Magyar Narancs: 1994-ben pártelnöknek jelöltette magát Orbán Viktorral szemben, később a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Már nem politizál?
Wachsler Tamás: "Levezetésképpen" 2002-től voltam még önkormányzati képviselő Szentendrén, azóta abbahagytam a politizálást. Építészmérnök vagyok, ingatlanfejlesztéssel, nagyberuházások lebonyolításával foglalkozom.
MN: Politikai vagy szakmai kvalitásai elismeréseként esett önre a választás?
WT: Álságos volna azt válaszolni, hogy ebben nincs szerepe annak, hogy ismerem a döntéshozókat, és emiatt nyilván bírom a bizalmukat - de ha nem lenne ilyen gyakorlatom, akkor nem vállalták volna a kockázatot csak azért, hogy engem bízzanak meg ezzel a munkával.
MN: Milyen referenciái vannak?
WT: Korábban a Papp László Budapest Sportaréna projektnél képviseltem a megbízót, és logisztikai parkokat fejlesztettem.
MN: Miért épp most kezdődik a Kossuth tér átépítése?
WT: A korábbi kormány idején is volt erre ambíció. 2007-ben kiírtak egy pályázatot a felszíni rendezésre, amelyet az S73 Kft. nyert meg, és ezzel párhuzamos elképzelés volt, hogy egy mélygarázst építenek a tér alatt, amely nem az Országházhoz kötődött volna. Mondhatjuk, egy gazdasági csoport igénybe vette volna a Kossuth teret üzleti célra. A mostani elképzelés arról szól, hogy itt van ez a tér, amellyel mindenféle gondok vannak, amiket már réges-rég meg kellett volna oldani. Most először van olyan kegyelmi állapot, hogy a kerület, a főváros, a kormány, az Országgyűlés ugyanazon az oldalon áll, így minden korábbinál nagyobb az esély, hogy a teret át lehet alakítani a mai elvárások szerint.
MN: Nem azért, mert az építkezés ideje alatt nem lehet a kormány ellen tüntetni?
WT: Az építkezés alatt, amíg a tér egésze fel lesz túrva, nem lehet, utána pedig nemhogy lehet, hanem jobban lehet. Mindig is a Kossuth tér volt a politikai véleménynyilvánítás terepe, és senkinek sem jut eszébe, hogy alkalmatlanná tegye erre a teret az átalakítások során. Most ha valaki kijön tüntetni, akkor hoz magával egy generátort és kihangosítót, ellenben, ha a tér elkészül, megfelelő infrastruktúrával lesz ellátva. Nem elhanyagolható, hogy a térre nyilvános WC kerül. Ha valakire rájön a szükség, nem kell bemenni a Kossuth-szobor mögé.
Fotó: Németh Dániel
MN: A kegyelmi állapot azt jelenti, hogy a kétharmados többség most mindent megszavaz, elfogad, ha kell, órákon belül?
WT: A kegyelmi állapot azt jelenti, hogy felesleges politikai körök nem lassítják egy olyan beruházás megvalósítását, aminek a szükségességével titokban szerintem mindenki egyetért. A kulturális örökségvédelmi törvény kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Kossuth teret, és kifejezetten emiatt módosították az építési törvényt is. A településrendezési eszközök (szabályozási tervek) elfogadása gyorsult fel ezáltal. Így most már nem az V. kerület önkormányzata intézi az erre a területre vonatkozó előkészítést, hanem a kormányhivatal. A tér korábban a fővárosé volt, most azonban az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe került. Ez annyit jelent, hogy a nemzetivagyon-törvény január elsejétől egy kézbe utalta az Országház, a Kossuth tér területét - ez az építési engedélyezési eljárást egyszerűsíti. Iszonyú bonyolult eljárásokra van szükség, amelyek egyébként végtelen ideig eltarthatnának még akkor is, ha megvan a politikai szándék.
