A Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik az a kormányzati szigorítás, amely értelmében az állami intézmények túlnyomó többségében legfeljebb 18 Celsius-fok lehet a fűtési szezonban – szúrta ki a Telex a hétfő éjszaka megjelent Magyar Közlönyben.
A vonatkozó rendelet, amely előírja, hogy az állami intézmények „helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg”, felsorolja a kivételeket is:
- egyrészt az egészségügyi, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekvédelmi és a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre nem terjed ki a jogszabály hatálya;
- másrészt a "(3) bekezdés" szerint a nagyközönség számára nyitva tartó uszodai létesítményekben is lehet melegebb 18 foknál;
- harmadrészt "legalább a 18 Celsius-fokot el kell érnie" a hőmérsékletnek a köznevelési intézményekben, vagyis ott ennél több is lehet
- a 14 év alatti gyermekekkel foglalkozó intézményekben legalább 20 foknak kell lennie,
- és végül „a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság” nem számít intézménynek, és mint ilyenre, rájuk szintén nem vonatkozik a fűtési korlátozás.
A Telex megkereste az MNB-t és Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnököt is, hogy ki kezdeményezte az MNB kivételezett helyzetét ebben a szabályozásban, az MNB a válaszában megerősítette, hogy „az érintett Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a jegybankra”, és ezt azzal indokolták, hogy az MNB a kormánytól független szerv.
A válaszuk szerint az MNB szervezeti, működési és gazdálkodási függetlenségét az Alaptörvény és a jegybanktörvény biztosítja. Ez a függetlenség kiterjed arra, hogy az MNB, „valamint szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Kormánytól, más szervezettől, vagy politikai párttól”. Mint írják, a fentiek alapján az MNB nem vett részt a fűtési rendelet megalkotásában sem.
A lap arra is rákérdezett, hogy a jegybanknál hány Celsius-fokos léghőmérsékletet terveznek a fűtési szezonban, és ezzel mennyi fűtési energiát spórolnának meg az előző évhez képest, illetve azt, hogy az MNB-re is kiterjed-e a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentési kormányzati elvárás. A válaszuk szerint az MNB „természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feladatai ellátását a legoptimálisabb energiafelhasználás mellett teljesítse”, illetve az, hogy „az MNB önkéntesen saját energiahatékonysági- és takarékossági programot alakított ki és működtet”. Ennek a programnak a része a hőmérséklet csökkentése is (továbbá például a napelemek telepítése, vagy a légkezelők, a fűtési és hűtési rendszerek működésének optimalizálása, csökkentett üzemmódú használata). Megjegyzik, hogy a jegybanknak „évek óta követett környezetvédelmi céljai” vannak, és azoknak „hosszú távon és fenntartható módon” eleget is tesznek.
