Az Akadémia nem hagyja magát: átadták a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat Palkovicsnak
Képünk illusztráció

Az Akadémia nem hagyja magát: átadták a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat Palkovicsnak

  • narancs.hu
  • 2019. május 30.

Belpol

Számos ponton kifogásolják a törvénytervezetet, ami elvenné az MTA-tól a kutatóhálózatot.

Kedden a Magyar Narancs hozta nyilvánosságra azt a törvénytervezetet, amiből kiderül hogyan és miért venné el a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóhálózatát.

Az MTA csütörtökön kiadott közleményében azt írja, az Akadémia változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet a 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a Kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

Az MTA a jegyzékben tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.

Az MTA a kutatóhálózatát érintő szabályozásról szólva – többek között – a főhivatású kutatói foglalkoztatási formának és az alapellátási támogatás elemeinek visszaemelésére kéri a jogalkotót. Állást foglal amellett, hogy az átalakítás 2020. január 1-től lépjen hatályba. A törvény ugyanis már 2019 augusztus elsején életbe lépne a kormány tervei szerint.

Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól

Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre. A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak.

Az MTA elfogadhatatlannak tartja, hogy nem csak a kutatóhálózatot, de az azokhoz tartozó minden vagyonelemet, ingatlanokat, ingóságokat is át kelljen adnia, szerintük ez a rendelkezés eleve alkotmányellenes.

A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza. Azaz az MTA nem akarja elfogadni, hogy a kutatóhálózat az Akadémiától teljesen függetlenül működjön, egy olyan testület irányítása alatt, melyet a miniszterelnök által kinevezett emberek alkotnak.

A jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek május 29-én kiadott állásfoglalásával, továbbá az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

Ugyanezeket a fő pontokat fogalmazza meg az MTA kiváló fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án megjelent nyílt levele, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és Magyarország Kormányát, hogy „ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet” ne támogassák – olvasható a már több mint 100 kutatócsoport-vezető által aláírt levélben.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.