MN: Építési engedély nélkül, egy nap alatt kaptak engedélyt arra, hogy 78 fát kivágjanak a tér északi felén anélkül, hogy a környék lakóit erről értesítették volna. Miért volt olyan sietős a fakivágás?
WT: A kerületi fakivágási rendeletet jóval korábban hozták, nem a mi kedvünkért. A fakivágásnak nem feltétele az építési engedély. Esetünkben két érv szólt a gyorsaság mellett. Ez egy nyilvántartott régészeti lelőhely, emiatt nem is kérdés, hogy a Kossuth téren nem lehet mélyépítési munkát végezni régészeti feltárás nélkül. A másik indok, hogy mélygarázst nem lehet úgy építeni, hogy fölötte a fákat ne vágják ki. Elvileg biztos létezhet egy nagyon bonyolult és drága eljárás, hogy oldalról beásunk - bár a közművek miatt ez itt akkor sem lenne lehetséges -, de akkor meg nyilván az lett volna a baj, hogy miért költünk annyi pénzt a mélygarázsra. Egyébként ha a tiltakozó zöldek bejelentkeznek ügyfélként, akkor részt vehettek volna az eljárásban. Ebben az esetben talán valamivel lassabb lett volna a folyamat, de ugyanide jutottunk volna, mert minden feltételnek megfeleltünk. Ez esetben viszont a már zöldbe borult fákat kellett volna kivágni. Halkan jegyzem meg és nem kifogás, hogy a fák nagy része igen rossz állapotban volt.
MN: Ha egy állampolgár építkezik, neki muszáj betartani a törvényt: a kivágott fa helyére újat kell ültetnie.
WT: Nekünk is pótolni kell, mégpedig a kerületen belül. De a kerületen belül nincs olyan hely, ahová ennyi fát lehet ültetni. Ekkor jön a pénzbeli megváltás. Az V. kerületi önkormányzatnak van egy környezetvédelmi alapja, a jogszabálynak megfelelően oda fizettünk 58 millió forint megváltást a projekt költségvetéséből. Egyébként hogy mennyi fa lesz a megújult téren, az építési engedély elkészülte után tudom megmondani.
MN: Eszembe jut, amikor 2004-ben Illés Zoltán akkori országgyűlési képviselő, ma a környezetügyért felelős államtitkár "önnön testével védte" a Nagymező utcai fákat, amelyeket egy oda épülő mélygarázs miatt kellett volna kivágni. Most nem hallatta a szavát.
WT: Van egy lényeges különbség a két mélygarázsépítés között. A Nagymező utcában egy beruházó akart mélygarázst építeni, és ezért akarták kivágni a platánsort, itt most nem üzleti vállalkozásról volt szó. Ráadásul, ahogy mindig hangsúlyozzuk, a tér zöldebb lesz - nem tudom, a Nagymező utcai beruházás ilyen szempontból milyen lett volna.
MN: Milyen lesz a tér elrendezése? Milyen új létesítmények kerülnek a térre?
WT: Kezdjük északról délre! Északon épül a mélygarázs, és a felszín alatt lesz egy látogatóközpont. A mélygarázs mindazoknak épül, akik a Parlament épületét használják, és most a téren parkolnak. A látogatóközpont annak az évi több mint négyszázezer turistának épül, aki a Parlamentet látogatja. Ha kinéz, most is látja, kint várakoznak az esőben, aztán ha bejönnek, hozzák magukkal a kabátot, táskát, ha rájön valakire a szükség, visszatartja, mert a Ház nincs erre berendezkedve. Nincsenek információs nyomtatványok, eligazító táblák. A látogatóközpontban mindez megtalálható lesz. A most kialakítandó parlamenti múzeumban a Parlament életével, a magyar demokrácia történetével foglalkozó tematikus kiállításokat rendeznek majd. Nagyon fontos, hogy a Ház körbejárható lesz. A Parlament előtti szakaszon végig lehet majd sétálni, meg lehet csodálni a Duna-parti homlokzatot, ahol olyan szobrok vannak, mint sehol máshol. A korzó az Erzsébet hídtól a Margit hídig tart, és az alsó rakpartról két gyalogátkelőn lehet átsétálni a Parlament épületéhez. A keleti tér közepén áll majd az országzászló, ezt a területet alakítjuk ki a delegációk fogadására, ünnepélyek lebonyolítására. Az autók ki lesznek tiltva, és nem megy át a téren a troli és a busz. A déli részen, ahol a demonstrációkat tartják, alakítjuk ki hozzá az infrastruktúrát, de ez nem azt jelenti, hogy csak itt lehet tüntetni.
