Az Európai Beruházási Bank befagyasztja a Budapest Airport bővítésének hitelfolyósítását

Nem készült környezetvédelmi hatástanulmány és a környék lakóit sem kérdezték meg.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) felfüggesztette annak a 200 millió eurós hitelnek a folyósítását, amelyből a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítését, vagyis a teher- és utasforgalom drasztikus növelését finanszíroznák, miután az EBB saját vizsgálata azt állapította meg, hogy nem készült hatásvizsgálat a légiközlekedés fejlesztésével kapcsolatos környezetszennyezésről, zajszennyezésről és üvegházhatású gázok kibocsátásáról, ezzel pedig megsértették a bank saját politikáját, valamint az Európi Unió környezetvédelmi jogszabályait egyaránt.

Minderről a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) honlapja számolt be, hozzátéve: ezeken felül a helyi lakosokat megfosztották azon joguktól, hogy a repülőtér bővítésének terveiről és a hatások enyhítését célzó intézkedésekről velük egyeztessenek.

„Az EBB jelenleg felülvizsgálja környezetvédelmi és szociális politikáját, és heteken belül új politikát fogadhatnak el. A budapesti repülőtér esete azt mutatja, hogy a bank nem veheti természetesnek, hogy az EU-ban megvalósuló projektek mindig megfelelnek a bank környezetvédelmi és szociális normáinak. A panaszmechanizmus jogosan javasolta, hogy az ilyen összetett projektek esetében a banknak megfelelő műszaki (környezetvédelmi és szociális) és nyelvi szakértőket kellene alkalmaznia, hogy segítsék az értékelést és a nyomon követést” – idézte az MTVSZ Anna Roggenbuckot, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat szakértőjét.

A szövetség írása felidézi, hogy az EBB 2018 decemberében 200 millió eurós hitelt hagyott jóvá a repülőtér számára, amelyet az új B mólóra, egy esetleges új 3. terminál építésére, a repülőtér földi világításának felújítására, egy új Cargo City építésére és számos más földi és légi oldali fejlesztésre, valamint a poggyászkezelő rendszer korszerűsítésére szántak. Mint írják, ezek a munkálatok az utasforgalmat a másfélszeresére növelik a következő nyolc év során, az elkészült Cargo City révén a reptér teherforgalma pedig már így is túllépte az évi 150 000 tonnát, és ennek további növekedése várható. A hitel mögött az EU költségvetéséből az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében nyújtott garancia állt.

A panaszmechanizmus 2021 novemberében közzétett vizsgálati jelentése két magyar civil szervezet, a már idézett MTVSZ és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület által, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) támogatásával benyújtott panasz alapján készült.

A jelentés javasolta az EBB vezetőségének, hogy függessze fel a hitel folyósítását mindaddig, amíg a repülőtér üzemeltetője nem nyújt be legalább egy előzetes környezeti értékelést, valamint hogy intézkedéseket hajtsanak végre a légiközlekedés által érintett lakosok érdemi bevonásának és a megfelelő tájékoztatásnak a biztosítására, beleértve a felek újbóli feltérképezését és a projekttel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló mechanizmus létrehozását.

A panaszmechanizmus jelentése helyt adott a civil szervezetek által felhozott kritikáknak is, amelyek szerint az EBB-n belül nem sikerült ellenőrizni, hogy a projekt megfelel-e a bank saját politikáinak, és hogy a nyilvánosságot tájékoztatták-e a projektről és annak következményeiről. Ahogy az MTVSZ honlapja írja, a panaszmechanizmus feltárta azt is: az, hogy az EBB a projekt átvilágítása során a projektet a bank előírásainak megfelelőnek ítélte, megalapozatlan volt, a hitel-döntést alapvető alátámasztó dokumentumok hiányában hozták meg.