A Hell Energy és a Barabás család

Avalon sötét lovagjai

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020.11.15 11:10

Belpol

Magyarország egyik leggazdagabb családja a miskolci Barabás família. Energiaitaluk valóságos piaci siker, s egy ideje más üzletekben is teret hódítanak – miközben e nehéz időkben is bőven részesülnek állami támogatásban. Kik ők, honnan jöttek és hova tartanak?

Portrénk annál is aktuálisabb, mert szeptember elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át azt a nyolcmilliárd forintba kerülő tejeskávétöltő üzemet, melynek megépüléséhez a kormány négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást juttatott. Pár nappal később pedig Szijjártó Péter kézbesítette azt az okiratot, mellyel hét cukorsiló létrejöttét segíti az állam: a nemzetgazdasági szempontból ki­emelkedő jelentőségűnek minősített, összesen 565 milliós beruházás mintegy felét, 282 milliót az adófizetők állják. Október elején pedig az Avalon-csoport megvette a tatai Öreg-tó partján található Cifra malmot is 159 millió forintért. Az új tulajdonos képviselője szerint a malmot a műemlékvédelmi szabályok betartásával teljeskörűen felújítanák és a „vendéglátással összefüggő felhasználásban gondolkodnak”.

 

Zökkenők

A Barabás szülők mint cégtulajdonosok már 2013-ban felkerültek a Napi Gazdaság Top 100-as listájára, az akkor 6,9 milliárdosra becsült vagyonuk a 86. helyre volt elég. A Forbes az idén már 48,5 milliárd forintra becsülte id. Barabás Ernő vagyonát, amivel a 26. leggazdagabb magyarnak bizonyult. A család 15 év alatt szinte a semmiből világmárkát épített fel a Borsod megyei Szikszón: a Hell energiaitalokat jelenleg több mint 50 országban forgalmazzák, reklámarcuk pedig Bruce Willis hollywoodi akciósztár. A Hell Energy Kft. tulajdonosai ma már az alapító két fia, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt. A családról nagyon kevés a nyilvánosan elérhető információ, pedig jelentős gazdasági erőt képvisel, és az egyik legnagyobb munkaadó a megyében. Emellett súlyos állami támogatást is kaptak a Barabás-cégek az elmúlt években: számításaink szerint 2008 óta akár a 46,2 milliárd forintot is elérheti az az összeg, ami vissza nem térítendő állami és uniós támogatásként, illetve támogatott hitel formájában került a Barabásékhoz köthető cégekhez. Mindezek miatt úgy véljük, a Barabás család portréja közérdeklődésre tart számot. Cikkünk elkészítéséhez többtucatnyi embert kerestünk meg, ám a legtöbben elutasították, hogy nyilatkozzanak. Az a mintegy tucatnyi ember, aki mégis leült velünk beszélgetni, csak azzal a feltétellel vállalta a nyilatkozatot, hogy nem írjuk le a nevüket. Megkeresésünket a Hell Energy is elutasította.

A Barabás család 1992-ben költözött Magyarországra Marosvásárhelyről.

 

 

Kedves Olvasóink,

itt rövid időre megszakítjuk jelen tényfeltáró cikkünk közlését, kihagyunk belőle két hosszabb és egy rövidebb – egyszavas – részletet, és ezzel összefüggésben egy másik, jóllehet e cikkel és a hiátusokkal összefüggő történet elmesélésébe kezdünk. Az történt ugyanis, hogy a Fővárosi Törvényszék 17.Pk.22.488/2020/9. sz. végzése lapunkat eltiltotta attól, hogy e cikk három részletét leközöljük.

Hogyan történhetett ez meg?

Cikkünk írásakor, a kutatómunka végén lapunk – az ilyenkor szokásos szakmai követelményeknek megfelelően, a teljesebb kép prezentálása érdekében – kérdésekkel fordult az írás főszereplőihez. Váratlan módon azonban nemcsak a Hell sajtóosztályától kaptunk választ (amely elutasította a válaszadást), hanem jogi képviselőjüktől egy levelet is. Ebben a Barabás család négy tagja az Általános Adatvédelmi Rendeletre, közkeletűbb nevén a GDPR-törvényre hivatkozva azt közölte lapunkkal, hogy „az Érintettek nem járulnak hozzá a személyüket, valamint a Hell-csoport üzleti titkait érintő, a Keller-Alánt Ákos újságíró által felvázolt tárgykörökben készülő cikk keretében elkészítéséhez és közléséhez, abban az Érintettek magánéletére vonatkozó és személyes adatai, illetve a Hell-csoporthoz tartozó cégek üzleti titkainak minősülő adatok megjelentetéséhez”. (sic!)

