Járványhelyzet az óvodákban

Védtelenül

Belpol

Mi a helyzet ott, ahol a legkisebbekre vigyáznak, ahol nem lehet maszkot adni a gyerekekre, és ahol egyetlen megbetegedő óvónő is problémát okoz, mert a helyettesítés alig megoldható? Megnéztük, milyen őszt hozott a koronavírus az óvodákba.

Noha Maruzsa Zoltán államtitkár szerint csökken a gyerekek körében a megfertőződések száma, az elmúlt napokban egyre több óvodából érkezett hír, hogy csoportokat vagy a teljes intézményt kell lezárni koronavírus-fertőzés miatt. Október 7-én 25 óvodában volt rendkívüli szünet, október 9-én már 39-ben, 12-én ismét csak 24-ben. Müller Cecília az Operatív Törzs október 6-i sajtótájékoztatóján közölt adata szerint az a trend, hogy a 14 éven aluli fertőzöttek száma alacsonyan marad (aránya a napi esetszámokban 4–5 százalék az elmúlt időszakban), csakhogy a kisgyerekeknél a koronavírus alig mutat tüneteket, nagyon ritka, amikor tesztelésig jut el valaki ebből a korosztályból.

„A kisiskolásoknál, óvodásoknál a koronavírus nem a felnőtteknél megszokott tünetekkel jár, náluk a láz, a köhögés, a hörghurutból származó súlyos légzéselégtelenség, az íz- és szaglásvesztés általában nem jelentkezik. Ha egyáltalán kialakul bármilyen tünet, az nagyon hasonló az ilyenkor ősszel gyakori ún. banális felső légúti megbetegedésekhez. Ezek alapján ezért szinte lehetetlen kiszűrnünk a koronavírussal fertőzött gyerekeket, a tesztelésük pedig ritka eset, az én praxisomban sem volt még rá szükség. A szülő sem kéri, inkább otthon tartja a gyereket 10 napig, és három tünetmentes nap után teszt nélkül is visszaengedhetjük közösségbe” – magyarázza Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, aki maga is 32 éve praktizál. Ám ha a gyerekek nagyon ritkán betegednek is meg súlyosan a koronavírustól, könnyen megfertőzik egymást, ami lehet akármi, influenza, bárányhimlő vagy éppen a koronavírus is. „Az óvoda mindig gócpont, ahogy minden gyerekközösség az, bármilyen fertőzésről legyen szó” – teszi hozzá.

 

Elfelejtve

A tavaszi és az őszi rendelkezések azt bizonyítják: a döntéshozók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az óvodák is a közoktatás részei. Az óvodapedagógusok szerint a káosz és a bizonytalanság már tavasszal elkezdődött. A kormány akkor egységesen bezárta az iskolákat, de az óvodákat és a fenntartóikat magukra hagyta a döntéssel és a felelősséggel. „Volt, ahol ügyeletet tartottak, volt, ahol kötelező szabadságra küldték a dolgozókat; voltak, akik otthon maradtak, de megkaphatták így is a fizetésüket. Ez még a fővároson belül, kerületenként is változott, ami komoly feszültségeket okozott” – mondja egy névtelenséget kérő budapesti óvónő. Ráadásul az iskolákkal ellentétben az óvodákat nyáron is folyamatosan nyitva kellett tartani. „Nyárra semmilyen ajánlást nem kaptunk, gyakorlatilag úgy ment le az egész, mintha semmi nem lett volna a vírusból” – teszi hozzá az óvónő. Végigdolgozták a nyarat, és a tavasz miatt szabadságos napjaik is alig maradtak. „Így kezdődött a szeptember: teljes bizonytalanságban és nagyon kifáradva, miközben mindenki tudta, hogy nem lesz könnyű az ősz, mert eleve nagyon kevesen vagyunk, sok pedagógus hiányzik az óvodákból” – magyarázza.

Az általánosan betartandó javaslatokat tartalmazó, szeptember 7-én kiadott intézkedési tervet is szinte csak az iskolákra szabták. Mindössze kétszer említi az óvodákat és akkor is olyasmiket javasol, amelyekről bárki, aki egyszer is járt magyarországi óvodában, láthatja: a betartatásuk nonszensz. A 1,5 méteres távolság biztosítása lehetetlen, az átlagban 20–25 fős csoportokban az altatáshoz kinyitott ágyak is csak szorosan egymás mellé helyezve férnek el. Nincs egységes protokoll, a kiadott eljárásrendben is az szerepel, hogy az általános ajánlásokon túli szabályokat az intézményeknek maguknak kell kialakítaniuk. „Megint minden felelősséget a fenntartókra és az intézményvezetőkre toltak” – jegyzi meg a lapunknak nyilatkozó óvónő.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) a hozzájuk beérkezett vélemények alapján úgy látják, hogy „gyakorlatilag semmi nem védi az ott dolgozókat a fertőzéstől. Az óvodapedagógusok és a dajkák is nagy számban az 50 év feletti korosztályba tartoznak, a helyettesítéseket pedig ugyanúgy nem fizetik ki, ahogyan a közoktatás más területén sem.

