Az LMP az Alkotmánybíróságon támadja meg a fakitermelésre vonatkozó kormányrendeletet

Belpol

Egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd - hívja fel a figyelmet az ellenzéki párt.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a Parlament előtt tartott hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be: Az LMP az Alkotmánybíróság (Ab) előtt támadja meg a fakitermelésre vonatkozó kormányrendeletet.

Lapunk is megírta: a napokban megjelent kormányrendelet megváltoztatja a fakitermelés szabályait azért, hogy télire legyen elég tűzifa. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki politikus azt mondta, a rendelet felold mindenfajta korlátozást, gyakorlatilag még a természetvédelmi területeket is tarra lehet vágni. Mint kiemelte, a magyaron kívül egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd. Ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni magas víztartalma miatt.

Az LMP politikusa szerint, bár a kormány 2050-re ígérte Magyarország klímasemlegességét, így ez még 2100-ra sem fog teljesülni. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta:

az erdőknek nemcsak anyagi haszna van, nemcsak az számít, mennyi faanyagot lehet onnan kitermelni, hanem például oxigént ad, segít a hőszabályozásban, a víz megtartásában és az éghajlatváltozás megfékezésében.

Orbán Viktor hiányzott az iskolából, amikor az erdőkről tanultak, különben kormánya nem fogadta volna el ezt a „sorsrontó” rendeletet – jelentette ki Schmuck Erzsébet, valamint közölte: az LMP a jogszabály megsemmisítését kéri az Ab-tól.

Gál József, az LMP szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta, a kormányrendelet visszavonása érdekében pénteken elindított petíciójukat 25 ezren írták alá három nap alatt. A párt szerint a legfontosabb, hogy minden otthonban legyen fűtés, de 12 év elhibázott energiapolitikája vezetett oda, hogy most ilyen rossz, kapkodó intézkedéseket vezetnek be. Az LMP folytatja a petíciót és megkeresi a parlamenti pártokat, hogy csatlakozzanak a „jövővédő” alkotmánybírósági beadványhoz, és így akadályozzák meg ezt a „bődületes őrültséget” – mondta Gál József.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.