Kisvártatva pedig immár a Fővárosi Törvényszék tájékoztatta lapunkat arról, hogy Barabásék ún. „korlátozó végzés” meghozatalára vonatkozóan nyújtottak be beadványt a bíróságra. Ilyen végzés meghozatalára akkor nyílik lehetőség, ha egy későbbi, még meg nem indított per tárgyát képező cselekedet leállítására még a per megkezdése előtt van mód. Azaz Barabásék (jó okkal vélelmezhetően) pert fognak indítani lapunk ellen azért, mert megítélésük szerint jogszerűtlenül kezeltük a személyes és az üzleti tevékenységükre vonatkozó adataikat – de addig is, még a cikk megjelenése előtt megtiltották volna ezen adatok közzétételét. Mindezt a GDPR-re, a személyes adatok védelmét biztosító európai szabályozásra hivatkozva. A képhez az is hozzátartozik, hogy sem Barabásék, sem a végzést meghozó Fővárosi Törvényszék megjelenés előtt nem látta a cikket, nem is láthatták, hiszen az akkor még éppen készült.

Lapunk – amelyet ebben az ügyben a TASZ képvisel – természetesen ellenbeadványban próbálta meggyőzni a Törvényszéket arról, hogy az adatkezelés és a nyilvánosságra hozatal jogszerű, nem sérti a GDPR-t, illetve összhangban áll a sajtó- és szólásszabadsághoz, valamint a közérdekű adatok megismerhetőségéhez és nyilvánosságához kapcsolódó, alapjogokat érintő törvényi és alkotmányos szabályozással.

Mindezek után a Törvényszék döntése – melyet az ilyenkor szokásos módon tárgyalás nélkül hozott meg – részben helyt adott Barabásék kérelmének, s eltiltotta lapunkat attól, hogy „a kérelmezők által az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben megjelölt jog érvényesítésére irányuló per jogerős elbírálásáig (…) az általa kezelt, I. rendű és IV. rendű kérelmezőkre vonatkozó” különleges személyes adatok bizonyos körét „bármely módon nyilvánosságra hozza”.

Lapunk vitatja ezt a döntést, s küzdeni fogunk a cikk azon információinak a nyilvánosságáért is, amelyek most nem láthatnak napvilágot. Azt reméljük, hogy ha hamarabb nem is, úgy a polgári peres eljárás jogerős lezárultakor módunkban áll majd ezt a közlést jogszerűen megtenni. Addig is be fogunk számolni az eljárás fontos, talán a magyarországi sajtószabadság alakulását is érintő részleteiről.

De minthogy a Törvényszék Barabásék ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a fönt idézetteket meghaladóan – jelesül „az üzleti titkoknak” vélelmezett adatok tekintetében – elutasította, haladjunk is tovább. A szerk.

 

Cukor – az első milliók

Id. Barabás Ernő Miskolcon telepedett le. Két fia, Zsolt és Ernő már itt alakította meg első vállalkozását 2000 augusztusában, a B&B Choko Kft.-t. Az édességgyártással és -forgalmazással foglalkozó társaság „jól ment, közepes kategóriájú kereskedők voltak Barabásék, akiket már akkor ismertek a környéken”, fogalmazott egy a megye üzleti életét ismerő forrásunk. Barabás Zsolt ebből a cégből az alapítás után alig egy év elteltével kiszállt, és az apa lett a B&B többségi tulajdonosa. Arra, hogy Zsolt miért tűnt el a cégből, 2002. november 8-án derült fény... (Kedves Olvasóink, a fentiek, a Fővárosi Törvényszék 17.Pk.22.488/
2020/9. sz. végzése miatt ismét ugrunk egyet – de reméljük, az innen hiányzó 3156 leütés nem örökre vész el! A szerk.)

