Az év választási ígérete: szobát kaphat Orbán a Terror Házában

Belpol

A Terror Házába való diktátornak nevezte Orbán Viktort Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke. A miniszterelnök hungarocellből formázott bronzszobrát a Szolidaritás második szülinapján, egy Bajnai Gordont és Dopemant is felvonultató rendezvény után vitték az Andrássy útra.

„Egy értelmiségi számára túl korainak és durvának tűnhet ez a fajta kampány, de az embereket muszáj fölrázni a választásokig” – nagyjából ez az általános vélemény rajzolódott ki a Szolidaritás második születésnapjára érkezettekkel való beszélgetéseimből. Azt azért többen elismerték, hogy Dopemant túlzás volt a színpad közelébe engedni.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Szeptember 29-én délután nagyjából 1500-an gyűltek össze a Clark Ádám téri demonstrációra, a megjelentek kedvezőtlen korösszetételének illusztrálására pedig legyen elég annyi, hogy még rajtam is számon kérték, miért nem hoztam magammal több fiatalembert. Székely Sándor Szolidaritás-alelnök beszéde alkalomhoz illően a mozgalom eddigi sikereinek és kudarcainak felsorolásával indult, majd kitért az ellenzéki együttműködésre is, mely Székely szerint már létrejött, de a jövőben ki fog bővülni. A beszéd végén előkerült Orbánisztán és a Magyar Köztársaság ellentéte, valamint az ellenzéki összefogást szimbolizáló magyar zászló, de a későbbiek fényében mindezek inkább tűntek a Fidesz felé tett udvarias gesztusoknak, mint a valódi retorikai hadviselés elemeinek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 vezetője ugyanis sietett kihasználni a fideszes pártkongresszus és a bajai választási csalás jelentette magas labdákat, és szokatlanul heves komcsizásba kezdett. „A Fidesz úgy tiporja a jogot, úgy hazudik az állami híradókban, a Simicska-plakátokon és az aláírandó kérdőíveken, mint azt a kommunisták tették. A rendszer legádázabb ellenségeiből a fideszes politikusok a legszorgalmasabb tanítványokká váltak. Előre szólok: a felcsúti stadion nem fog elférni a Szoborparkban” – mondta Bajnai, aki azért azt sem felejtette el teljesen, hol van, és a kormány szociálpolitikájáról is volt egy-két keresetlen szava. Konkrétan új szolidaritási szerződést ígért, hiszen a régi felbomlott Lázár János (Bajnai szerint „a második ember”) híres „mindenki annyit ér, amennyije van” kijelentésének pillanatában. „Azt felejtették el hozzátenni, hogy mindenkinek annyija lesz, amennyit a Fidesz ad neki” – ironizált Bajnai. Szerinte a társadalomnak kutya kötelessége segíteni azokon, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, a szegényeknek pedig szintén kötelességük mindent elkövetni azért, hogy élni tudjanak a felkínált lehetőséggel és kitörjenek helyzetükből, vagy legalább gyermekeik felemelkedését megalapozzák.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A hallgatóság figyelmesebb része az őszödi beszédre való utalásokat is kihallhatott Bajnai beszédéből (a Fidesznek azért kellett csalnia, mert korábban lopott és hazudott; reggel, délben és este), és erre csak ráerősített Veszprémi Erzsébet azzal az állításával, hogy a tudatosan romboló kormányzásnál még azt is könnyebb lenne megbocsátani, ha elkúrták volna. Dopeman Bazmeg! című számából sajnos szemérmesen kihagyták az MSZP-re és Gyurcsányra vonatkozó részeket, nyilván abból a megfontolásból, hogy a másfél ezer gengszterrapet hallgató nyugdíjas önmagában is elég szürreális látvány lesz. Az is volt, különösen amikor a rapper a „menned kell” rigmussal sikeresen be is vonta közönségét a hungarocell-Orbán ledöntése előtti várakozás feszült pillanataiba. A szobor végül Kónya Péter beszéde után dőlt le, aki a „van fény az Alagút végén” félmondattal kétségkívül megnyerte a nap poénja versenyt. Tahóságban viszont ismét Dopeman volt a befutó: következetes Orbán Viktóriázására más magyarázatot nem találtam, minthogy a rapper mulatságosnak tartja, ha valaki nő.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A lefűrészelt hungarocell lábak a Clark Ádám téren maradtak, a tömeg ellenben becsületesen megindult a Hétköznapi Csalódások és a Kozmosz slágereinek nyomában, egyenesen az Andrássy út felé, hogy a Terror Házánál részese legyen egy utolsó elkeseredett kísérletnek, mellyel az ellenzék a kommunista tematika elrablását készíti elő a Fidesztől. A menetben találkoztam egy DK-s zászlót lengető bácsival, aki bízik az ellenzéki összefogásban, illetve Kónya Péterrel, aki szintén bízik benne, olyannyira, hogy helyi szinten a Szolidaritás aktivistái már együtt is működnek minden szóba jöhető erővel. A születésnapi tüntetést egyébként sikerként könyvelte el a Szolidaritás elnöke, „átadtuk azt a fő üzenetet, hogy nem félünk a diktatúráktól, és 2014-ben el fogjuk zavarni Orbán Viktort” – összegzett a narancs.hu-nak Kónya. Megtudtuk azt is, hogy a Szolidaritás az Együtt 2014-en belül is kiáll az elesettekért és hátrányos helyzetűekért. A harmincegy együttes egyéni választókerületi helyből ötöt kaptak a Szolidaritás képviselői, a listás helyek elosztásáról Kónya Péter még nem tudott beszámolni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.