Fideszes képviselő is érintett egy békéscsabai textilcég ügyében, amelyben az illetékes hatóság nemrég vádat emelt többek között csődbűntett és közokirat-hamisítás miatt.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a napokban benyújtotta a vádiratot a Gyulai Városi Bírósághoz a békéscsabai BCB Egyesült Textil Rt.-ügycsoportban, összesen tizennégy vádlott ellen csődbűntett, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt - tájékoztatta lapunkat Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség helyettes vezetője, sajtószóvivő. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal részvételére azért volt szükség, mert "mentességet élvező személy" került a nyomozás során a hatóságok látókörébe: Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő, volt kamarai kormánybiztos, a cég egykori tulajdonosa.
A teljes ügycsoportban a fenti vádak mellett felmerült a sikkasztás és a hűtlen kezelés gyanúja is. Ez utóbbiban az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatóságának volt és jelenlegi vezetői is érintettek gyanúsítottként.
A csődbűntett miatt folyó nyomozásban akkor értek a célegyenesbe, amikor 2004. április 18-án a hatóságok őrizetbe vették Riczu Gyulát és id. Wachsler Tamást, akik társukkal, Wappler Lászlóval 2000 márciusában máig üzleti titkot képző árért megvásárolták a BCB békéscsabai gyárát Sümeghy Csabától. (Wappler László őrizetbevételére nem volt szükség, ő akkor és azóta is a "Balaton egykori királya", Szlávy Bulcsú megölésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van.)
A tulaj
Ugyancsak tavaly tavasszal készült el az az igazságügyi könyvszakértői vélemény, amely megállapította, hogy a cég már 1998-ban, amikor még Sümeghy érdekkörébe tartozott, fizetésképtelen volt, azaz a tulajdonosnak minden egyes hitelfelvételkor tudnia kellett, hogy nincs remény a pénz visszafizetésére. Amikor másfél évvel ezelőtt a "mentességet élvező személy" elleni gyanú megerősödött, a nyomozás irányítását átvette a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A vádhatósági felügyeletet a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztálya látta el. Bár akkoriban Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője érdeklődésünkre a "mentességet élvező személynek" még a monogramját sem árulta el, nem volt nehéz rájönni, hogy Sümeghy Csabáról, a BCB Egyesült Textil Rt. volt tulajdonosáról, a jelenlegi nagyobbik ellenzéki párt parlamenti képviselőjéről van szó. (Lásd: Szálak és szövet, Magyar Narancs, 2004. május 20.)
Sümeghy később azonosította magát. Neve az üggyel összefüggésben többször megjelent a lapokban, erre reagálva az ellenzéki képviselő felháborodottan tiltakozott a gyanúsítás ellen, és ártatlanságát hangoztatva sajtópereket helyezett kilátásba. Tisztázása érdekében maga kérte a törvényhozást, hogy függessze fel mentelmi jogát. Képviselőtársai 2004 decemberében eleget tettek a kérésének.
A nyomozás során voltak kételyek, hogy a Fidesz padsoraiban ülő Sümeghy ellen mennyire tud "pártatlan" maradni a Polt Péter vezette ügyészség. Keller László egykori közpénzügyi államtitkár - a HVG közlése szerint - még 2003. január 28-án Szili Katalin házelnökön keresztül írásbeli kérdést címzett a legfőbb ügyésznek emiatt. Erre válaszolva Polt Péter leszögezte: "(É)az ügy pártatlan és hatékony felderítését maradéktalanul biztosítottnak látja". Az utóbbi másfél évben mindenesetre több, magát jól értesültnek feltüntető Békés megyei politikus sejtetni engedte: a két nagy párt "kényszerű megegyezése miatt" Sümeghyt úgymond "futni hagyják", így nem szerepel majd a vádlottak között. Ám a magukat beavatottnak feltüntető politikusok rossz jósnak bizonyultak.
Múltidéző
Békéscsaba egykori legtöbb, közel másfél ezer alkalmazottat foglalkoztató üzemének legnagyobb hitelezője 1993-ban a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) volt, amely ekkor a Műszertechnika Rt.-t bízta meg a bankbiztosi feladatok ellátásával. Tőkeemelés révén 1995-ben tulajdonos lett a textilüzemben a Magyar-Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap is, majd a cég az MKB tulajdonába került, amely 1997-ben jelképes áron - ennek összege máig üzleti titok - Sümeghy Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselőnek adta el. (A politikus ebben az időpontban a Békés Megyei és a Magyar Iparszövetség elnöki posztját is betöltötte.) A nehézségek nyomán a politikus 2000 márciusában a Wappler László és id. Wachsler Tamás vezette budapesti befektetői csoportnak értékesítette a BCB-t. Változatlanul vita tárgya az, hogy Sümeghy milyen állapotban adta át a békéscsabai részvénytársaságot az új tulajdonosoknak.
2000. január elején a BCB Egyesült Textil Rt. nem tudta kifizetni az esedékes munkabért csaknem hatszáz dolgozójának. A cég alkalmazottai a sajtóhoz fordultak. A tulajdonos Sümeghy ekkor kijelentette: először történt ilyen eset az általa gyakran csak "textilipari zászlóshajónak" nevezett részvénytársaságnál. Ezt azzal indokolta, hogy egyik hitele "nagyon szerencsétlen határidőben" járt le, másrészt újabb hitelek bírálatának a határideje késik.
