb szabályozást tervez bevezetni, ami összevág a CEU kinyírásával, hiszen Orbán sokszor hangot ad annak, hogy őket is Soros támogatja. „Totálisan aláássák és megsemmisítik azt a kicsit is, ami még maradt a civil társadalomból – mondta az egyik tüntető a Reutersnek. – Ez az első demonstráció, amin részt veszek. Van az a pont, amikor muszáj megjelenned, úgyhogy itt vagyok. A módszer, a párbeszéd hiánya, a demokratikus intézmények elpusztítása nem lehet a jövő, sem a miénk, sem a gyerekeinké.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.