Aki meggyalázta Weöres Sándor szobrát

  • - urfi -
  • 2014. november 21.

Belpol

Ismerjék meg államtitkár asszony férjét, Kligl Sándor szobrászművészt! Íme, legszebb szobrai és legnagyobb hőstettei! Kisfiú, kutya, korrupció, költészet, Clooney.

Páva Zsolt fideszes polgármester a múlt kedden avatta fel Weöres Sándor szobrát Pécs városának szívében. Az alkotó Kligl Sándor, akinek karrierje 2012 óta töretlenül ível felfelé. Ebben az évben végre megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2013-ban a rég megérdemelt Munkácsy-díjat, ráadásul – ahogy azt a Népszabadság részletesen feltárta – az elmúlt szűk másfél évben ez már a negyedik köztéri szobra, amelyet fideszes vidéki önkormányzatok rendelésére készít a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Igaz, az NKA-hoz a települések pályáztak helyette, hiszen Kligl a mecénás szervezetet vezető bizottság tagja, és így összeférhetetlen lenne. E magas tisztségbe amúgy szintén 2012-ben választották meg, és így biztosak lehetünk benne, hogy ez az év aranybetűkkel kerül be a családi kalendáriumba, hiszen a sors különös kegyelméből kedves neje, Lengyel Györgyi is épp ekkor lett az NKA felett rendelkező minisztérium államtitkára.

Az avatáson Böszörményi István pécsi szobrász mindezek ellen tiltakozott, amikor liszttel öntötte le a szobrot. Bár a Munkáspárttól a szélsőjobboldali portálokig többen siettek elítélni a szoborgyalázást, ha valaki meggyalázta Weöres Sándor emlékét és szobrát, akkor nem a tiltakozó volt. Hanem az alkotó, a megrendelő és a pénzosztó szervezet tagjai, akik még csak arra sem törekedtek, hogy a korrupció látszatát elkerüljék – és nem számított nekik, hogy ehhez Weöres Sándort használják fel.

Kligl takarít

Kligl takarít

Fotó: MTI

A szobrász gondolkodásmódjáról, hatalomhoz és szakmához fűződő viszonyáról sokat elárul ez az interjúrészlet. A szegedma.hu azzal a nyitókérdéssel támadt rá idén júliusban, hogy „Milyen megrendelései vannak most, új alkotásával hazánk mely részén találkozhatunk?”. A válasz:

„Szerencsére vannak megkereséseim, most augusztusban avatják fel a több mint három és fél méter magas, Albert Flóriánt megmintázó szobromat a Fradi-stadionnál, legutóbb pedig júniusban volt az operaháznál a Richard Strauss-szobrom átadása. Törökszentmiklósra mintázom a legközelebbi szobromat a városalapítóról, továbbá Weöres Sándorról is készítek most egyet, azt – hiába él Pécset több kollégám is – a város tőlem rendelte meg. Megjegyzem, hasonló nem mondható el szűkebb hazámról, vagyis Szegedről, ahol, ha meghallják a nevemet, életbe lép a lex Kligl törvény, aminek az a lényege, hogy ide én nem dolgozhatok. Ha netán valami szoborötletemről hallanak, akkor azt kapásból elutasítják az engem egyáltalán nem ismerő politikusok. Tegyük hozzá, én sem ismerem őket, nem adtak még alkalmat arra ugyanis, hogy bemutatkozhassak… Ez a helyzet bizonyos szempontból nem jó, hiszen míg az ország legkülönbözőbb helyeiről megkeresnek, Szegedről nem kapok megbízásokat. Igaz, avatták fel itt is munkámat, de a Rákóczi téri Szabad emlékezés szobrát a Csongrád Megyei Önkormányzat megbízásából készítettem.”