MN: A tervező és a kivitelező kiválasztása az ön feladata, vagy már javában zajlanak a közbeszerzési eljárások?
WT: Ez egy nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt projekt. Ilyen esetben nem lehet, hogy bárki kikérje a dokumentációt, hiszen itt van az Országház, itt székel egyelőre a miniszterelnökség. Aki a Kossuth térre vonatkozó teljes dokumentációt megkapja, olyan érzékeny információk birtokába jut, ami bármire jó lehet. Van egy lista, azok a cégek, amelyek az eljárásban részt vennének, bejelentkeznek az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, átmennek egy nemzetbiztonsági szűrésen, és a jegyzékre felkerülő jelentkezők kaphatnak meghívót a pályázatra, a többiek nem. Ugyanez vonatkozik majd a kivitelezőre is.
MN: Tehát nincs közbeszerzési eljárás.
WT: Verseny van. Több ajánlatot kérünk be, és az Országgyűlés Hivatala választ.
MN: A nyílt közbeszerzés mellőzése alkalmat adhat a mutyizásra.
WT: Nem az történt, hogy az unokatestvérem vagy a volt tankörtársam kis cégét megbíztam, csináljon meg egy többmilliárdos megbízást. A teljes körű tervezést a Középülettervező (Közti) Zrt., az egyik legnagyobb, legjobb referenciákkal rendelkező tervezőiroda nyerte. A feladatot Tima Zoltán Ybl-díjas vezető tervező irányításával végzik. A Közti a munkába alvállalkozóként az Uvaterv Zrt.-t, a Főmterv Zrt.-t és az S73 Kft.-t (a korábbi térépítészeti tervpályázat győztesét) vonta be. Tehát nem arról volt szó, hogy a csókos cégek jöttek megtervezni ezt a beruházást.
MN: Pályázik a beruházásra a Közgép is?
WT: Fogalmam sincs. De ne aggódjunk hitelbe, a kivitelezői tendert valamikor ez év nyarán írjuk ki, és őszre fogjuk nyilvánosságra hozni. Ezek az adatok és a költségvetési összeg is nyilvánosak lesznek. A műszaki tartalom még alakul, ennek is függvénye a végleges ár. A generálkivitelező olyan kiviteli tervet kap, amelyen minden rajta lesz az utolsó kilincsig. Idén 2,8 milliárd van a költségvetésben, ami az engedélyeztetést, a régészetet és a fakivágást foglalja magába.
MN: A szocialisták nehezményezik, hogy a hatalom arra hivatkozva nem hagy betekintést a tér átépítési terveibe, hogy azok nem számítanak közérdeknek.
WT: Ez az érvelés bizonyos szempontból csalódás. Azt mondani, hogy miért bontottuk el olyan gyorsan a Károlyi-szobrot, ebben értem a politikai kontextust. De hogy miért nem mutattuk meg a terveket? Ha engem Horváth Csaba felhív, hogy szeretné látni a terveket, megmondom neki, hogy a tervek nincsenek még kész. Ilyen egyszerű.
MN: Miért kellett az első köztársasági elnök szobrát eltávolítani az éj leple alatt?
