Interjú

„Az erőszak­szervezeti apparátus bővítésére szolgál”

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese az augusztus 7-i kormányrendeletről

Belpol

Miért van arra szükség, hogy rendőri jogosítványokat kapjon a titkos­szolgálat és a honvédség? Erről beszélgettünk a nemzetbiztonsági szakértővel, aki úgy látja, a miniszterelnök már nem bízik teljeskörűen egyik fontos miniszterében.

Magyar Narancs: Szinte észrevétlen maradt az a kormányrendelet, amely szerint nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort. Mi szükség lehetett erre?

Telkes András: Nem is egy, hanem két kormányrendeletről van szó. Az egyik a veszélyhelyzeti kormányzásra hivatkozva engedélyezi, hogy a titkosszolgálatok és a honvédség rendőrségi jogosítványokkal legyenek felruházva, valamint a rendőrségi törvény bizonyos paragrafusai alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Hogy pontosan kiknek a védelmében? Egy korábbi kormányrendelet meghatározása szerint a védett személyek között szerepel a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész, a védett intézmények pedig a minisztériumok és a védett személyek vezette szervezetek. Az új rendelet szerint ezek védelmét a rendőrség helyett a három titkosszolgálat – az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ – is elláthatja, ha szükséges. A gyakorlatban, ha bármelyik szolgálat vezetője úgy ítéli meg, hogy valamelyik kiemelt személy vagy intézmény veszélyben van, akkor letartóztatásokat rendelhet el, vagy azt, hogy átkutassák gyanús személyek lakását – olyan intézkedéseket tegyenek, amilyeneket egyébként a rendőrség végezne.

MN: Miért nem elég erre a rendőrség?

TA: Éppen ez a kérdés. Békekörülmények között a titkosszolgálatok információt szereznek, azt megosztják a rendőrséggel, majd a rendőrök intézkednek. A honvédségnek csak a KNBSZ révén van információszerzési képessége, csak utasításra léphet. Így azonban felmerül a probléma: ki rendeli el az intézkedést, ki szól kinek? Ilyenkor fordul elő az, hogy a különböző szervezetek egymás útját keresztezik.

MN: De ön elsősorban nem is emiatt aggódik. Hanem azért, mert a rendelet nem üzemszerű működésre született, hanem önkényes rajtaütésekre.

TA: Nézzük meg, hogy kik irányítják ezt az egész rendszert. A rendőrség Pintér Sándor hatáskörébe tartozik, a titkosszolgálatok immár Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, a KNBSZ pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez. Ha mindhárom más-más miniszter alá tartozik, a végső döntéshozó csakis Orbán Viktor lehet. Ha nem feltétlenül önkényes működéshez, de átgondolatlansághoz vezethet ez a furcsa mechanizmus.

MN: Felmerülhetnek alkalmassági prob­lémák?

TA: A kormányrendelet értelmében ezek a munkatársak rendőrnek tekinthetők, ám sem a honvédségi, sem a titkosszolgálati állomány nincs felkészítve ilyen feladatokra. Nem elég ismerniük a rendőrségi törvényt, hanem betéve kellene tudniuk a Btk.-t, a büntetőeljárási törvényt, a rendőrség szolgálati szabályzatát, hiszen ezek szabályozzák, hogyan kell eljárni különböző esetekben. Vizsgázniuk kéne, gyakorlatot szerezni, mert jelenleg nem képesek rendőrként eljárni ilyen komplex jogi környezetben. Komoly kockázatot jelent, hogy adott esetben hibásan fognak intézkedni. Képzeljük el, mi történik, ha valaki ellenszegül! A rendőrök ki vannak képezve a szolgálati fegyver használatára, pszichésen is alkalmasak rá. Ha viszont egy katonát vagy titkosszolgálati alkalmazottat küldenek ki civilek közé, az extrém pszichés nyomás alá kerülhet. Ennek két végletes következménye lehet, vagy nem mer fellépni, vagy túllő a célon, esetleg – bocsánat a rosszízű megfogalmazásért – „belelő a célba”.

 
Fotó: Palágyi Barbara 

Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy három héttel korábban megjelent egy másik rendelet, amely meghatározza a titkos­szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal fegyverrendszeresítését, nem is csak pisztolyok, hanem hosszú csövű lőfegyverek – akár géppisztolyok –, valamint vegyi eszközök, könnygáz, paprika­spray, elektromos sokkoló használatát is engedélyezi. Számomra úgy tűnik, hogy előkészítették a terepet, hogy a titkosszolgálatok fel legyenek szerelve, mielőtt jogot kapnának a kényszerítő eszközök alkalmazására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.

Masszírozzák egymást

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.