Miért indult ilyen döcögősen Márki-Zay Péter kampánya?

Az első kávé után

Belpol

Még az ellenzéken belül is az az uralkodó hangulat, hogy „ablakon kidobott” idő volt az előválasztás utáni két és fél hónap. Miért indult be ilyen lassan Márki-Zay Péter kampánya, és mekkora baj ez az ellenzéknek a választás előtt?

December 22-én, több mint két hónappal az előválasztás második fordulója után jelentette be Márki-Zay Péter, hogy Egységben Magyarországért néven indul az ellenzék a 2022-es parlamenti választáson. A miniszterelnök-jelölt számos más kijelentéséhez hasonlóan ezen is volt mit magyarázni utólag; mivel a hat ellenzéki párt és MZP Mindenki Magyarországa Mozgalma nem hozott létre közös szervezetet (például választási pártot), az Egységben Magyarországért csak a politikai szövetségük márkaneve lehet, a szavazólapon nem ez a közös név szerepel majd, hanem a pártok neve és logója egymás mellett, kötőjellel elválasztva.

Azt ugyanakkor jelezte a karácsony előtti bejelentés, hogy valami megmozdult MZP kampánystábjában. Az október 23-i megemlékezés után az ellenzék sokáig semmilyen közös akcióval nem hívta fel magára a figyelmet, de­cemberben azonban nem csak a politikai projekt fantázianevéről egyeztek meg; a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdésekhez is közösen indítottak aláírásgyűjtést, a két ünnep között a pártok szakpolitikusaival elkezdték bemutatni a már majdnem kész közös program egyes elemeit, az új évben pedig közös arculatot is kapott az MZP által vezetett oldal, január 6-án a pártvezetők és az egyéni jelöltek egységesen sötétkék-türkiz-fehér színekbe borították közösségi médiás felületeiket.

Január elején azzal is a hírekbe tudott kerülni MZP, hogy Péterfi Judit televíziós műsorvezető személyében sajtófőnököt igazolt az Egységben Magyarországért. Péterfi érkezése a kampányszervezet alapvető problémáira is rámutatott, hiszen egészen januárig Simon András kommunikációs igazgató látta el a sajtófőnöki feladatokat is. Túl sokat kellett várni a kampánycsapat legfontosabb posztjainak betöltésére, maga Simon András is csak de­cember elején jött át az ATV-től, de még Zaránd Péter kampányfőnök kinevezéséig is eltelt három hét az előválasztás második fordulójának október 16-i eredményhirdetése után.

Ehhez a cikkhez a kampányon dolgozó pártpolitikusokkal, háttéremberekkel és Márki-Zay közvetlen környezetének tagjaival beszélgettünk. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kampány indulása az ideálisnál lassabb és nehézkesebb volt, abban viszont már volt véleménykülönbség közöttük, hogy ez szükségszerűen történt-e így, és hogy mennyire csökkentette az előválasztás utáni hullámvölgy az ellenzék választási esélyeit.

Ütközőzóna

Maga Márki-Zay Péter nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy tudatos stratégia volt az előválasztás utáni visszavonulás. „Tapasztalt politikusok, akiknek sokat adok a véleményére, azt mondták, hogy az előválasztás után egy csendesebb időszak kell, kevesebb szerepléssel” – mondta MZP a Narancsnak adott interjújában december elején. Egy Márki-Zay mellett dolgozó forrásunk úgy látja, ez utólag elhibázott döntésnek bizonyult. „Rá kellett volna ülni az előválasztási hullámra. Így megtört a lendület, és most már az utolsó órában vagyunk a kampány beindításához.”

Több beszélgetőpartnerünk szerint ugyanakkor elsősorban az előválasztással létrehozott politikai helyzetből következő, ezért nehezen kiküszöbölhető okai voltak a várakozáson aluli kampányrajtnak. MZP előválasztási győzelmére előzetesen senki nem számított, ő maga sem. Így egyszerre két feladatot kellett megoldani a kampány tényleges megtervezése előtt: fel kellett építeni – lényegében a nulláról – egy kampánystábot, és ki kellett alakítani MZP és a pártok együttműködésének kereteit. MZP ráadásul „megörökölte” az ellenzéki pártoktól azt a konszenzusos döntéshozatali rendszert, amelyik az előválasztás előkészítése és lebonyolítása során alakult ki: a pártvezetők azt szokták meg, hogy a fontosabb döntések csak az összes párt egyetértésével születnek meg, magyarán mindenkinek vétójoga van. Ez nehezen fér össze a kampányüzemmóddal. „Nem hátrány, ha egy kampány tervezése során több véleményt meghallgatunk, de a kampány akkor tud jól működni, ha van egy kampányfőnök, aki kitalálja, levezényli és vállalja érte a felelősséget. Egy futballedző sem tart közvélemény-kutatást a játékosok és a nézők körében minden egyes csere előtt” – mondja az ellenzék kampányát közelről követő egyik forrásunk.

 
A Nyugati téren
Forrás: Márki-Zay Péter Facebook-oldala 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.