Munka és magánélet nálunk és az EU-ban

Apák napjai

Belpol

Augusztus 2-ig kellett volna átültetni a magyar jogba egy EU-s irányelvet, amely egyebek mellett több szabadságot biztosítana az apáknak. Nem sikerült, pedig Magyarországon is fontos lenne a nemek közötti munka­erőpiaci egyenlőség előmozdítása.

Hiába vetették fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviselői a kormány és a versenyszféra konzultációs fórumain több alkalommal, hogy hamarosan lejár a határideje a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló, 2019-ben elfogadott uniós irányelv átültetésének, augusztus 2-ig nem történt semmi. Hercegh Mária, a MASZSZ nőtagozatának vezetője szerint míg más tagállamokban azon dolgoznak, hogy a minimálisan előírt 10 nap helyett akár 30 nap apasági szabadságot vezessenek be, a magyar kormány mintha megfeledkezett volna jogalkotási kötelezettségéről.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter Gurmai Zita MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy jelenleg az irányelv átültetésével kapcsolatos „kodifikációs előkészítő munkánál” tartanak. A parlament őszi ülésszakának törvényalkotási programja szerint a kormány novemberben készül benyújtani az irányelvnek megfelelő törvényjavaslatot, amelyet decemberben fogadnának el, azaz legkorábban jövő év elejétől lépne hatályba. Magyarország egyébként nincs egyedül a késlekedéssel. Az Európai Bizottságtól azt az információt kaptuk, hogy egyelőre nyolc tagállam értesítette őket az irányelv teljes, hét pedig a részleges átültetéséről. Magyarország és 11 másik tagállam még nem fogadott el átültető jogszabályt, vagy nem tájékoztatta erről az implementációt felügyelő Bizottságot.

Szabadságot az apáknak

Az irányelv magyar sajtóban is tárgyalt újdonsága, hogy első alkalommal vezet be európai minimumszabályt az apáknak a gyerek születése körüli időszakban járó szabadságra. Minden tagállamnak legalább 10 munkanap apasági szabadságot kell biztosítania úgy, hogy az erre az időre eső díjazás elérje a betegszabadság idején kapott fizetés mértékét. Magyarországon jelenleg öt munkanap pótszabadság jár az apáknak a gyerek születése utáni második hónap végéig, e napok után az apa a fizetése 100 százalékának megfelelő távolléti díjra jogosult. Az apasági szabadság díjazásában tehát meghaladjuk az európai minimumot, a szabadság időtartamát viszont legalább a duplájára kellene emelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.