Változó 168 Óra

Az átalakulás természete

Belpol

Több újságíró is önként távozott a Pesti Hírlappal összebútorozott 168 Órától az elmúlt két hétben, Rózsa Péter főszerkesztőt pedig menesztették. Új profilt kap a baloldali hetilap, vagy megmarad az eddigi karaktere?

Kirúgta Rózsa Péter főszerkesztőt a 168 Órát tulajdonló Brit Media újdonsült vezérigazgatója, Milkovics Pál, miután a lapban a kormány családpolitikáját kritizáló cikket Orbán Viktor családját ábrázoló karácsonyi fotóval illusztrálták. (A képet a kormányfő egyébként maga osztotta meg a Facebook-oldalán.)

Az 1971-ben elindított rádióműsorra épült, 1989-ben Mester Ákos által alapított hetilapnak 2015-ben lett új tulajdonosa. A Telegráf Kiadó Kft.-t felvásárló Brit Media Befektetési Kft. az Átlátszó korábbi beszámolója szerint majdnem az utolsó pillanatban mentette meg az újságot a csődtől. A cég azonban közvetve a Fidesszel és Orbán Viktorral is jó viszonyt ápoló Köves Slomó rabbi által vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető, a lap háza tájáról pedig a felvásárlás után is olyan hírek érkeztek, hogy már 2016-ban rendszeresen csúsztak a fizetések. Az alapító-főszerkesztő Mester Ákos visszavonulása után a szerkesztőséget három évig vezető Tóth Ákos tavaly a tulajdonosokkal fennálló „föloldhatatlan ellentétekre” hivatkozva föl is állt, ami felmondási hullámot indított el. Több újságíró is mellett Krajczár Gyula és Lakner Zoltán főszerkesztő-helyettesek is távoztak; utóbbi akkor többször is beszélt arról, hogy többhavi munkabérével tartoztak neki és más kollégáknak is.

Tavaly szeptemberben Rózsa Péter vette át a lap vezetését, akinek Köves Slomóval közös műsora van a Klubrádióban, amelyben szintén van – igaz, kisebbségi – tulajdona a Brit Mediának. Már ekkor sokan politikai befolyásolást gyanítottak a 168 Óránál. „Amióta Tóth Ákos elment, rajtunk volt a stigma, hogy minket a Fidesz megvett, de semmilyen szinten nem szóltak bele az anyagainkba. Nem tudtam olyan erős címet adni, hogy leszóljanak fentről” – mesélte a lap egyik volt munkatársa. Ezt több forrásunk is megerősítette, elmondásuk szerint a tulajdonosok a lap tartalmába érdemben nem szóltak bele, azt leszámítva, hogy például az EMIH zsinagógáinak avatásáról beszámoltak, rendszeresen közöltek Köves Slomó-interjúkat, az EMIH érdekeltségének számító Sorsok Háza körüli politikai vitát pedig igen óvatosan kezelték.

Maga Köves Slomó 2019 tavaszán a Válasz Online-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a hitközség „külföldi támogatói” kikérték a véleményét, mibe fektessenek. Ő pedig egyebek közt azt javasolta, hogy „hanyatló, megszűnőfélben levő baloldali médiumokba érdemes fektetni, mert ezek az orgánumok képesek lehetnek a zsidó közösség számára releváns értékeket teremteni, és a megmentésük a zsidó közösségre is pozitív hatással lehet, tágabb kontextusban”. Az interjúban Köves utalt arra is, hogy a Jobbik és a baloldal összefogását is a lapon keresztül akadályoznák meg.

 

Rózsa és Milkovics

Rózsa Péter modernizálni akarta az arculatot, illetve arra is készített tervet, hogy az online és a nyomtatott, évek óta veszteséges 168 Óra, valamint a Klubrádió hogyan dolgozzon együtt. Ehelyett máshogy bővült a cégcsoport: a Brit Media előbb áprilisban egy 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a Pesti Hírlapot kiadó Global Post Hun Kft.-ben, majd júliusban 100 százalékban megvette azt, miközben utóbbi alapító-tulajdonosa, Milkovics Pál lett a Brit Media vezérigazgatója és 20 százalékban a tulajdonosa is. Ez végül egy forrásunk szerint „gyakorlatilag 100 százalékban keresztülhúzta” Rózsa koncepcióját.

A Pesti Hírlapot a korábban Csehországban egy állatos és egy főzős tévével befutott médiavállalkozó, Milkovics Pál hozta létre tavaly, de a lap végül egy próbaszám után csak az idén tudott elindulni. A koncepció az lett volna, hogy a naponta megjelenő, ingyenes, utcai terjesztésű, a tömegeket megcélzó, és emiatt független, kormányoldalt és kormánykritikus oldalt egyaránt megszólaltató lap a hirdetésekből finanszírozza magát. Bár többen is úgy látták, hogy Milkovics meglehetősen naivan vélekedett arról, hogyan lehet egy lapot működtetni ma Magyarországon, egy korábban ott dolgozó forrásunk szerint „januárban indult el rendesen az újság, működött két hónapot, és pont akkor kellett bezárni a vírus miatt, amikor megjelentek a nagy hirdetések, és az üzleti modell épp kezdett beválni”.

