Súlyosbodik a lakhatási válság

Szülőkhöz vagy utcára

Belpol

A bizonytalan gazdasági helyzetben még feljebb kúszó albérlet­árak, a megugró rezsiköltségek sok családot kényszerítenek kisebb lakásba, vagy vissza a (nagy)szülői házba. E probléma már a középosztályt is elérte. A legszegényebb réteg pedig működő szociális bérlakásrendszer hiányában kapaszkodó nélkül marad.

Augusztus közepén a 7 hónapos terhes Lucának és férjének két hete maradt, hogy új otthont találjanak maguknak, miután budai albérletük árát majd’ 100 ezer forinttal megemelte a lakás tulajdonosa. A szabadúszó kreatívként dolgozó Luca és pedagógus férje már nevelnek egy hároméves kisfiút, a hamarosan érkező második gyerekkel még több kiadás elé néznek. Korábban a kata-törvény módosítása is megrázta a családot, hiszen Luca bizonytalanná vált vállalkozása immár nem hoz stabil bevételt, a lakbér drasztikus megemelése miatt pedig végleg eldőlt, hogy költözniük kell. Új lakhatást találni viszont egyáltalán nem egyszerű. „Hamar szembesültünk azzal – számol be a fiatal édesanya –, hogy tényleg baromira megemelkedtek az albérleti árak, az általunk keresett paramétereknek megfelelő lakások havi 250 ezer forintos díjtól indulnak, amihez hozzáadódik a megemelkedett rezsi is. A katás adózás ellehetetlenítése és a rezsiszámítás változásai mellett egyelőre bizonytalanul nézünk a jövőbe. Most szeretnénk rövid távon stabilizálni a helyzetet, de jövőre valószínűleg külföldre költözünk, bár őszintén szólva nincs igazán kedvünk egy ismételt újrakezdéshez. Korábban éltünk már öt évet egy másik országban. Viszont most középosztálybeli értelmiségiekként, két gyerekkel semmi perspektívát nem látunk a Magyarországon maradásban.” Lucáékban az is felmerült, hogy ha nem sikerül lakást találni, átmenetileg az egyikük szüleihez költöznek.

A nagyvilágban és itthon

Amerikai felmérések szerint 1971 és 2021 között négyszeresére emelkedett a többgenerációs háztartásban élők száma. A szülőkkel élő felnőtt gyerekek több mint fele az anyagi helyzete miatt lakik származási családjával, rá­adásul sokan közülük nem a saját otthonukból költöztek vissza, hanem el sem tudták hagyni a családi házat. Ugyanez a helyzet a világ számos országában is: az Egyesült Királyságban a 20–34 év közötti fiatal felnőttek közül 3,6 millióan éltek a szüleikkel 2021-ben, míg Portugáliában átlagosan 30 évet kell várni ahhoz, hogy valaki képes legyen a saját lábára állni, és önálló lakhatását finanszírozni.

A Pew Research Center kimutatása szerint az Egyesült Államokban a koronavírus idején még inkább megugrott a többgenerációs háztartások száma (ennek egyébként nem kizárólag a gazdasági helyzet volt az oka, sokan azért költöztek haza, hogy ápolják vagy segítsék idős szüleiket). A globálisan megfigyelhető jelenség most tovább erősödik, de ezúttal nem elsősorban a segítségnyújtás vagy a kényelem vágya, hanem az anyagi kényszer motiválja. Az infláció hatására megemelkedő lakás- és albérletárak, illetve a lakáshitelekhez való hozzáférés nehezítettsége miatt sokan úgy érzik, jobban megéri visszaköltözni a családi házba, mint erőn felül fizetni egy albérletet, és emiatt jóval rosszabb életszínvonalon élni.

?j ?s fel?j?tott b?rlak?sokat, szolg?ltat?h?zat ?s szolg?ltat?po

 
Egyre távolabb a centrumtól
Fotó: MTI/Balázs Attila

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.