 

A Hell

A Hell jogelődjét 2004-ben alapították, az első tulajdonosok vélhetően Barabásék rokonai voltak, ők maguk egy évvel később szálltak be a cégbe. Az eleinte cukorkereskedéssel foglalkozó társaság 2006-ban kezdett bele a nagy sikert hozó energiaital-gyártásba (a cég a Hell nevet csak három évvel később vette fel). Barabásék nagyon jól éreztek rá a trendekre. Az új italtípust a Red Bull addigra már ismertté tette, viszont még kevés gyártó volt a piacon. Az alacsony előállítási költségek miatt árban jóval alá lehetett menni az energiaitalokat a nyugati világban felfuttató Red Bullnak. „Jó volt a stratégia, jó minőséget árultak, jó áron” – foglalta össze a piacra rálátó forrásunk. A Hell eleinte bérgyártásban állította elő energiaitalait (Lengyelországban, majd később Szlovákiában is), és miközben a Red Bull és a Bomba! el volt foglalva egymással, a Hell megerősödött az energiaital-piac alsó szegmensében. Mivel kezdetben Barabáséknak nem volt sok pénzük, az első években nem tudtak bejutni a nagy kiskereskedelmi láncokba. Azok ugyanis ún. polcpénzt kérnek, azaz a gyártóknak fizetni kell ahhoz, hogy bekerüljenek a boltokba. Így energiát nem kímélve járták végig üzletkötőik a független kis és közepes üzleteket és italboltokat országszerte. A független boltok piaci részesedése akkoriban jóval nagyobb volt, mint manapság. „Hirtelen egy év alatt szinte minden kisboltban és minden második kocsmában ott volt a helles hűtő. Erre nagyon sokat áldoztak, 10–20 millió forintos kölcsönöket kellett felvenniük, hogy tartani tudják a tempót. De bejött” – mondta a környék üzleti ügyeiben otthonosan mozgó egyik forrásunk. A Barabásékat ismerők szerint jó üzleti érzékük van, és azt is a javukra írják, hogy időben felismerték: miután igazán beindult az üzlet, jobb, ha hátrébb lépnek. Az élelmiszeripar olyan nagyágyúitól igazoltak tapasztalt profikat, mint a Coca-Cola, az Unilever vagy a Pepsi, Barabásék pedig megmaradtak stratégiai döntéshozónak. Ahogy aztán megerősödött a Hell, úgy kezdték szép lassan kiszorítani a piacról a versenytársakat. Amint megtehették, bekerültek a nagy multik polcaira, és elkezdtek lassan árat emelni. A Hell 2010-ben 16 százalékos részesedéssel piacvezető lett Magyarországon, tavaly pedig már az energiaital-piac 54 százaléka a kezükben volt. „Korábban példa nélküli volt, hogy valahol ne a Red Bull legyen az első, de akkor a Hell megelőzte őket. Kivételes, amit elértek” – fogalmazott egy forrásunk. Innentől pedig nem volt megállás. Míg 2006-ban 800 milliós bevételre 31 milliós nyereség jutott, addig 2010-ben 3 milliárdos forgalom mellett 70 millió volt a nyereség, ami már akkor is kiemelkedőnek számított a szegmensben.

