Miért indult ilyen döcögősen Márki-Zay Péter kampánya?

Az első kávé után

Belpol

Még az ellenzéken belül is az az uralkodó hangulat, hogy „ablakon kidobott” idő volt az előválasztás utáni két és fél hónap. Miért indult be ilyen lassan Márki-Zay Péter kampánya, és mekkora baj ez az ellenzéknek a választás előtt?

December 22-én, több mint két hónappal az előválasztás második fordulója után jelentette be Márki-Zay Péter, hogy Egységben Magyarországért néven indul az ellenzék a 2022-es parlamenti választáson. A miniszterelnök-jelölt számos más kijelentéséhez hasonlóan ezen is volt mit magyarázni utólag; mivel a hat ellenzéki párt és MZP Mindenki Magyarországa Mozgalma nem hozott létre közös szervezetet (például választási pártot), az Egységben Magyarországért csak a politikai szövetségük márkaneve lehet, a szavazólapon nem ez a közös név szerepel majd, hanem a pártok neve és logója egymás mellett, kötőjellel elválasztva.

Azt ugyanakkor jelezte a karácsony előtti bejelentés, hogy valami megmozdult MZP kampánystábjában. Az október 23-i megemlékezés után az ellenzék sokáig semmilyen közös akcióval nem hívta fel magára a figyelmet, de­cemberben azonban nem csak a politikai projekt fantázianevéről egyeztek meg; a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdésekhez is közösen indítottak aláírásgyűjtést, a két ünnep között a pártok szakpolitikusaival elkezdték bemutatni a már majdnem kész közös program egyes elemeit, az új évben pedig közös arculatot is kapott az MZP által vezetett oldal, január 6-án a pártvezetők és az egyéni jelöltek egységesen sötétkék-türkiz-fehér színekbe borították közösségi médiás felületeiket.

Január elején azzal is a hírekbe tudott kerülni MZP, hogy Péterfi Judit televíziós műsorvezető személyében sajtófőnököt igazolt az Egységben Magyarországért. Péterfi érkezése a kampányszervezet alapvető problémáira is rámutatott, hiszen egészen januárig Simon András kommunikációs igazgató látta el a sajtófőnöki feladatokat is. Túl sokat kellett várni a kampánycsapat legfontosabb posztjainak betöltésére, maga Simon András is csak de­cember elején jött át az ATV-től, de még Zaránd Péter kampányfőnök kinevezéséig is eltelt három hét az előválasztás második fordulójának október 16-i eredményhirdetése után.

Ehhez a cikkhez a kampányon dolgozó pártpolitikusokkal, háttéremberekkel és Márki-Zay közvetlen környezetének tagjaival beszélgettünk. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kampány indulása az ideálisnál lassabb és nehézkesebb volt, abban viszont már volt véleménykülönbség közöttük, hogy ez szükségszerűen történt-e így, és hogy mennyire csökkentette az előválasztás utáni hullámvölgy az ellenzék választási esélyeit.

Ütközőzóna

Maga Márki-Zay Péter nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy tudatos stratégia volt az előválasztás utáni visszavonulás. „Tapasztalt politikusok, akiknek sokat adok a véleményére, azt mondták, hogy az előválasztás után egy csendesebb időszak kell, kevesebb szerepléssel” – mondta MZP a Narancsnak adott interjújában december elején. Egy Márki-Zay mellett dolgozó forrásunk úgy látja, ez utólag elhibázott döntésnek bizonyult. „Rá kellett volna ülni az előválasztási hullámra. Így megtört a lendület, és most már az utolsó órában vagyunk a kampány beindításához.”

Több beszélgetőpartnerünk szerint ugyanakkor elsősorban az előválasztással létrehozott politikai helyzetből következő, ezért nehezen kiküszöbölhető okai voltak a várakozáson aluli kampányrajtnak. MZP előválasztási győzelmére előzetesen senki nem számított, ő maga sem. Így egyszerre két feladatot kellett megoldani a kampány tényleges megtervezése előtt: fel kellett építeni – lényegében a nulláról – egy kampánystábot, és ki kellett alakítani MZP és a pártok együttműködésének kereteit. MZP ráadásul „megörökölte” az ellenzéki pártoktól azt a konszenzusos döntéshozatali rendszert, amelyik az előválasztás előkészítése és lebonyolítása során alakult ki: a pártvezetők azt szokták meg, hogy a fontosabb döntések csak az összes párt egyetértésével születnek meg, magyarán mindenkinek vétójoga van. Ez nehezen fér össze a kampányüzemmóddal. „Nem hátrány, ha egy kampány tervezése során több véleményt meghallgatunk, de a kampány akkor tud jól működni, ha van egy kampányfőnök, aki kitalálja, levezényli és vállalja érte a felelősséget. Egy futballedző sem tart közvélemény-kutatást a játékosok és a nézők körében minden egyes csere előtt” – mondja az ellenzék kampányát közelről követő egyik forrásunk.

 
A Nyugati téren
Forrás: Márki-Zay Péter Facebook-oldala 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.