Az MKB Bank nem veszítette el köztulajdonjellegét

  • narancs.hu
  • 2016. október 19.

Belpol

Megtudhatjuk, hogy kik az MKB Bank igazi tulajdonosai, ugyanis az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéken pert nyertünk a jegybankkal szemben. Részletek a friss Magyar Narancsban.

Pert indítottunk annak érdekében, hogy a Matolcsy György vezette jegybanktól megtudhassuk, kik lettek az MKB Bank igazi tulajdonosai. Ez ugyanis szerintünk közérdekű adat. És nemcsak szerintünk, hanem az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítélete szerint is.

A 2014-ben állami tulajdonba került egyik legnagyobb hazai pénzintézetet a jegybank idén júniusban értékesítette szanálási eljárásban, ám máig nem szűnő spekulációk tárgya, hogy a nyertesként kihozott cégek – a Blue Robin Investments, a Minerva Tőkealap-kezelő és a Pannónia Nyugdíjpénztár – mögött valójában milyen tulajdonosi kör áll, magyarán kik a valódi tulajdonosok. (A részletekről lásd korábbi írásainkat: Titkok és remények, illetve Fedezékben) Kérdéssel fordultunk hát a jegybankhoz azt tudakolva, hogy a szanálási eljárás bizonyos időpontjaiban a megjelölt vevők milyen tulajdonosi szerkezettel rendelkeztek. Minthogy az Alaptörvény szerint közvagyon „átruházására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható”, a szanálási hatóságnak (az MNB-nek) a folyamat során azt is ellenőriznie kellett, hogy a fent nevezett nyertesek mögött milyen befektetői kör áll, azaz hogy kinek a megbízásából és érdekében tesznek vételi ajánlatot – azaz honnan jön a pénz? A jegybank ily módon adatokat kezel a valódi haszonhúzók, a tényleges tulajdonosok személyére vonatkozóan is, mert ezt igényli az átláthatóság kívánalma. Mivel az MNB megtagadta az adatok kiadását, a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével pert indítottunk, amit első fokon megnyertünk.

Az ügyben eljáró Uzsoky Ágnesnek, a Fővárosi Törvényszék bírájának az érvelése akár precedenst is teremthet az ehhez hasonló ügyekben – az igazi persze az volna, ha ezt a másodfokú bíróság is így látná. (Kizártnak tartjuk ugyanis, hogy a jegybank ne fellebbezzen.) Az ítélet értelmezését a friss Magyar Narancsban olvashatják, magát az ítéletet pedig – teljes terjedelmében – itt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.