Az ITM munkacsoport-vezetője elmondta: azért nem tesztelünk többet, azért nem nő különösebben az esetszám, mert elértük a tesztelési kapacitás felső határát

  • narancs.hu
  • 2020. október 10.

Belpol

"Menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud."

"Menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni.

Nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát” – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Oroszi Beatrix orvos-epidemiológussal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője.

Az ITM munkatársa Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusával beszélgetett.

"A naponta jelentett esetszámok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak" – emelte ki Röst Gergely. "Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, a pozitív tesztek aránya egyre nőtt."

Röst elmagyarázta, hogy ha azonos tesztelési szám mellett emelkedik a napi pozitív esetek aránya, abból arra ugyan lehet következtetni, hogy egyre több a fertőzött, arra azonban nem, hogy mennyivel. A két dolog ugyanis nem áll egyértelmű kapcsolatban. Érzékeltetés gyanánt, példaként azt mondta, ha 8000, egy nap alatt elvégzett tesztnek 10 százaléka, azaz 800 pozitív lesz, annak alapján nem lehet megmondani, hogy még 2000 elvégzése esetén is ugyanolyan arányban találnának-e fertőzötteket. Ha az első 8 ezer mintavétel lefedi az összes nagyon valószínű esetet, lehetséges, hogy a következő 2 ezernek már egyike sem lesz pozitív. De akár az is előfordulhat, hogy éppen ugyanolyan vagy akár magasabb arányban lennének a pozitív esetek.

Oroszi Beatrix elmondta, van az a téves feltételezés, amely szerint azért van több pozitív eset, mert több az elvégzett teszt. Úgy magyarázta, ez csak akkor lenne igaz, ha a pozitivitás aránya ennek megfelelően csökkenne.

„A probléma az, hogy ha úgy nő az esetszám a valóságban, hogy nem tudjuk detektálni a tesztekkel. A tesztelés limitje, a felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni. Az adataink azt húzzák alá, hogy nem tudjuk a mostani tesztelési kapacitásunkkal az összes esetet detektálni, hanem csak ennek egy részét."

Hozzátette, emelkedést a mostani adatok már nem tudnak mutatni. "800-1200 között mozog a napi esetek száma, ennél több ez nem tud lenni, pontosan azért, mert nem tud több laboratóriumi vizsgálati eredmény képződni egy nap alatt."

"Amit látunk a járványgörbén az az, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik” – tette hozzá az infektológiai monitoring team vezetője. "Azaz minél inkább azt látjuk a járványgörbén, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, annál inkább azt látjuk, hogy a kevésbé súlyos eseteket nem tudjuk már azonosítani, csak a legsúlyosabbakat."

"Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban.”

Szombaton a legfrissebb koronavírus-adatok szerint 1374 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést. Ez rekordszámú fertőzött azonosítást jelent a járvány eddigi hazai történetét tekintve. Az aktív fertőzöttek száma 25 980 fő. 1174 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 110-en vannak lélegeztetőgépen. És megint elhunyt 20 beteg.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.