A Hell a Szikszó határában lévő 11 hektáros iparterületén 2011-ben megépítette saját töltőüzemét. Ma már nemcsak az italgyártást és -töltést végzi saját szikszói üzemében a Hell, de egyedülálló módon alumíniumdoboz- és PET-palack-gyártó üzeme is van, amelyet a cégcsoporthoz tartozó Quality Pack üzemeltet. A hatalmas komplexum már messziről feltűnő. A Hell gyártósora az egyik legmodernebb a kontinensen, ezzel pedig sikerült felpörgetni az exportot is. Jelenleg a Hell a harmadik legnagyobb energiaital-márka a világon a Red Bull és a Monster után. A cég beszámolója szerint öt kontinens több mint 50 országában van jelen a terméke, és Magyarország mellett további nyolc országban piacvezető. Tavaly 51,5 milliárd forintos árbevételt és 2,5 milliárdos nyereséget ért el a cég, és először fordult elő, hogy a bevételek több mint fele a külföldi értékesítésből származott. Ez az árbevétel-arányos nyereség kiemelkedő, olyan óriáscégek magyar leányvállalatait is megelőzik, mint a Nestlé vagy a Coca-Cola. A Hell ma már nemcsak energiaitalt gyárt többféle ízben és változatban (a trendeknek megfelelően cukormenteset is), szeptemberben átadták saját tejeskávé-gyártó üzemüket. A társaság évek óta jelen van az üdítőital-szegmensben is, a Xixo márkanévvel a gyárnak otthont adó Szikszó előtt tisztelegnek. Az évről évre dinamikusan növő bevételek mögött elsősorban az energiaital-értékesítések növekedése áll, de a Xixo üdítők és a saját márkás termékek eladása is bővül. A cég tájékoztatója szerint a magyar mellett a román és az azeri értékesítések növekednek leginkább, de meghatározó piaca a cégnek Bulgária, Szlovákia, Görögország, Németország, Horvátország és Ciprus is.

A dinamikus növekedés a jövőben is kitart a cég számításai szerint: míg tavaly összesen 600 millió darab terméket értékesítettek, a dobozgyár éves kapacitása már most is 950 millió darab, és a terveik szerint a következő években ezt még tovább növelik. A cégcsoport ennek megfelelően jelentős munkaadó is a térségben. Közleményeikben az szerepel, hogy 1000 fő dolgozik náluk, a könyvelésükben ez 623 teljes állásként jelenik meg (az elérhető legfrissebb, 2018. végi adatok szerint).

A Hell jövedelmezőségét nem csak az segíti, hogy maguk gyártják az italokat, a dobozokat és palackokat, végzik a töltést és raktározást. Van saját italautomatás cégük (Hell Automata) és saját flottakezelő cégük (Avalon Fleet), amely már autókölcsönzéssel is foglalkozik. Ezen túl szintén a Hell-tulajdonosokhoz köthető a BHS Trans nevű logisztikai cég. A BHS-t még 2011-ben alapították Barabásék több más helles menedzserrel közösen. Barabásék 2014-ben szálltak ki a cégből, azóta az egyetlen tulajdonos Herbszt Gábor. Herbszt a cég egyik alapítója, és máig ő az egyik vezetője a második legfontosabb Barabás-cégnek, az Üvegszikla Kft.-nek. A BHS flottája kizárólag új IVECO teherautókból és Mercedes kamionokból áll. A BHS látja el a Hell teljes belföldi fuvarozását, de kiemelt partnere például a Coop is. A nemzetközi fuvarozás és raktározás mellett már tengeri szállítmányozást is vállal a cég. Tavaly 6,6 milliárd forintos árbevételt értek el 500 millió forintot meghaladó nyereséggel. Noha a cég tulajdonosai között már nincsenek ott, a helyi üzleti életet ismerő forrásunk szerint a BHS-nél a komolyabb üzletek esetében máig erős Barabásék szava.

Az ilyen terjeszkedést nagyban segítették a Hell váratlan marketinghúzásai is. A kisebb események támogatása után az első nagy dobásuk az volt, amikor 2009-ben – első magyar vállalatként – szponzorációs szerződést kötöttek a Williams Forma–1-es csapattal. Az energiaitalos cég ördögfejes logója két évig volt látható az autók oldalsó szárnyán, erre információink szerint néhány százmillió forintot költött a Hell. A következő nagy marketingfogás még nagyobbat szólt: 2018-ban kétéves szerződést kötöttek Bruce Willisszel, aki plakátokon és videós reklámokon is népszerűsítette a Hellt világszerte. A cég tavaly óta támogatja a WTCR túrakocsiverseny-szériában a Honda gyári csapatát is. Hogy pontosan mennyibe kerülhetett a hollywoodi akciósztár szerződtetése, azt nem tudni, de azt igen, hogy az elmúlt két évben összesen 1,2 milliárd forintot költött a Hell marketingre, ami kiemelkedően magasnak számít egy 50 milliárdos árbevételű cégnél.

