Interjú

„Az erőszak­szervezeti apparátus bővítésére szolgál”

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese az augusztus 7-i kormányrendeletről

Belpol

Miért van arra szükség, hogy rendőri jogosítványokat kapjon a titkos­szolgálat és a honvédség? Erről beszélgettünk a nemzetbiztonsági szakértővel, aki úgy látja, a miniszterelnök már nem bízik teljeskörűen egyik fontos miniszterében.

Magyar Narancs: Szinte észrevétlen maradt az a kormányrendelet, amely szerint nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort. Mi szükség lehetett erre?

Telkes András: Nem is egy, hanem két kormányrendeletről van szó. Az egyik a veszélyhelyzeti kormányzásra hivatkozva engedélyezi, hogy a titkosszolgálatok és a honvédség rendőrségi jogosítványokkal legyenek felruházva, valamint a rendőrségi törvény bizonyos paragrafusai alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Hogy pontosan kiknek a védelmében? Egy korábbi kormányrendelet meghatározása szerint a védett személyek között szerepel a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész, a védett intézmények pedig a minisztériumok és a védett személyek vezette szervezetek. Az új rendelet szerint ezek védelmét a rendőrség helyett a három titkosszolgálat – az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ – is elláthatja, ha szükséges. A gyakorlatban, ha bármelyik szolgálat vezetője úgy ítéli meg, hogy valamelyik kiemelt személy vagy intézmény veszélyben van, akkor letartóztatásokat rendelhet el, vagy azt, hogy átkutassák gyanús személyek lakását – olyan intézkedéseket tegyenek, amilyeneket egyébként a rendőrség végezne.

MN: Miért nem elég erre a rendőrség?

TA: Éppen ez a kérdés. Békekörülmények között a titkosszolgálatok információt szereznek, azt megosztják a rendőrséggel, majd a rendőrök intézkednek. A honvédségnek csak a KNBSZ révén van információszerzési képessége, csak utasításra léphet. Így azonban felmerül a probléma: ki rendeli el az intézkedést, ki szól kinek? Ilyenkor fordul elő az, hogy a különböző szervezetek egymás útját keresztezik.

MN: De ön elsősorban nem is emiatt aggódik. Hanem azért, mert a rendelet nem üzemszerű működésre született, hanem önkényes rajtaütésekre.

TA: Nézzük meg, hogy kik irányítják ezt az egész rendszert. A rendőrség Pintér Sándor hatáskörébe tartozik, a titkosszolgálatok immár Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, a KNBSZ pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez. Ha mindhárom más-más miniszter alá tartozik, a végső döntéshozó csakis Orbán Viktor lehet. Ha nem feltétlenül önkényes működéshez, de átgondolatlansághoz vezethet ez a furcsa mechanizmus.

MN: Felmerülhetnek alkalmassági prob­lémák?

TA: A kormányrendelet értelmében ezek a munkatársak rendőrnek tekinthetők, ám sem a honvédségi, sem a titkosszolgálati állomány nincs felkészítve ilyen feladatokra. Nem elég ismerniük a rendőrségi törvényt, hanem betéve kellene tudniuk a Btk.-t, a büntetőeljárási törvényt, a rendőrség szolgálati szabályzatát, hiszen ezek szabályozzák, hogyan kell eljárni különböző esetekben. Vizsgázniuk kéne, gyakorlatot szerezni, mert jelenleg nem képesek rendőrként eljárni ilyen komplex jogi környezetben. Komoly kockázatot jelent, hogy adott esetben hibásan fognak intézkedni. Képzeljük el, mi történik, ha valaki ellenszegül! A rendőrök ki vannak képezve a szolgálati fegyver használatára, pszichésen is alkalmasak rá. Ha viszont egy katonát vagy titkosszolgálati alkalmazottat küldenek ki civilek közé, az extrém pszichés nyomás alá kerülhet. Ennek két végletes következménye lehet, vagy nem mer fellépni, vagy túllő a célon, esetleg – bocsánat a rosszízű megfogalmazásért – „belelő a célba”.

 
Fotó: Palágyi Barbara 

Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy három héttel korábban megjelent egy másik rendelet, amely meghatározza a titkos­szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal fegyverrendszeresítését, nem is csak pisztolyok, hanem hosszú csövű lőfegyverek – akár géppisztolyok –, valamint vegyi eszközök, könnygáz, paprika­spray, elektromos sokkoló használatát is engedélyezi. Számomra úgy tűnik, hogy előkészítették a terepet, hogy a titkosszolgálatok fel legyenek szerelve, mielőtt jogot kapnának a kényszerítő eszközök alkalmazására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.