A lapnak előbb teljesen beszüntették az utcai terjesztését, online működésre állva át, majd a vírushelyzet enyhülésével heti egy kiadványt készítettek belőle. A tulajdonosnak azonban így is likviditási gondjai támadtak, csúszni kezdtek a fizetések is, márciusban pedig erre utalva távozott a főszerkesztő, Kerényi György is.

Milkovics végül befektetőket kezdett keresni, akiket a Brit Mediában talált meg, mely cég egyébként is portfóliójának bővítésére készült: a Klubrádió és a 168 Óra, valamint a neokohn.hu hírportál mellé tévét (sajtóhírek szerint az eladósorba került Hatoscsatornát) és napilapot is szerezni akartak. „Az EMIH azt láthatta, hogy van egy lehetőség, olcsón meg lehet szerezni egy jó koncepciójú újságot, Milkovicsnak meg azért lehetett szerencsés, mert az eddig belerakott pénzét át tudta menteni a Brit Mediába” – mutatott rá egyik forrásunk.

 

Eltérő koncepciók

A Pesti Hírlap és a 168 Óra összecsiszolása azonban nem volt zökkenőmentes, az elmúlt két hétben többen is távoztak először a lap online kiadásától, a 168ora.hu vezetését Trencséni Dávid, a Pesti Hírlap főszerkesztője vette át – ezek után Rózsa menesztése a leközölt Orbán-fotóra hivatkozva még nagyobbat ütött.

Úgy tudjuk, az elkészült lapot hétfő este küldték a nyomdába, Milkovics pedig másnap, kedden este próbálta meg visszahívni azt a terjesztőtől. Több helyre is telefonált, de végül nem sikerült megakadályoznia a lap kikerülését, ezután döntött úgy még este, hogy kirúgja Rózsa Pétert. A szerkesztőség előtt az egész történet csak szerda reggel vált ismertté. „Teljes volt a megdöbbenés, és ez az aznap délutáni értekezleten is hangot kapott” – mesélte a lap egyik munkatársa. – „Arra tért vissza többször is a vita, hogy ha egy ilyen fotó közlése a vörös vonal, akkor Milkovics ezt miért nem mondta előre? Neki az volt az álláspontja, hogy ez egy olyan morális alaptétel, amit nem kell előre mondani, utólag viszont levonta a következtetést.”

Ha nem Orbán Viktor családi fotója lett volna a kifogásolt kép, lehet, hogy nem is gondolt volna senki politikai befolyásra, ám korábbi értesülések szerint a Népszavánál az a feltétele az állami hirdetéseknek, hogy Orbán Viktor és Rogán Antal családját nem „bántják”. Hogy erről lenne szó a 168 Óra esetében is, az egyelőre az ott dolgozók és a távozók szerint sem egyértelmű.

„A politikát még nehéz ebben tetten érni. Az elején még tudták is mondani, hogy ez egy munkahelyi konfliktus, és az is volt. De mindig is titkolóztak, és a végeredmény az, hogy előbb az online-t, utána pedig a printet is megregulázzák” – véli a 168ora.hu-tól távozó egyik munkatárs, aki úgy fogalmazott, a nyomtatott hetilap előtt az online szekciót darálta le az új vezetés.

Milkovics erről a Magyar Narancsnak azt mondta, hogy a pestihirlap.hu és a 168ora.hu szerkesztőségét nem vonták össze, de szervezetileg létrejött egy hírszerkesztőség, ez szolgáltatja az alaphíreket mindkét oldalra. „Ez egy teljesen új szervezeti egység, ebben dolgoznak volt Pesti Hírlap-osok és volt 168 Óra online-osok, illetve 6–7 új ember is jött az elmúlt két hétben, de ezek mellett a két oldalon az egyedi cikkek is megtalálhatók, amelyek megkülönböztetik őket a többi laptól” – magyarázta.

„Eleve az volt a koncepciójuk – mondta egy távozó újságíró –, hogy nem akarnak egyedi tartalmakat, hanem helyette egy semleges hírgyárat hoznak létre. Ez nem newsroom, hanem gyakorlatilag az MTI-t másolják ki szakmányban, olyan híreket, amelyek a mi olvasóinkat nem is érdekelték soha.” Elmondása szerint nem ez az egyetlen változás a lapnál, ő ugyanis úgy érezte, hogy Milkovics Pál beleszól a tartalomba is. „Ő kézi vezérlésben gondolkozik, neki az újságírói függetlenség nem jelent semmit. Jól adja elő magát, megnyerő a stílusa, minket is sokáig hitegettek, hogy az online megmaradhat. Az a helyzet, hogy eddig békén hagytak, aztán jött a Milkovics, és ő már nem hagy békén.”