 

Állami támogatások

Magyarországon pusztán jó üzleti érzékkel csak egy bizonyos szintig lehet eljutni. A Hell pedig már indulása után nem sokkal komoly állami hátszelet élvezett, ami azóta is kitart. Csak a Hell-csoport 2008 óta mintegy 10 milliárd forintot kapott uniós támogatások, illetve közvetlen állami segítség formájában (ebből a legnagyobb tétel egy 7 milliárdos vissza nem térítendő támogatás volt egyedi kormánydöntés alapján). További, mintegy 8,4 milliárd forintos kedvezményes hitelt kapott az Eximbanktól, emellett a múlt év végén a Magyar Nemzeti Bank támogatott kötvényprogramjába is beszálltak. A 28,5 milliárd forint névértékű kibocsátás akár 70 százalékát is megveheti a jegybank, ami további mintegy 20 milliárdos állami segítséget jelent – ezt a pénzt további fejlesztésekre, illetve jelenlegi hiteleik kiváltására kívánják felhasználni. Ehhez jön még a szintén a Barabásék tulajdonában lévő, egyéb befektetéseiket kezelő Üvegszikla Kft. által elnyert 1,2 milliárdos uniós támogatás, a szintén hozzájuk köthető BHS Trans összesen 5,4 milliárdos uniós pénzei és 200 milliós Eximbank-hitele. Számításaink szerint így összesen akár a 46,2 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amit különböző támogatások formájában kaptak a Barabásékhoz köthető cégek 2008 óta.

„Az első alkalommal, amikor lehetett pályázni állami támogatásra, ők pályáztak. Onnantól nem számított a pénz, nem piaci alapon megy már” – fogalmazott egy iparági forrásunk, aki azt is hozzátette, hogy az elnyert pénzt – sok hazai vállalkozóval ellentétben – nem ellopták, hanem valóban felépítették Európa egyik legmodernebb gyárát. Az Index 2010-ben cikket közölt arról, hogy palackozóüzeme kialakításához a Hell három pályázaton 1,13 milliárd forintos támogatást nyert el, ami a teljes költség mintegy harmadát fedezte.

Először tehát 2008-ban a palackozóüzem létrehozására kértek és kaptak pénzt. Még a munkálatok megkezdése előtt, 2009-ben újabb pályázaton nyertek a még fel nem épült gyár bővítésére, majd 2010 elején további támogatást kaptak a fejlesztések alapját jelentő telephely-beruházáshoz, ami logikusan az első lépés kellett volna, hogy legyen. Az Index azt is bemutatta, hogy nem volt még egy olyan cég azokban az években, amely ekkora összeget kapott volna hasonló célokra, ráadásul, mivel automata gépsorokról van szó, 20–25 új munkahelyet hoztak csak létre.

A Hell további jelentős fejlesztéseire is kapott több százmilliós támogatásokat, ezek intenzitása (vagyis az adott beruházás teljes költségéhez mért aránya) jellemzően 40 százalék körül mozgott. De a kicsiért is lehajolnak, mert nyertek 10 millió forintot „egészségre nevelő és szemléletformáló” életmódprogramokra is.

 

A többi cég

A Hell tulajdonosai az elmúlt években számos más területen is felbukkantak. 2012-ben jelentették be, hogy „Szikszón épül az új Hungaroring”. A tervek szerint a Hell Ring egy MotoGP és akár Forma–1-es futamok rendezésére is alkalmas versenypálya lett volna a gyár szomszédságában, lelátókkal, szállodával. A 6 milliárdos projektre nyertek is 1 milliárd forint uniós támogatást: 500 milliót „technikai sportkomplexum” létrehozására, további 500 milliót pedig a 48 férőhelyes hotel felépítésére, ezzel összesen 31 új munkahely létrehozását vállalták. Ezt a beruházást állítólag régészeti feltárások akadályozták meg, ezért a terveket alaposan át kellett írni. Az új helyszín Miskolctapolca lett, ahol korábban egy kisebb kemping működött. A Hell Ring elnevezést ejteni kellett, mert a végül Avalon Park néven megvalósult komplexumban a MotoGP-pálya helyett csak egy gyerekek által is kedvelt elektromosgokart-pálya várja a látogatókat. Az Avalon Parkban van szálloda is, 15 kétszintes apartman-rönkház, étterem, sörkert és játszópark; minden új és igényes, erről magunk is meggyőződhettünk. Az alaposan megváltozott elképzelések ellenére a korábban egészen másra odaítélt támogatást megtarthatta a cég. Az öthektáros Avalon Parkkal kapcsolatos további érdekesség, hogy az egy Natura 2000-es madárvédelmi területen épült fel, de a hegyoldal a vízbázisa miatt is védettnek minősül. Az engedélyeket végül a Demeter Ervin kormányhivatala alá tartozó Miskolci Járási Hivatal adta ki. Úgy tudjuk, igyekeztek érvényesíteni néhány környezetvédelmi szempontot a vízbázis védelmében (például ezért elektromosak a gokartok), de ez a kivágott fákat nem mentette meg. A komplexum egyelőre veszteséggel működik.

