Az Európai Bizottság vizsgálja a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokat is

  • narancs.hu
  • 2018. december 18.

Belpol

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat.

Az Európai Bizottság vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket — tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata.

“A Bizottság ismeri a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogi alapjául szolgáló alkotmánymódosítást, és tudomásul veszi s végrehajtását célzó jogszabály elfogadását. — nyilatkozta Christian Wiegand szóvivő.

De nem csak ez, hanem a “rabszolgatörvény” is felkeltette az EU Szerződések betartatásáért felelős testület figyelmét.

A kérdés, hogy az új magyar szabályozás megfelel-e a munkaidő szervezéséről szóló, 2003 óta hatályban lévő európai uniós irányelvnek, és a szociális partnerekkel való egyeztetés követelményének.

Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss magyar jogszabály sérti az EU alapértékeit, más eszközöket is bevethet, például kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Hogy kinek jó a rabszolgatörvény, azzal részletesen foglalkoztunk legutóbbi print kiadásunkban.

Kinek jó a rabszolgatörvény?

Magyar Narancs annak járt utána, hogy kinek állt érdekében szabadjára engedni a túlóráztatást és mi várható a javaslat életbe lépése után. Ez nem lehet több üres blöffnél - állítja reménykedve Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezetének jogtanácsosa a Munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként" elhíresült módosítási javaslatáról.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.