A dolgok pillanatnyi állása szerint elveszni látszik egy már elnyert brüsszeli fejlesztési forrás – ezt mondta a Békés Megyei Önkormányzat (BMÖ) novemberi ülésén a testület elnöke, Zalai Mihály (Fidesz–KDNP). A magyar–román határon átívelő ROHU 453 projekt keretében 13,7 millió euró – jelenlegi árfolyamon csaknem 5,6 milliárd forint – állna a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be, kiemelten a Simonka György alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet. A felhasználható többmilliárdos összeg nagyobb része ráadásul a DBMCS-nek jutott volna.
Simonka politikai bukása után azonban a megyei közgyűlés a kedvezményezettek közül kizárta a DBMCS-t – és éppen emiatt került veszélybe az uniós forrás.
A történet érdekessége, hogy a pénzfelhasználás eredeti arányáról maga a Békés Megyei Önkormányzat döntött –2019. július 3-án, alig másfél hónappal azelőtt, hogy Simonka ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A döntés idején Simonka régóta gyanúsított volt, akit a vádhatóság többször kihallgatott, házkutatások sorát tartotta azokban az ingatlanokban, ahol családjával lakott. Ez azonban akkor még nem zavarta a megyei önkormányzat képviselőit abban, hogy egyhangúlag – vagyis nemcsak kormánypártiak, hanem ellenzékiek is – határozzanak arról, hogy a brüsszeli projektben csaknem 5,5 millió eurónak megfelelő forint jusson a Simonka-féle szervezetnek.
Változások
Zalai Mihály a 2014-es és a 2019-es helyhatósági választásokon a térség erős embere, Simonka György befolyásának köszönhetően lett a BMÖ első embere. A Simonka elleni 2019. augusztusi vádemelés és a Fővárosi Törvényszék előtt 2020 januárjában megindult büntetőtárgyalás hatására a megyei közgyűlés 2020 szeptemberében módosította a projekt tartalmát. Ezt a döntéshozók persze nem politikai, hanem szakmai indokokkal magyarázták. E rendkívüli megyegyűlésen Zalai azzal érvelt, hogy a Covid-19 második hulláma miatt a sürgősségi és az intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel. Az új elképzelés szerint továbbra is 13,7 millió eurót használnának fel, ám az összeg 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapná. Az uniós forrásból a határ túloldalán az Arad megyei kórház kardiológiai részlegét fejlesztenék.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