A Pesti Hírlap egy volt munkatársa ugyanakkor arról számolt be, hogy a tulajdonos Milkovics, ha elmondta is a véleményét utólag a lapról, összességében nem szólt bele a szerkesztésbe.

Korábbi hírek szerint a 168 Óra tulajdonosaiban már Milkovics megérkezése előtt felmerült, hogy a lap semlegesebb irányba forduljon: az Index idén tavasszal írt arról, hogy a Brit Media inkább egy „elsősorban kulturális témákkal foglalkozó terméket” csinált volna a lapból, csakhogy sem a korábbi főszerkesztő Tóth Ákos, sem Rózsa Péter nem ebben gondolkozott. „Rózsa koncepciója szerint a 168 Óra a saját közönségét akarta volna újra megtalálni, a Pesti Hírlap meg a kevésbé kormánykritikus embereket akarná megszólítani. Úgy tűnik, hamarabb történt meg az üzleti összeolvadás, mint hogy egy közös koncepciót kidolgozzanak rá” – mondta egy mindkét lapot jól ismerő forrásunk.

Egy még ott dolgozó forrásunk úgy tudja, korábbi, szűk körű megbeszéléseken elhangzott ugyan, hogy a 168 Óra is „menjen be középre”, de Milkovics a munkatársaknak a Rózsa Péter menesztése utáni szerkesztőségi értekezleten azt hangoztatta, hogy a 168 Óra arculata, szellemisége egy olyan érték, amit továbbra is meg kell őrizni. Rózsa helyét Makai József, a Pesti Hírlap eddigi főszerkesztő-helyettese tölti be.

 

Anyagi problémák

„Annyi baloldali médiumnak ment neki a hatalom, így nem lehet kizárni, hogy van egy ilyen kísérlet a háttérben. De nem lehet kizárni azt sem, hogy a tulajdonosok megelégelték, hogy évek óta veszteségeket termel a lap, és az az elgondolás, hogy meg kell fogni a költségeket” – mondja egy még ott dolgozó forrásunk, aki szerint erre utalhat az is, hogy Milkovics a már említett értekezleten nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden egyes lapszám jelentős veszteséggel jár, és a cél az, hogy a lap meg tudjon maradni.

Szólnak ugyanakkor érvek amellett is, hogy valóban csak a miniszterelnöki családi kép verte ki a biztosítékot Milkovicsnál – erre utal az is, hogy megpróbálta visszatartani a lapszámot. „Ha ez az egész csak ürügy lenne, akkor nem tudnánk mivel magyarázni, hogy ő tényleg megpróbált mindent, hogy ez a lapszám ne kerüljön ki az olvasókhoz. De lehet, hogy ezzel csak betelt a pohár, mert már az előző hetekben érzékeltem némi feszültséget Rózsa és Milkovics között. Ezeket nem teregették ki mások előtt, nem tudom, hogy milyen érdemi nézeteltérések lehettek a háttérben” – mesélte a lap egyik munkatársa.

Milkovics Pál a Magyar Narancsnak azt állította, Rózsa menesztésének oka kizárólag a fénykép közlése volt. „Nekem nem azzal volt a problémám, hogy a képet fel lehetett-e használni jogilag vagy sem, hanem hogy azon gyerekek szerepeltek. Teljesen mindegy, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc gyerekeiről van szó, gyerekek szerepeltek egy olyan kontextusban, amibe ők nem illettek. Szerintem ez egy erkölcsi kérdés, és tudom, hogy mindenki keres egy hátsó okot, de nincs” – mondta. Hozzátette, nem volt koncepcióbeli eltérés közte és Rózsa Péter között az újság jövőjét illetően, és nem kíván beleszólni a lap szerkesztésébe sem. „Ha beleszóltam volna eddig a lap szerkesztésébe, akkor nem a nyomtatás és a terjesztés után derült volna ki számomra, hogy ez a fotó ott van” – tette hozzá.

Milkovics szerint a lap körül kialakult helyzet az átalakítás következménye: „Teljesen természetes dolog, hogy ha van egy átalakítás, akkor távoznak emberek. Nem egyszerű fenntartani egy hetilapot, egy napilapot vagy egy portált sem, a hirdetési bevételek ritkák. Meg kell próbálnunk minimalizálni azt a veszteséget, amit évek óta termel a cég, ezért megteszünk dolgokat, ami sajnos több konfliktussal jár, mint ahogy szeretném, de próbálunk túlélni. Az átalakulás mögött nincs politikai agenda, ez az átalakulás agendája. Mi szüksége lenne a piacnak most egy jobboldali kormánypárti lapra?”

Neked ajánljuk

Öt és feles  

  • Sajó László

Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.