Tanszékbezárás a Pázmányon

Leépítészeti tanulmányok

Belpol

2020-ban rohamtempóban ürítette ki piliscsabai campusát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 2021 végén kiderült, kik építhetik a Palotanegyedben az új egyetemvárost az intézmény számára. Ekkor vált ismertté, hogy a bölcsészkaron bezárják az esztétika tanszéket. Racionalizálás vagy filléres spórolás a gigaberuházás árnyékában?

„A Budapesti Fejlesztési Központ feladata, hogy előkészítse a PPKE új campusa oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházást. Ebben szorosan együttműködik az egyetemmel és a Magyar Katolikus Konferenciával.” Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára e szavakkal jelentette be november 11-én, hogy megvan a győztes a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) leendő campusának tervpályázatán.

A PPKE Makovecz Imre tervezte, de soha be nem fejezett piliscsabai campusát 2020-ban váratlanul bezárták, noha az előző évben még nagyszabású fejlesztésben gondolkodtak (lásd: Megyeget az egyetem, Magyar Narancs, 2020. december 10.). Igaz, addigra a területen folyó maradék oktatási tevékenységet is kiszervezték külső helyszínekre. A tanítóképzés Esztergomba került a korábbi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolára (az intézmény 2008-ban olvadt a PPKE BTK-ba). Más képzések a Piarista Rend budapesti gimnáziumának egykori épületébe, a VIII. kerületi Mikszáth téren álló Sophianumba kerültek, illetve a Műegyetem Z épületében is kaptak helyet pázmányos órák. Az egyetem rektori hivatala és a jogi kar jó ideje a Szentkirályi utcában található. Mindezt figyelembe véve akár érthető is, hogy egy Semjén Zsolt által benyújtott és március 30-án megszavazott törvényjavaslat értelmében az állam és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cserét ütött nyélbe. Az állam „ingyenesen, valamint per-, teher- és igénymentesen” átadott egy sor ingatlant a VIII. kerületi Palotanegyedben (nagyrészt a Magyar Rádió korábbi épületeit), a püspöki konferencia pedig ugyancsak ingyen átadta az államnak a piliscsabai campust. Hogy az utóbbi sorsa mi lesz, az ma sem világos. Valamivel egyértelműbb, hogy az egyetemhez kerülő ingatlanvagyonnal mi a terv. Egy nyári döntés értelmében a leendő egyetemi központ beruházásának előkészítésére „fenntartási és üzemeltetési modell kidolgozására, hatástanulmányra, szakvélemények, szakértői tanulmányok készítésére, tervezési program elkészítésére” 2020 és 2023 között az állam 8 milliárd 924 millió forintot különít el.

A campus tervpályázatán a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. terveit hozta ki győztesnek a Fürjes Balázs elnökölte bizottság, amelynek mások mellett Veres András püspök, Anthony Gall műemléki szakértő építész, illetve Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is tagja volt. A Közti vezető tervezője, Tima Zoltán munkája többek között a Dorottya Udvar irodaépülete Újbudán, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourtja, de Tima a Kossuth tér átépítésében is részt vett. Kruppa Gábor, a Hamburg C vezető tervezője korábban az V. kerületi Gresham-palota megújításán dolgozott, illetve az ő nevéhez fűződik az újpalotai plébániatemplom is. A Hamburg C a Miniszterelnökség budai várba költöztetésében is közreműködött. A Pázmány új campusának átadására a tervek szerint 2027-ben kerülne sor.

 
Csak a koncepcióra 9 milliárd: a palotanegyedi monstrum makettje
Fotó: Vitézy Dávid Facebook-oldala

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.