Schmitt Pál megtapsolja az említett szobrot Szegeden

Schmitt Pál megtapsolja az említett szobrot Szegeden

Fotó: MTI

A városból rútul kitagadott, üldözött szobrásznak saját honlapja szerint egynél kicsit több munkája látható Szegeden, konkrétan az alábbiak (a listán valamiért csak a 2012 előtti alkotások szerelnek):

Dombormű / gipsz, Nemzeti Színház, 1986

Aesculapius / bronz dombormű, Takaréktár u., 1987

Szt. István és Gizella / bronz, Széchenyi tér, 1996

Utcai zene / bronz, Kárász utca, 2002

Szerelem / carrarai márvány, Házasságkötő terem, 2002

Esküvő / akril, 4 db dombormű, Házasságkötő terem, 2002

Kálmány Lajos / bronzportré, Dóm tér, Pantheon, 2002

Madonna, Szent Dömötör, Szent Don Bosco / dombormű, Püspöki palota, 2008

„A háború” – A doni harcosok emlékére, Rákóczi tér, 2009

Kacsakút – Szeged, 2010

Móra Múzeum, emléktábla, 2010

István és Gizella szobra Szegeden

István és Gizella szobra Szegeden

Fotó: MTI

A városi politikában 2011-ben forgott sokat Kligl Sándor neve. Fideszes előterjesztésre a közgyűlés 2009-ben megszavazta a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjának létrehozásáról szóló elvi döntést. „Az elvi döntés után a város idei költségvetésében 15 millió forintot el is különített a megvalósításra első ütemben” – írta két évvel később a szegedma.hu. A fideszes Gyimesi László pedig meg is találta a megfelelő embert a feladatra, az ötletgazdát, Kligl Sándort. A helyi MSZP viszont akadékoskodott: szerintük „példátlan, hogy pályázat nélkül kapjon művész egy bruttó 60 millió forintra kalkulált megbízást”.

Gyimesi képviselő nem hagyta annyiban. Közleményét a maga teljességében idézzük: „Felháborító és gyalázatos, hogy Szeged elismert és megbecsült szobrászművészét MSZP-s politikusok alantas politikai céljaik elérésére kívánják felhasználni. Kligl Sándort, városunk közkedvelt művészét a Szalay István – Szeged MSZP-s polgármestere – által vezetett közgyűlés Szegedért emlékéremmel tüntette ki 1996-ban. Kligl Sándor szobrai a világ számos városában megtalálhatók. Legutóbb a japán főváros vezetői kérték fel, hogy alkosson szobrot Tokió egyik közterére. Sajnálatos, hogy az MSZP jelenlegi képviselői méltatlannak tartják Kligl Sándort arra, hogy az általa oly szeretett Szegeden, otthonában alkothasson. Sajnálatos, egyben tréfás, hogy az MSZP által végig támogatott, immár a megvalósulás útjára lépő szoborparkból éppen annak ötletgazdáját és megálmodóját, Kligl Sándort kívánják kihagyni.”

Kligl terve a szoborcsoportra

Kligl terve a szoborcsoportra

 

Erős érvek, a Szegedért emlékérem súlya alatt meg kell hajolnunk, de „a világ számos városában” már enyhe felülfogalmazásnak tűnik. Kligl két szobrot készített a Kárpát-medencén kívül. Az egyik, nos, George Clooney szobra Gröningenben. A másik a tokiói munka – amelyre sajnálatos módon nem Tokió városa kérte fel. Hanem most is a fideszes közigazgatás találta meg, most is pályázat nélkül. „A Minato kerület szoborprojektjének lényege, hogy az itt működő külképviseletek szobrokat állítanak fel a megújuló Aoyama sugárúton. A kezdeményezésben Magyarország elsőként vett rész” – írta a Múlt-kor. „A Hungarofest Nonprofit Kft. akkori vezetősége keresett meg a munkával kapcsolatban – számolt be a Múlt-kornak a művész. – Én több rajzot és tervet készítettem a részükre, de ők végül a honlapomról választották ki az Utcai zene című alkotásomat. Azért ezt választották, mert a szobornak helyet adó negyed házasságkötő és rendezvénytermekkel van tele, ezért egy jókedvű, vidám, boldog hangulatot árasztó szobrot kerestek.”