Az intézkedési terv alapján az óvodákban újra a tavaszihoz hasonló eljárásrendet vezettek be. Ezek egyike a zsiliprendszerszerű beengedés; a szülők a legtöbb helyen nem kísérhetik be a gyerekeket az intézménybe. Mivel nincs kötelező, központi protokoll, ebben is nagy az eltérés egyes fenntartók között. „A mi ovinkban – meséli egy szülő, akinek 3 és 6 éves gyermeke is egy XV. kerületi óvodába jár – szeptember 1-je óta a szülő nem mehet be az épületbe, a bejáratig maszkban lehet kísérni a gyereket, ott lázat mérnek, onnan az óvónők viszik be. Ha jövünk értük, akkor becsengetünk és kihozzák. A gyerekek ruháját rögtön átcserélik a benti ruhára, a váltóruhákat pedig mindennap haza kell vinnünk kimosni, és másnap tisztát hozni.” Csakis a legkisebbek esetében, a beszoktatás idejére engedte meg néhány intézmény, hogy a szülők rövid ideig maradva, maszkban bekísérjék a kicsit, de van olyan ovi, ahol erre sem volt lehetőség.

Arról még sehol nem számoltak be, hogy az október 1. óta kötelező lázmérőzéssel szűrtek volna ki betegeket. Póta György szerint ezt nem is lehet várni, hiszen 10 esetből 9 gyerek nem azért lázas, mert koronavírusos – a láz ugyanis nem jellemző tünet a covidos gyerekeknél. Ráadásul a lázas gyereket a szülők amúgy sem viszik oviba; aki pedig mégis vinni akarja, az bead egy lázcsillapítót, és a gyerekről csak délutánra derül ki, hogy nincs jól.

Fertőtlenítőszer jellemzően van, ezt a fenntartók biztosítani tudják, számoltak be a megkérdezett óvónők. A józsefvárosi és a II. kerületi önkormányzat is arról tájékoztatta lapunkat, hogy e téren nincsenek gondjaik az ellátással, több megkérdezett intézménybe még a tavasszal érintésmentes kézfertőtlenítőket is beszereltek. A maszkkérdés megosztóbb: az óvónők tájékoztatása szerint van, ahol még júniusban kaptak fejenként 3 textilmaszkot, de van, ahol csupán egyet vagy egyet sem – viszont a maszk hordása a gyerekek között nem is kötelező. A gumikesztyű hasonló kategória: igény esetén ezt néhol biztosítják, néhol viszont gumikesztyűt is, kézfertőtlenítőt is vinnie kell magával az óvónőnek.

 

Hiszi vagy nem hiszi

Az intézkedési terv elutasítja a textiltörülközők használatát, de ezek teljes lecserélése a legtöbb intézmény szerint lehetetlen. Így a legtöbb helyen, ahol nem tudnak pluszban a szülők papírtörlőt bevinni, maradt a törülközők naponkénti fertőtlenítő mosása. A szülők elbeszélése szerint nem csak az érkezési rend változása, a kézfertőtlenítés, a lázmérés, és a naponta váltott tiszta csereruha jelent újdonságot. „A gyerekeknek nagyon szépen megtanítják a kézmosást, a papír zsebkendő használatát, és ők sokkal rugalmasabbak, mint mi, nem ijeszti meg őket annyira a helyzet. Ami azonban kimarad, hogy az ovinkban például nem moshatnak fogat a csoportban” – magyarázza az egyik anyuka, hiszen a gyerekek összekeverhetik a fogmosó poharat, és a fogkefék biztonságos tárolása sem megoldott.