Részben emiatt okkal aggódhatnak a tataiak is: az év elején lett botrány abból, hogy a szintén a Hell-csoporthoz tartozó Avalon Center 120 szobás szállodát építene az Öreg-tó partján. A luxushotel terve komoly lakossági ellenállásba ütközött. Egyrészt a tópart szintén Natura 2000-es besorolás alatt van madárvédelem miatt. A helyiek attól is tartanak, hogy lezárják a tópartot, és hogy a szálloda teljesen kitakarja majd a látképet. A város fideszes polgármestere a projekt mellé állt, de a számos tiltakozó megmozdulást is szervező helyiek népszavazást kezdeményeztek a beruházás ellen. A Hell egyébként mindössze a Tatával kapcsolatos kérdésünkre válaszolt, mégpedig annyit, hogy a beruházásról „folyamatos egyeztetések zajlanak”.

Nem ez lenne az első eset, hogy a tulajdonosok nagyratörő elképzelései megvalósíthatatlannak bizonyulnak. A Miskolc központjába szánt Avalon Business Center négyemeletes irodaház-bevásárlókomplexum lett volna, a terveket Finta József építész jegyezte. Az elképzelést 2018-ban mutatták be, de szinte azonnal komoly lakossági ellenállás bontakozott ki ellene. Az Avalon Business Center kitakarta volna a panorámát, a modern homlokzatú épület pedig nem illett volna a 18–19. századi épületek közé a tiltakozók szerint. Miközben zajlottak az egyeztetések a beruházásról, váratlanul lemondott posztjáról Rostás László miskolci főépítész. Úgy tudjuk, távozása nem volt független az Avalon Business Center körüli vitáktól. Végül 2019 elején a kormányhivatal örökségvédelmi szempontok miatt elutasította a komplexum környezetvédelmi engedélyét. A beruházók aztán egyeztetésbe kezdtek az új városvezetéssel, de úgy értesültünk, jelenleg parkolópályán van az Avalon Business Center ügye.

Ennél nagyobb perspektívájú az Angel Station nevű, a Hell energiaital-gyárának szomszédságában lévő autós-kamionos komplexum. A nyugati autópályák mentén megszokott benzinkút-parkoló-étterem hármas mellett kamionparkolót, autó-, kamion- és BMW-márkaszervizt is magában foglaló modern Angel Station valódi értékét a kiváló elhelyezkedése adja majd: ugyanis pont a benzinkút mellé épül az M30-as autópálya egyik lehajtója.

Barabásék építettek amúgy már lakóparkot is Miskolcon (Aulich Prestige), 2012-ben ők szervezték az ország legnagyobb sörfesztiválját Hajdú Péterrel közösen (Barabásék máig jóban vannak az ismert tévéssel, amit az is mutat, hogy Hajdú New Yorkban werkfilmet forgatott a Bruce Willis-es reklám készítéséről), és már saját fitnesztermük is van Miskolcon (M1 Fitness). Tavaly nyitotta meg kapuit az Avalon International School, Miskolc első nemzetközi magániskolája. A város szélén álló, épületével is az angolszász iskolákat idéző intézményben egy óvodai hónap díja 120 ezer forint, egy iskolaié pedig 240 ezer. A legmodernebb felszereléssel ellátott intézmény létrejöttét 300 millió forinttal támogatta az állam, az indulásról pedig hosszú riportban számolt be a már kormánypárti Origo.

