December 22-én, több mint két hónappal az előválasztás második fordulója után jelentette be Márki-Zay Péter, hogy Egységben Magyarországért néven indul az ellenzék a 2022-es parlamenti választáson. A miniszterelnök-jelölt számos más kijelentéséhez hasonlóan ezen is volt mit magyarázni utólag; mivel a hat ellenzéki párt és MZP Mindenki Magyarországa Mozgalma nem hozott létre közös szervezetet (például választási pártot), az Egységben Magyarországért csak a politikai szövetségük márkaneve lehet, a szavazólapon nem ez a közös név szerepel majd, hanem a pártok neve és logója egymás mellett, kötőjellel elválasztva.
Azt ugyanakkor jelezte a karácsony előtti bejelentés, hogy valami megmozdult MZP kampánystábjában. Az október 23-i megemlékezés után az ellenzék sokáig semmilyen közös akcióval nem hívta fel magára a figyelmet, decemberben azonban nem csak a politikai projekt fantázianevéről egyeztek meg; a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdésekhez is közösen indítottak aláírásgyűjtést, a két ünnep között a pártok szakpolitikusaival elkezdték bemutatni a már majdnem kész közös program egyes elemeit, az új évben pedig közös arculatot is kapott az MZP által vezetett oldal, január 6-án a pártvezetők és az egyéni jelöltek egységesen sötétkék-türkiz-fehér színekbe borították közösségi médiás felületeiket.
Január elején azzal is a hírekbe tudott kerülni MZP, hogy Péterfi Judit televíziós műsorvezető személyében sajtófőnököt igazolt az Egységben Magyarországért. Péterfi érkezése a kampányszervezet alapvető problémáira is rámutatott, hiszen egészen januárig Simon András kommunikációs igazgató látta el a sajtófőnöki feladatokat is. Túl sokat kellett várni a kampánycsapat legfontosabb posztjainak betöltésére, maga Simon András is csak december elején jött át az ATV-től, de még Zaránd Péter kampányfőnök kinevezéséig is eltelt három hét az előválasztás második fordulójának október 16-i eredményhirdetése után.
Ehhez a cikkhez a kampányon dolgozó pártpolitikusokkal, háttéremberekkel és Márki-Zay közvetlen környezetének tagjaival beszélgettünk. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kampány indulása az ideálisnál lassabb és nehézkesebb volt, abban viszont már volt véleménykülönbség közöttük, hogy ez szükségszerűen történt-e így, és hogy mennyire csökkentette az előválasztás utáni hullámvölgy az ellenzék választási esélyeit.
Ütközőzóna
Maga Márki-Zay Péter nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy tudatos stratégia volt az előválasztás utáni visszavonulás. „Tapasztalt politikusok, akiknek sokat adok a véleményére, azt mondták, hogy az előválasztás után egy csendesebb időszak kell, kevesebb szerepléssel” – mondta MZP a Narancsnak adott interjújában december elején. Egy Márki-Zay mellett dolgozó forrásunk úgy látja, ez utólag elhibázott döntésnek bizonyult. „Rá kellett volna ülni az előválasztási hullámra. Így megtört a lendület, és most már az utolsó órában vagyunk a kampány beindításához.”
Több beszélgetőpartnerünk szerint ugyanakkor elsősorban az előválasztással létrehozott politikai helyzetből következő, ezért nehezen kiküszöbölhető okai voltak a várakozáson aluli kampányrajtnak. MZP előválasztási győzelmére előzetesen senki nem számított, ő maga sem. Így egyszerre két feladatot kellett megoldani a kampány tényleges megtervezése előtt: fel kellett építeni – lényegében a nulláról – egy kampánystábot, és ki kellett alakítani MZP és a pártok együttműködésének kereteit. MZP ráadásul „megörökölte” az ellenzéki pártoktól azt a konszenzusos döntéshozatali rendszert, amelyik az előválasztás előkészítése és lebonyolítása során alakult ki: a pártvezetők azt szokták meg, hogy a fontosabb döntések csak az összes párt egyetértésével születnek meg, magyarán mindenkinek vétójoga van. Ez nehezen fér össze a kampányüzemmóddal. „Nem hátrány, ha egy kampány tervezése során több véleményt meghallgatunk, de a kampány akkor tud jól működni, ha van egy kampányfőnök, aki kitalálja, levezényli és vállalja érte a felelősséget. Egy futballedző sem tart közvélemény-kutatást a játékosok és a nézők körében minden egyes csere előtt” – mondja az ellenzék kampányát közelről követő egyik forrásunk.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