Az előírt kormányzati ajánlások közül az a kitétel okozza a legnagyobb nehézséget az óvónők, a szülők és a házi gyermekorvosok szerint is, amely előírja, hogy csak teljesen tünetmentes személyek tartózkodhatnak az intézményben, a gyerekeket pedig csak orvosi igazolással lehet visszaengedni a közösségbe. „Ősszel – magyarázza Póta György – megjelennek az enyhe tünetekkel jelentkező ún. banális felső légúti megbetegedések: lázzal vagy a nélkül, egy-két napos rossz közérzettel, náthával, köhögéssel. Ezért ha csak betű szerint a leírt tüneteket nézzük, akkor mindenki gyanúsként kezelendő. Olyan gyerek ugyanis, aki kicsit sem náthás vagy nem köhécsel, nem létezik. Ha komolyan veszik tehát az előírtakat, és minden gyerekhez orvosi igazolást kérnek, akkor ennek az adminisztratív terhe gyakorlatilag a teljes munkaidőt elveszi. Alig marad idő bármi mást csinálni, mint ezeket az eseteket papírozni.” A hazaküldések az óvónőket is nehéz helyzetbe hozzák. „Nincs egységes protokoll, hogy melyik az a tünet, amivel hazaküldjünk valakit. Láz esetén már a koronavírus előtt is mindig hívtuk a szülőket, de míg egy zöld vagy sárga orrváladéknál mi már jeleznénk az orvosnak, arra ők azt mondják, hogy pár nap otthontartás és otthoni kezelés elég. Ráadásul nincsenek közös fórumaink, ahol ezekben a kérdésekben egyeztetni tudnánk az orvosokkal” – mondja egy Budapesthez közeli városban dolgozó óvodapedagógus. A hazaküldésig elvileg el is kellene különíteni a gyerekeket a csoporttól, de erre a legtöbb helyen, ahogyan náluk sem, nincs szabad helyiség.

A szülő dolga ezután felhívni a háziorvost, de Póta György is megerősíti, hogy rendelőt a hivatalos számon felhívni nagyon nehéz, ezért mobiltelefonon és e-mailben is fogadják a szülők kéréseit, hogy fel tudják dolgozni a rengeteg esetet. A házi gyermekorvos szerint ez még úgy is sok pluszmunka, hogy az óvodák jó része az elektronikus igazolást is elfogadja. A mostani szabály szerint rengeteg olyan esetben is igazolást kell írni, amelyek 80–90 százaléka egyáltalán nem is igényelt volna semmilyen orvos-beteg találkozást sem elektronikusan, sem más módon. „A szülők elnézést kérve hívnak fel, mert az esetek többségében ők maguk is meg tudják ítélni, mit kell csinálni. Ez az egész a szülőkre is, a gyerekorvosokra is indokolatlan, nehezen kezelhető feladatot ró. És ezt az oktatásügy rótta ránk, nem orvosszakmai háttere van” – hangsúlyozza Póta.

Házi gyermekorvosként a megoldást Pótáék a szülői igazolás bevezetésében látnák. „A jelenlegi helyzet etikailag is kínos – hangsúlyozza az orvos –, hiszen az oktatásügy azt írta elő, hogy a szülő szavát csak egy orvos által kinyomtatott papírral lehet elfogadni. De mi is az alapján állítjuk ki az igazolást, hogy a szülő elmondja telefonon: a gyereke tünet- és panaszmentes. Miért kell az orvosnak leigazolnia az intézmény felé, hogy a szülő igazat mondott? Ez nagyon bántó szituáció. Minket csak plusz és értelmetlen munkával terhel, de a szülőket erősen bántja, legalábbis tömegével ezt jelzik vissza. Persze, ha a szülőnek szüksége van ránk, ott vagyunk, de ezt ő döntse el.”

„Hol járunk oviba, hol nem – meséli egy szülő –, mert komolyan veszi mindenki az egészségügyi előírásokat. De azt a luxust nem engedhetjük meg, hogy ezért felvegyünk egy bébiszittert. Hívjuk el messziről a mamát? De hát minden nagymama 55 év feletti, őket sem szeretnénk veszélyeztetni. Nálunk is több gyerek van, ha az egyik épp meggyógyul, hazaküldik a másikat, képtelenség megoldani egy családban a helyzetet, senkinek nincs már ennyi szabadsága.”

„Ha minden heveny tünet után 10 napig otthon tartjuk a gyerekeket – teszi hozzá Póta –, akkor odajutunk, ahol tavasszal voltunk, és amit a kormány teljesen jogosan el akar kerülni, tehát megbénul az ország, az emberek elveszítik a munkahelyüket. Ha a gyerekeket indokolatlan hosszúságban tartjuk otthon, akkor ez lesz a helyzet. Nagyon nehéz az orvosoknak azt a terhet feldolgozni, hogy ha félelemből vagy biztonságérzetből otthon tartom a gyereket, akkor tönkreteszem a családok egy részét, ha nem tartom otthon, akkor annak a felelősségét kell magamra venni, hogy vissza fog kerülni olyan gyerek is a közösségbe, aki esetleg még fertőz.”