 

Maguk építenek

Amikor forrásainkkal Barabásékról beszélgettünk, rendre előjött a Peka Bau Kft. neve. Az építőipari vállalkozás több szálon is köthető Barabásékhoz, és Miskolc előző, fideszes városvezetésénél is jól feküdt, hiszen sokmilliárdos munkákat nyert el a várostól.

A Peka Bau egyrészt a Pellethouse Kft.-n keresztül köthető Barabásékhoz. A Pellethouse ugyanis a Peka és a BHS Trans közös cége, a BHS tulajdonosa pedig az a Herbszt Gábor, aki Barabásék Üvegszikla Kft.-jének az ügyvezetője. A Peka megerősödésében is komoly szerepe volt a Hell-csoportnak, amelynek jórészt uniós támogatásokból megvalósuló beruházásait – az üzemek nagy részét, az Angel Stationt, az Avalon Parkot, az Avalon International Schoolt, az Andrássy úti új Hell-székház felújítását – ez az építőcég végezte. Ezekkel pedig már elég referenciát gyűjtött a Peka, hogy közbeszerzéseken is el tudjon indulni. A Peka honlapján a kiemelt partnerek között az első öt helyen Barabásékhoz köthető cégek állnak.

A Miskolc honlapján elérhető szerződéslista alapján az elmúlt négy évben egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Peka, jellemzően középületek felújításával kapcsolatban. Ez azonban az összes megbízásnak csak a töredéke lehet. Az előző, Kriza Ákos-féle városvezetés ideje alatt ugyanis a közbeszerzések jelentős részét a Miskolc Holding bonyolította le. A városi cég élén Kriza megbízható embere, Pálffy Kinga állt. Megkeresésünkre a Miskolc Holding egyetlenegy szerződést küldött el, amelyben a Pekát (két másik céggel konzorciumban), hirdetmény és tárgyalás nélküli közbeszerzés keretein belül bontási munkálatokkal bízták meg, 290 millió forint értékben.

Ezen túl a Peka újította fel például a Selyemréti strandfürdőt Miskolcon 1,7 milliárd forintból (a beruházás 70 százalékát a Miskolci Vízilabda Club taós forrásból teremtette elő, 30 százalékot a miskolci önkormányzat tett hozzá). Erről a beruházásról a Narancs is beszámolt tavaly: az átadás után nem sokkal minőségi problémák miatt átmenetileg be kellett zárni a fürdőt, amely a könnyűszerkezetes borítás miatt hamar megkapta a „lagzis sátor” gúnynevet (lásd: Két hétig működött az 1,7 milliárdból épített uszoda, magyarnarancs.hu, 2019. június 5.). Ennél is nagyobb beruházás a Modern Városok Program keretén belül 12,7 milliárd forintból megvalósuló, egész éven át nyitva tartó Miskolctapolcai Strandfürdő, ahol szintén a Peka a kivitelező. A Peka Bau tulajdonosa Pető György, aki 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg. A cég ügyvezetője pedig Erdei Attila, akinek a felesége, Erdei Gadó Helga egészen az elmúlt hónapokig a városüzemeltetési főosztály vezetője volt a miskolci polgármesteri hivatalban. A cég amúgy 2019-et 10 milliárdos árbevétellel és 4,3 milliárdos nyereséggel zárta.

A család

Ahhoz képest, hogy Barabásék a megye legfontosabb gazdasági szereplői közé tartoznak és egy magyar multi létrehozói, feltűnően kerülik a nyilvánosságot. Az egyik utolsó nyilvános esemény, amelyen személyesen megjelentek, a Williams-szerződés aláírása volt 2009-ben. Az interneten is csak két fotót találtunk róluk, az egyik épp a Forma–1-es szerződés aláírásakor készült, a másik, 2012-es felvételen pedig Barabás Zsolt látható Mengyi Rolanddal (a Voldemort néven elhíresült Mengyi a Fidesz országgyűlési képviselője volt, költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt négy év börtönbüntetésre ítélték). Azt, hogy miért kerülik a nyilvánosságot, nem tudni pontosan. Van, aki szerint (a Fővárosi Törvényszék 17.Pk.22.488/2020/9. sz. végzése értelmében sajnos nem írhatjuk le, hogy mi) miatt óvatosak, de olyan verziót is hallottunk, hogy az állami támogatások felfutása óta lettek visszafogottabbak. Előszeretettel indítanak pereket a róluk író sajtótermékekkel szemben: emlékezetes, hogy beperelték a Forbes kiadóját, mert a lap a leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján megemlítette Barabásékat, egy későbbi lapszámban pedig bemutatták a vállalkozásukat. E két ügy miatt a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság összesen 4,5 millió forintra büntette a lapkiadót, a 2020-as gazdaglistát tartalmazó Forbesot pedig a bíróság levetette a polcokról Barabásék beadványa nyomán.