A textilszakma azonban régen tudta: baj van a BCB-nél. A legnagyobb gondot a megrendelési állomány nagysága - pontosabban kicsinysége - okozta az 1999-ben 1,5 milliárd forintos árbevételt produkáló cégnél, ahol nyereség hosszabb ideje nem képződött. Akkortájt Sümeghy Csaba alapvetően két okkal magyarázta textiles cégcsoportjának nehézségeit. Egyrészt országgyűlési és kamarai biztosi feladatai miatt kevesebb időt és energiát tudott fordítani vállalataira, másrészt a szintén az érdekeltségébe tartozó gyulai textilcég, a Guilio Rt. bebukásakor nyilatkozataiban - előre - a sajtót tette felelőssé, hogy rossz hírét keltve a BCB Egyesült Textil Rt.-nél is hasonló történhet.
Amikor 2000 márciusában Sümeghy túladott a BCB-n, az országgyűlési képviselő szándékait érteni lehetett, hiszen egy adóssághalmazzal rendelkező, eredményt felmutatni képtelen cégtől szabadult meg. Az viszont igen talányos volt, hogy a Riczu Gyula nevével fémjelzett budapesti befektetői csoport milyen fantáziát látott a békéscsabai részvénytársaságban. Riczu mellett ekkortájt állandóan ott találni idősebb Wachsler Tamást és Wappler Lászlót, akik hivatalosan "csak" tanácsadók voltak, de minden ügy tényleges irányítóiként velük találkozhattunk. A tulajdonos Riczu szerepe - minden túlzás nélkül - a kávéfőzésre és a sofőrködésre korlátozódott: azaz stróman volt.
A Wachsler-Wappler-tandem - amely értesüléseink szerint ugyancsak vádlottja a Gyulai Városi Bíróság előtt hamarosan induló büntetőpernek - működési területe országos kiterjedésű volt, csak az egyik helyszín volt Békéscsaba. Idősebb Wachsler a Fideszhez, míg Wappler a szocialistákhoz közeli vállalkozó, így - mondták rájuk némi rosszmájúsággal - tevékenységük szerencsésen átívelte a röpke négyéves kormányzati ciklusokat.
A Riczu Gyula-féle új tulajdonosi csoport hároméves reorganizációs programot dolgozott ki, amelynek fő célkitűzése, hogy az eredményes termelés mellett a cég tartozásait a kezelhető szintre szorítsák le. Ebből semmi sem valósult meg. A rossz gazdasági eredmények és a hitelképtelenség határára sodródott vállalat felszámolását a Békés Megyei Bíróság 2000. október 27-én rendelte el. A BCB az évek folyamán a vagyonát jóval meghaladó, 1,5 milliárdos tartozást halmozott fel partnereivel, a pénzintézetekkel és közüzemi szolgáltatókkal szemben.
Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának 2001. február 27-ei békéscsabai kihelyezett ülésén Sümeghy (mint bizottsági alelnök) egy kérdésre válaszolva elmondta: nem érzi magát felelősnek a Körös-völgy textiliparának leépülése miatt, ugyanis amikor eladta gyulai és békéscsabai érdekeltségeit, akkor azok helyzete még nem olyan volt - főként a megrendelési állomány nagysága miatt -, hogy felszámolási eljárást kellett volna kezdeményezni. Merőben mást mond ugyanerről az új tulajdonos, Riczu Gyula és tanácsadója, id. Wachsler Tamás. Az utóbbi, bár érdemi információt nem közölt a Sümeghyvel kötött üzletről, azt többször megerősítette, hogy már 2000 márciusában "nagyon rossz állapotban volt a cég".
A 2001 februárjában összehívott hitelezői közgyűlésen a BCB Rt. felszámolását végző Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű Tízek Kft. vezetője jelentette be, hogy a cégcsoport teljes tartozásállománya eléri az 1,7-1,8 milliárd forintot. Azóta egy másik felszámoló cég és immár a sokadik felszámoló végzi a külső szemlélő számára egyre áttekinthetetlenebb eljárást.
Mára némiképp tisztult a helyzet. Néhány vagyonelem és gép értékesítése után a hitelezők követelte összeg mintegy egymilliárd forint, míg a csődbűntett gyanúja miatti kár - tudomásunk szerint - közel 250 millió.
Mindig magasabbra
Mindeközben - nem a most benyújtott vádemeléshez kapcsolódóan - nyomozás folyik a békéscsabai textilipari cégnek hitelt nyújtó bankok alkalmazottai ellen hűtlen kezelés, illetve sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. (A dolgozók elbocsátása végett a Bérgarancia Alapból kiutalt 116 millió forintnak csupán a töredéke jutott el az érintettekhez.)
A BCB Rt. két nagy hitelezője az OTP Bank és a Konzumbank volt. A nyomozás során az a gyanú is fölmerült, hogy az OTP a saját belső szabályait félresöpörve finanszírozta a már finanszírozhatatlan céget a kilencvenes évek végén. Ehhez felsőbb utasítás kellett; ügyintézői szinten tudniillik ezzel ellentétes előterjesztés született.
Zámbori Tibor, a Békés Megyei Bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivő érdeklődésünkre megerősítette: október első felében nyújtotta be a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Gyulai Városi Bírósághoz "R. Gy. és tizenhárom társa ellen többrendbeli csődbűntett és más bűncselekmények miatt" a vádiratot. Zámbori semmit nem kívánt mondani a vádlottak személyéről, azt pedig sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a vádirat szerint az ezzel okozott kár elérheti a 250 millió forintot. A büntetőper tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődik Gyulán.
