Az Európai Bizottság vizsgálja a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokat is

  • narancs.hu
  • 2018. december 18.

Belpol

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat.

Az Európai Bizottság vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket — tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata.

“A Bizottság ismeri a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogi alapjául szolgáló alkotmánymódosítást, és tudomásul veszi s végrehajtását célzó jogszabály elfogadását. — nyilatkozta Christian Wiegand szóvivő.

De nem csak ez, hanem a “rabszolgatörvény” is felkeltette az EU Szerződések betartatásáért felelős testület figyelmét.

A kérdés, hogy az új magyar szabályozás megfelel-e a munkaidő szervezéséről szóló, 2003 óta hatályban lévő európai uniós irányelvnek, és a szociális partnerekkel való egyeztetés követelményének.

Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss magyar jogszabály sérti az EU alapértékeit, más eszközöket is bevethet, például kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Hogy kinek jó a rabszolgatörvény, azzal részletesen foglalkoztunk legutóbbi print kiadásunkban.

Kinek jó a rabszolgatörvény?

Magyar Narancs annak járt utána, hogy kinek állt érdekében szabadjára engedni a túlóráztatást és mi várható a javaslat életbe lépése után. Ez nem lehet több üres blöffnél - állítja reménykedve Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezetének jogtanácsosa a Munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként" elhíresült módosítási javaslatáról.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.