 

Nyit, zár

Ha egy gyerek vagy óvodai dolgozó tesztje pozitív lett, akkor is nagyon különböző az eljárásrend. „Ilyenkor a kerületi járványügyi hivatalt, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) és az Emmit kell megkeresnünk, velük egyeztetve születik meg a döntés, hogy mi a teendő” – tájékoztat Horváth Anna, az alapítványi Habakukk Bölcsőde és Óvoda vezetője. Ez a rend az alapítványi és önkormányzati fenntartású intézményekre is vonatkozik, az azonban már eseti, hogy egy csoport vagy az egész óvoda bezár-e, és hogy kik kerülnek karanténba. „Nálunk szerencsére gyerek és dolgozó még nem fertőződött meg, de egy szülőről kiderült, hogy pozitív lett a tesztje. A kisgyereknek is karanténba kellett kerülnie, de az NNK nem írt elő más teendőt. Mi mindent fertőtlenítettünk ózongéppel, szerencsére nálunk van minden csoportban HEPA szűrős légtisztító is” – mondja Horváth Anna. A helyzet azonban nem mindenhol ilyen jó, a PDSZ-szel megosztott óvodai történetek beszámolnak olyanról is, hogy a gyerek fertőzöttségének igazolása után, mivel nem járt oviban a teszt előtti 48 órában, semmilyen intézkedés nem történt a fertőtlenítésen kívül. „Még a szülőket sem tájékoztathattuk, pedig két asztmás gyermekünk is van a csoportban. De a cél az, hogy nyitva legyen az ovi, a szülő tudjon dolgozni” – írta az érintett.

A hivatalos eljárásrend szerint a pedagógus tesztelését ugyanúgy a háziorvoson keresztül kell intézni, mint bárki másét. Ennek ellenére – fenntartótól függően – voltak olyan szülők, óvodapedagógusok, akik arról számoltak be, hogy a júniusi újraindulás előtt a fenntartó önkormányzat biztosította az óvodában dolgozók tesztelését. A II. kerületi önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézményekben dolgozók rendszeres szűrését egyelőre nem tervezik, de folyamatosan felmérik az igényeket, a tesztek rendelkezésre állnak, ha szükség lenne rájuk. Ha pedig megalapozott szakmai döntés születik arra, hogy dolgozóikat – akár egészségi állapotuktól függetlenül – rendszeresen szűrni kell, akkor azt is megszervezik.

Ez egyáltalán nem jellemző minden intézményre vagy fenntartóra. A józsefvárosi önkormányzat elmondta, náluk nincs erre kijelölt keret; amennyiben óvodapedagógus teszteltetné magát, ugyanúgy kell eljárni, mint mindenki másnak (gyanú esetén a háziorvoshoz fordulni, és így tovább).

Noha az intézkedési terv is hangsúlyozza, hogy az oktatási intézményben dolgozóknak is csak tünetmentesen lehet bemenni az óvodába, a valóságban egy óvodapedagógus „nem lehet beteg”. „Aki fél, talán otthon marad, de ezzel megoldhatatlan helyzetbe hozza a munkatársát, mert ki fogja helyettesíteni. Ha másik csoportból kell átjönni, azt heti 2×2 óra eseti helyettesítésként bármikor előírhatja a vezető a törvény szerint, és ezért nem jár még helyettesítési pótlék sem” – magyarázza a lapunknak nyilatkozó óvodapedagógus. A táppénz sincs megoldva: Kásler Miklós hiába jelentette be majdnem egy hónapja, hogy 100 százalékos táppénzt kapnak a koronavírus-fertőzött pedagógusok, ennek egyelőre nincs meg a jogi háttere, és az óvónőkhöz eddig eljutott információk alapján eleve csak akkor lehet majd igényelni, ha bizonyítani tudja a munkavállaló, hogy az óvodában fertőződött meg. „Mivel a gyerekeket alig tesztelik, sosem fog kiderülni, ha onnan kaptuk el” – hangsúlyozzák többen is.

„Az óvodai dolgozók szempontjából egyáltalán nem biztonságos a helyzet – állítja a budapesti óvodában dolgozó óvónő –, senki nem veszi figyelembe, hogy mi a csoportban nem tudunk maszkot viselni, többségünk 50–60 év körüli, és mi is családban élünk, ugyanúgy hazavihetjük a családunknak, az idős szülőnknek vagy unokánknak. Nem tudom, meddig bírjuk. Több odafigyelést és több segítséget várunk el.”

Neked ajánljuk