Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár és Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke hozza nyilvánosságra, miről esett szó a szombati kormányülésen az oktatásüggyel kapcsolatban – ezt kéri az MSZP.
A párt társelnöke, Kunhalmi Ágnes a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, „szakmai kérdések miatt” tüntetnek a diákok, a pedagógusok, és szolidárisak a szülők, az Orbán-kormány mégis rendészeti eszközökkel akarja letörni a tüntetéshullámot. A politikus szerint biztosan nem véletlen, hogy a szombati kormányülésen ott volt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár és Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Az MSZP társelnöke felidézte, hogy a Nemzeti Pedagógus Kart 2012-ben „azért hozta létre a kormány, hogy gyengítse a szakmai szervezeteket, szakszervezeteket, és elbábozza az érdekegyeztetést”.
A párt arra szólítja fel Maruzsa Zoltánt és Horváth Pétert, hogy álljon ma a nyilvánosság elé, és mondja el, mit mondtak a miniszterelnöknek, mivel titkolja a kormány, hogy mi történt a szombati kormányülésen; számoljanak be arról, hogy a miniszterelnöknek mi volt a véleménye az oktatási tüntetésekről „és arról az áldatlan állapotról, amit egyébként ők okoztak”.
Az MSZP arra is kíváncsi, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta-e a kormány tagjainak, hogy „mit okoz az a retorzió, az a durva beavatkozás, a terror, a kirúgási hullám egy-egy közösségnek, iskolának”. Szeretné tudni az ellenzéki párt, hogy a szombati kormányülésen szóba került-e: az egyik fő oka a tüntetéseknek, hogy a miniszterelnök és kormánya megszegte a pedagógusoknak tett ígéretét, miszerint a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez kötik. Kunhalmi Ágnes elmondta, a szakszervezetek 45%-os béremelést követelnek, az ellenzék minimum 50%-osat, de ha betartotta volna a miniszterelnök az önként vállalt ígéretét a pedagógusoknak, akkor ez már több, mint 80%-os béremelés lenne. Kíváncsi az MSZP arra is, hogy Maruzsa Zoltán vagy Horváth Péter tájékoztatta-e a miniszterelnököt arról, hogy amikor a sokat szidott Brüsszeltől várja a tanárok fizetésének megemeléséhez szükséges fedezetet, akkor nemzeti szuverenitási kérdést érint, „hiszen a pedagógusbér nemzeti hatáskör, az oktatás az Európai Unióban is nemzeti hatáskör”.