WT: Először is a szobor elszállítása reggel hatkor kezdődött. Az már messze nem az éj leple, hanem rendes munkaidőkezdet. Azoknak, akik reggel kilenckor kezdik a forradalmat és vonulnak fel nagy hanggal, lehet, hogy nem munkaidő.
MN: Emiatt a helyi, hét óráig tartó csendrendelet felfüggesztését kellett kérniük Rogán Antal polgármestertől, amit ezek szerint meg is kaptak.
WT: Igen, a helyi rendeletnek megfelelően megkaptuk a felmentést.
MN: Varga Imre szobrászművész nem tiltakozott a szobor elmozdítása ellen?
WT: Nem. Megvan a hozzájárulása.
MN: Igaz, hogy Károlyi szobrát Tisza Istváné váltja a Kossuth téren?
WT: Ez is egy lehetőség. Nem több mint két héten belül erről a végleges döntés birtokában tájékoztatást tudok adni.
MN: A hallottak alapján a rekonstrukció utáni Kossuth téri szoborparkba Rákóczi, Kossuth, Andrássy Gyula és Tisza István szobra kerülhet.
WT: A tervezési program szerint a tér négy kitüntetett helyén négy jelentős köztéri szobornak kell lennie. A Rákóczi- és a Kossuth-szobor adott.
MN: A két világháború közötti kerül vissza, vagy a mostani, szocreál stílusú Kossuth-szobor marad?
WT: Az országgyűlési határozatból az következik, hogy az eredetit, Horvay János Kossuth-szobrát kell felállítani, ami jelenleg Dombóváron van. Ebben vannak politikai érzékenységek, de ezzel nem nekem kell foglalkoznom, és vannak technikai kérdések, például hogy a szoborcsoportot az állapota alkalmassá teszi-e az elszállításra. Az én szempontomból ez technikai probléma.
MN: A tér déli oldaláról József Attila szobrát átültetnék a rakpartra. Marton László özvegye, a szerzői jogok örököse tiltakozik és perel, mivel a szobrokat az alkotó halálától számított hetven évig oltalmi jog illeti meg, tehát nem elmozdíthatók.
WT: Csak a pontosság kedvéért: nem úgy van, hogy a szobor hetven évig nem elmozdítható, hanem az özvegy álláspontja az, hogy nem elmozdítható. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy a szerzői jogok figyelembe veendők, de adott esetben ütközhetnek a tulajdonos jogával. Az özvegy téved abban, hogy a szobrot ne lehetne elmozdítani. Ami kérdés, hogy lehet-e felállítani új helyen az ő szándéka ellenére.
MN: Mit tehetnek, hogy ne kerüljenek jogsértésbe?
WT: Tárgyalni szeretnénk, ha hajlandó lenne rá, és kereshetnénk közösen másik helyet. Mindig vannak normális megoldások, ha az emberek beszélnek egymással. Ha Marton László özvegye hajlandó engem fogadni, szívesen elmegyek hozzá, de mostani helyéről mindenképpen elkerül a szobor, és ez nem politika. Nyilvánvaló, hogy Károlyi szobrával kapcsolatban vannak politikai szempontok, de József Attila esetében ez fel sem merül. Egyébként Vadász György, a szobor társszerzője velünk abszolút szándékegységben tervezte meg a szobor új helyét.
MN: Vadász György nem társszerzője a szobornak, ezt az özvegy dokumentumokkal igazolja. Vadász György építész annak idején a szobor helyének kiválasztásában és az engedélyeztetésben segített Marton Lászlónak, akinek lakásában ma is látható a József Attila-szobor kisplasztikája lépcsőstül.