Az őket személyesen ismerők szerint a magánéletben viszont egyáltalán nem a visszafogottságukról híresek Barabásék. Kommunikációjuk jóval „közvetlenebb”, mint amit egy ekkora vállalat vezetőitől megszoktak. Egy forrásunk, aki részt vett egy tárgyaláson, ahol ők is ott voltak, felidézte, hogy „az egész cég »frakkban« várta Barabásékat, erre a két fiú bejött rövidnadrágban, hát néztünk nagyot. De nagyon jól átlátták az üzletet, látszott, hogy képzik magukat, és mindvégig korrektek voltak.” „Nem a hagyományos üzletembertípust kell elképzelni. Ők az a típus, akiknek van egy ilyen mosolyuk, ez a »te is tudod, hogy zsivány vagyok, én is tudom« és akkor így mosolygunk egymásra”, jellemezte őket egy volt munkatársuk. Más pedig azt említette, hogy „a Barabás fiúk nehezen fogadják el a nemet, sokszor pedig erővel akarnak átvinni dolgokat”, utalva a tatai beruházás és az Avalon Business Center ügyére.

Barabásék a vagyonukat is szeretik megmutatni, erre utal legalábbis, hogy állítólag nagy, látványos házakban laknak, de az új, Andrássy úti székházuk elé is kitettek egy jókora csillogó, a világörökségi környezetbe kicsit sem illeszkedő Hell-logót (lásd: Engedély nélkül került ki a hatalmas Hell-reklám az Andrássy útra, magyarnarancs.hu, 2020. július 21.). Barabásék különleges autóflottájának egy részét pedig személyesen is volt alkalmunk megcsodálni: a két Rolls-Royce Cullinan (az ilyen terepjárók listaára 95 millió forint körül alakul), két Bentley Continental (darabja körülbelül 55 millió forint), két AMG Mercedes (42 millió/db) és egy Aston Martin DBS Superleggera (90 millió körüli alapáron) volt látható, de a flottában állítólag van Ferrari és több nagyméretű amerikai pick-up is. A luxusautók piacán kevésbé otthonosan mozgó olvasóink kedvéért megjegyezzük, hogy ezek az autók a kategóriájukon belül is kiemelkedőek, a világ bármely pontján feltűnést keltene velük a tulajdonosuk, nem csak Miskolc és Szikszó között.

 

*

A Hell és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években dinamikusan növekedtek, de kérdés, ezt meddig élvezhetik Barabásék.
A 2018-as választások környékén szárnyra kapott a pletyka, hogy „Mészáros Lőrinc szemet vetett a cégre”. Év végén bírósági végrehajtás is indult a Hell ellen, ami értesüléseink szerint inkább csak jelzés volt, hiszen valójában nem volt probléma a cégnél. Erről a Narancsnak többen is azt mondták, a Barabás fivérek tényleg megijedtek, hogy elvehetik tőlük a céget. Egymástól függetlenül több forrásunk is utalt arra: nem biztos, hogy 5–10 év múlva is a jelenlegi tulajdonosi kör kezében lesz a birodalom. A Hell ugyanis akkorára nőhet pár éven belül, hogy az már a kormányzat legfelsőbb köreiben is érdeklődést válthat ki. Ahogyan egyik forrásunk fogalmazott: „A nagy pénz az energiaitalból van, arra számítok, hogy azt fogja valaki einstandolni.”

Neked ajánljuk