Interjú

„Az erőszak­szervezeti apparátus bővítésére szolgál”

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese az augusztus 7-i kormányrendeletről

Belpol

Miért van arra szükség, hogy rendőri jogosítványokat kapjon a titkos­szolgálat és a honvédség? Erről beszélgettünk a nemzetbiztonsági szakértővel, aki úgy látja, a miniszterelnök már nem bízik teljeskörűen egyik fontos miniszterében.

Magyar Narancs: Szinte észrevétlen maradt az a kormányrendelet, amely szerint nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort. Mi szükség lehetett erre?

Telkes András: Nem is egy, hanem két kormányrendeletről van szó. Az egyik a veszélyhelyzeti kormányzásra hivatkozva engedélyezi, hogy a titkosszolgálatok és a honvédség rendőrségi jogosítványokkal legyenek felruházva, valamint a rendőrségi törvény bizonyos paragrafusai alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Hogy pontosan kiknek a védelmében? Egy korábbi kormányrendelet meghatározása szerint a védett személyek között szerepel a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész, a védett intézmények pedig a minisztériumok és a védett személyek vezette szervezetek. Az új rendelet szerint ezek védelmét a rendőrség helyett a három titkosszolgálat – az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ – is elláthatja, ha szükséges. A gyakorlatban, ha bármelyik szolgálat vezetője úgy ítéli meg, hogy valamelyik kiemelt személy vagy intézmény veszélyben van, akkor letartóztatásokat rendelhet el, vagy azt, hogy átkutassák gyanús személyek lakását – olyan intézkedéseket tegyenek, amilyeneket egyébként a rendőrség végezne.

MN: Miért nem elég erre a rendőrség?

TA: Éppen ez a kérdés. Békekörülmények között a titkosszolgálatok információt szereznek, azt megosztják a rendőrséggel, majd a rendőrök intézkednek. A honvédségnek csak a KNBSZ révén van információszerzési képessége, csak utasításra léphet. Így azonban felmerül a probléma: ki rendeli el az intézkedést, ki szól kinek? Ilyenkor fordul elő az, hogy a különböző szervezetek egymás útját keresztezik.

MN: De ön elsősorban nem is emiatt aggódik. Hanem azért, mert a rendelet nem üzemszerű működésre született, hanem önkényes rajtaütésekre.

TA: Nézzük meg, hogy kik irányítják ezt az egész rendszert. A rendőrség Pintér Sándor hatáskörébe tartozik, a titkosszolgálatok immár Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, a KNBSZ pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez. Ha mindhárom más-más miniszter alá tartozik, a végső döntéshozó csakis Orbán Viktor lehet. Ha nem feltétlenül önkényes működéshez, de átgondolatlansághoz vezethet ez a furcsa mechanizmus.

MN: Felmerülhetnek alkalmassági prob­lémák?

TA: A kormányrendelet értelmében ezek a munkatársak rendőrnek tekinthetők, ám sem a honvédségi, sem a titkosszolgálati állomány nincs felkészítve ilyen feladatokra. Nem elég ismerniük a rendőrségi törvényt, hanem betéve kellene tudniuk a Btk.-t, a büntetőeljárási törvényt, a rendőrség szolgálati szabályzatát, hiszen ezek szabályozzák, hogyan kell eljárni különböző esetekben. Vizsgázniuk kéne, gyakorlatot szerezni, mert jelenleg nem képesek rendőrként eljárni ilyen komplex jogi környezetben. Komoly kockázatot jelent, hogy adott esetben hibásan fognak intézkedni. Képzeljük el, mi történik, ha valaki ellenszegül! A rendőrök ki vannak képezve a szolgálati fegyver használatára, pszichésen is alkalmasak rá. Ha viszont egy katonát vagy titkosszolgálati alkalmazottat küldenek ki civilek közé, az extrém pszichés nyomás alá kerülhet. Ennek két végletes következménye lehet, vagy nem mer fellépni, vagy túllő a célon, esetleg – bocsánat a rosszízű megfogalmazásért – „belelő a célba”.

 
Fotó: Palágyi Barbara 

Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy három héttel korábban megjelent egy másik rendelet, amely meghatározza a titkos­szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal fegyverrendszeresítését, nem is csak pisztolyok, hanem hosszú csövű lőfegyverek – akár géppisztolyok –, valamint vegyi eszközök, könnygáz, paprika­spray, elektromos sokkoló használatát is engedélyezi. Számomra úgy tűnik, hogy előkészítették a terepet, hogy a titkosszolgálatok fel legyenek szerelve, mielőtt jogot kapnának a kényszerítő eszközök alkalmazására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.