WT: Ezt mondja ő. Én meg azt mondom, hogy ki kell menni a szoborhoz, és meg kell nézni a talapzatát, ahol egymás mellett szerepel Marton László és Vadász György neve. De ez csak az egyik állítás. A mi felfogásunkban az egyik jogtulajdonos Vadász György, aki annak idején a szobor alatti lépcsőt megrajzolta és engedélyeztette, és ő kifejezetten támogatja a szobornak a Dunához közelebbi elhelyezését. Az özvegy azt is állítja, hogy a férje mindig is ezen a helyen akarta elhelyezni a szobrot. Ez nem igaz, mert nekem van egy olyan dossziém, amely tartalmaz öt különböző helyet, amelyet a művész vizsgált a szobor elhelyezésére. Csak amikor minden más elképzelés akadályokba ütközött, akkor esett a döntés a jelenlegi helyszínre. Mindazonáltal nincs kétségem afelől, hogy A Dunánál című szobor jobb helyen van a Dunánál.
MN: A Facebookon látható egy vázlat, amely szerint József Attila árvíz idején nyakig vízben ülne.
WT: Azon a hamisított képen a szobor két méterrel van lejjebb, mint a terv szerint. A Facebookra feltett kép nem azt mutatja, hogy milyen a legmagasabb árvíz, hanem azt, hogyan szeretné az látni, akinek az a célja, hogy bizonyítsa: amit mi csinálunk, az csak azért sem jó.
MN: Önnek tetszik a szobor?
WT: Nekem tetszik, ez egy jó szobor.
MN: Miért a tér 1944 előtti, historizáló arculatát kívánják visszaállítani? Miért nem progresszív építészeti megoldásokkal frissítik fel az ország legtöbbet látogatott közterét?
WT: Megígéri nekem, hogy ha meglátja a terveket, amelyek kifejezetten progresszív megoldásokat tartalmaznak majd, akkor ezt is megírja egy külön cikkben?
MN: Azon leszek. De mit jelentsen az 1944 előtti képzőművészeti arculat?
WT: Kizárólag a téren jelen lévő képzőművészeti alkotásokat jelenti. Csak a szobrokat. A tervezői kiírás is úgy szól, hogy két szempontot kell egyszerre teljesíteni. Nyilván ez egy olyan történelmi környezet, ahol nem lehet nem tekintettel lenni az Országházra, de arra is tekintettel kell lenni, hogy 2012-t írunk. A születendő tervek megfelelnek mind a két szempontnak. Azt gondolom, nagyszerű dolog jön létre. A több 56-os emlékmű helyett egy új 56-os emlékhelyet alakítunk ki, amely illik a létrejövő tér arculatába. Arra is figyelnünk kell, hogy a Steindl-féle eredeti tervezési elképzelés szerint a Kossuth tér gyakorlatilag három tér: vagyis az északi, déli és keleti rész önmagában is értelmezhető kell, hogy legyen, miközben azért köszönő viszonyban lesznek egymással is.
MN: Mi lesz a Vértanúk terén álló Nagy Imre-szoborral, amely Varga Imre fiának, Varga Tamásnak az alkotása? Kövér László egy lapinterjúban felvetette a szobor áthelyezését. Demján Sándor, aki a szobrot javarészt finanszírozta, erre reagálva a szobor helyben maradását kérte a fővárostól, ellenkező esetben visszavonja az adományt.
WT: Ez egy gondolat. Sok mindenkinek sokféle a gondolata, és nyilván némelyik meg is valósul, de ez a szoboráthelyezés a Kossuth téri projektben nincs benne. A Vértanúk terére nem terjed ki az országgyűlési határozat, nincs rá költségvetésünk, én nem foglalkozom ennek az előkészítésével.
MN: Mikorra végeznek az építési munkálatokkal?
WT: 2014 tavaszára.
MN: Az országgyűlési választások előtt?
WT: Nyilván lehet a választáshoz is kötni, de nekem a feladat arról szól, hogy az építkezés kezdetétől az Országházban dolgozók és a környéken lakók mindenféle kényelmetlenséggel néznek szembe egy darabig, és nem lehet a türelmükkel visszaélni minden határon túl.