Kligl, Kovács államtitkár, Szederkényi nagykövet

Kligl úr, Kovács államtitkár, Szederkényi nagykövet

Fotó: Aoyama Wedding Town Forum/Múlt-kor

Az emlékparkból végül nem lett semmi. De megvalósult sok szép szobra máshol, és ezek többsége csak úgy árasztja a „jókedvű, vidám, boldog hangulatot” – és mágneses erővel vonzza a kormánypárti politikusokat.

Gárdonyi szobrát rögtön hárman, Eger és Gárdony polgármestere mellett L. Simon László is megközelítette. A Gárdony-Agárdpusztán 2013. augusztus 3-án átadott szobrot Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg.

false

 

Fotó: MTI

És azt tudják, mit csinált L. Simon László egy nappal korábban? Hát nem felavatott egy másik Kligl-szobrot véletlenül? A képen éppen Boross Péter és Seszták miniszter segítenek neki a műértelmezésben. (Kolonics György olimpiai bajnok kenus szobrát 2013. augusztus 2-án avatták Velencén.)

false

 

Fotó: MTI

A költészetben való jártasságáról tanúskodik, hogy Kligl készített már József Attila-szobrot is, 2005-ben, Hódmezővásárhelyen.

false

 

Fotó: MTI

De az igazi főnyereményt, a giccs tankönyvi példáját a szolnokiak érdemelték ki, akik főterükön szemlélhetik minden áldott nap a hatásvadászat és az együgyűség nászát. A szobor címe, hiszen mi más lehetne: Kisfiú és kutya.

false

 

Fotó: MTI

A gördeszkás fiú és a játékbabát szorongató kislány is Szolnokon csodálható meg.

false

 

Fotó: MTI

Ha pedig a giccs és a romlott politika Weöres Sándorral találkozik, akkor az sokaknál kiveri a biztosítékot. De Kligl szobra nem csak a költő emlékét, hanem a szobrászszakmát és a pécsi járókelőt is sértheti. A pécsi egyetem művészeti karának oktatója, Lengyel Péter szobrász petíciót indított a szobor elbontásáért, amiben többek között ezt írja: „Pécsnek eddig sikerült megőriznie ártatlanságát a közelmúltban az országot elárasztó »posztszocreál«, giccses zsánerszobrok áradatával szemben. Ennek következtében Kligl Sándor szobra nem egyéb, mint vizuális erőszak, seb a város arcán!”

A petíciót eddig mintegy 700 ember írta alá.

Mennyire más volna

Tavaly interjúztunk Weöres monográfusával, Schein Gáborral, aki mintha előre látta volna a mostani helyzetet. A beszélgetés végét idézzük:

Schein Gábor: Weöres Sándornak ma nincs kultusza. Soha nem is volt. Budapesten, ahol élete nagyobb részét töltötte, tudomásom szerint nincs szobra. De talán jobb is így. Száz éve született Weöres Sándor, akárcsak Jékely Zoltán, és azon gondolkozunk éppen, elnevezzünk-e utcát Tormay Cécile-ről. Istenem, hát miért nem Weöres Sándorról? Mennyire más volna ennek a jelentése...

Magyar Narancs: De nincs abban valami szép is, hogy ő kisajátíthatatlan? Hogy se propagandára, se ellenpropagandára nem alkalmas, hogy fölötte áll ezeknek?

SG: Voltaképpen igen. Szép, sőt méltó és igazságos, hogy Weöres Sándornak ma Magyarországon nincs kultusza. Mégis kívánom, hogy egyszer legyen, mert az egy egészen más Magyarország lenne.

Neked ajánljuk