Interjú

„Az erőszak­szervezeti apparátus bővítésére szolgál”

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese az augusztus 7-i kormányrendeletről

Belpol

Miért van arra szükség, hogy rendőri jogosítványokat kapjon a titkos­szolgálat és a honvédség? Erről beszélgettünk a nemzetbiztonsági szakértővel, aki úgy látja, a miniszterelnök már nem bízik teljeskörűen egyik fontos miniszterében.

Magyar Narancs: Szinte észrevétlen maradt az a kormányrendelet, amely szerint nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort. Mi szükség lehetett erre?

Telkes András: Nem is egy, hanem két kormányrendeletről van szó. Az egyik a veszélyhelyzeti kormányzásra hivatkozva engedélyezi, hogy a titkosszolgálatok és a honvédség rendőrségi jogosítványokkal legyenek felruházva, valamint a rendőrségi törvény bizonyos paragrafusai alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Hogy pontosan kiknek a védelmében? Egy korábbi kormányrendelet meghatározása szerint a védett személyek között szerepel a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész, a védett intézmények pedig a minisztériumok és a védett személyek vezette szervezetek. Az új rendelet szerint ezek védelmét a rendőrség helyett a három titkosszolgálat – az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ – is elláthatja, ha szükséges. A gyakorlatban, ha bármelyik szolgálat vezetője úgy ítéli meg, hogy valamelyik kiemelt személy vagy intézmény veszélyben van, akkor letartóztatásokat rendelhet el, vagy azt, hogy átkutassák gyanús személyek lakását – olyan intézkedéseket tegyenek, amilyeneket egyébként a rendőrség végezne.

MN: Miért nem elég erre a rendőrség?

TA: Éppen ez a kérdés. Békekörülmények között a titkosszolgálatok információt szereznek, azt megosztják a rendőrséggel, majd a rendőrök intézkednek. A honvédségnek csak a KNBSZ révén van információszerzési képessége, csak utasításra léphet. Így azonban felmerül a probléma: ki rendeli el az intézkedést, ki szól kinek? Ilyenkor fordul elő az, hogy a különböző szervezetek egymás útját keresztezik.

MN: De ön elsősorban nem is emiatt aggódik. Hanem azért, mert a rendelet nem üzemszerű működésre született, hanem önkényes rajtaütésekre.

TA: Nézzük meg, hogy kik irányítják ezt az egész rendszert. A rendőrség Pintér Sándor hatáskörébe tartozik, a titkosszolgálatok immár Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, a KNBSZ pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez. Ha mindhárom más-más miniszter alá tartozik, a végső döntéshozó csakis Orbán Viktor lehet. Ha nem feltétlenül önkényes működéshez, de átgondolatlansághoz vezethet ez a furcsa mechanizmus.

MN: Felmerülhetnek alkalmassági prob­lémák?

TA: A kormányrendelet értelmében ezek a munkatársak rendőrnek tekinthetők, ám sem a honvédségi, sem a titkosszolgálati állomány nincs felkészítve ilyen feladatokra. Nem elég ismerniük a rendőrségi törvényt, hanem betéve kellene tudniuk a Btk.-t, a büntetőeljárási törvényt, a rendőrség szolgálati szabályzatát, hiszen ezek szabályozzák, hogyan kell eljárni különböző esetekben. Vizsgázniuk kéne, gyakorlatot szerezni, mert jelenleg nem képesek rendőrként eljárni ilyen komplex jogi környezetben. Komoly kockázatot jelent, hogy adott esetben hibásan fognak intézkedni. Képzeljük el, mi történik, ha valaki ellenszegül! A rendőrök ki vannak képezve a szolgálati fegyver használatára, pszichésen is alkalmasak rá. Ha viszont egy katonát vagy titkosszolgálati alkalmazottat küldenek ki civilek közé, az extrém pszichés nyomás alá kerülhet. Ennek két végletes következménye lehet, vagy nem mer fellépni, vagy túllő a célon, esetleg – bocsánat a rosszízű megfogalmazásért – „belelő a célba”.

 
Fotó: Palágyi Barbara 

Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy három héttel korábban megjelent egy másik rendelet, amely meghatározza a titkos­szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal fegyverrendszeresítését, nem is csak pisztolyok, hanem hosszú csövű lőfegyverek – akár géppisztolyok –, valamint vegyi eszközök, könnygáz, paprika­spray, elektromos sokkoló használatát is engedélyezi. Számomra úgy tűnik, hogy előkészítették a terepet, hogy a titkosszolgálatok fel legyenek szerelve, mielőtt jogot kapnának a kényszerítő eszközök alkalmazására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.