Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. január 15-i közleményében azt írta, a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA azonban cáfolja a minisztérium megállapítását.
Az ITM szerint „a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására”. Azonban a minisztérium vagy direkt ferdít az akadémia finanszírozását illetően, vagy valamit nagyon összekevertek.
Az MTA január 16-i közleménye szerint ugyanis ez az összeg az MTA kiválósági programjainak a fedezete.
Vagyis nagyon nem arra szolgál ez az összeg, amire a minisztérium sejteti.
Az intézmény nem szeretné a kiváló kutatók kutatási ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát.
Az MTA szerint az ITM közleményében szereplő források, illetve azok egy része – amelyek más célokra, például a Lendület program finanszírozására állnak rendelkezésre – csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként, illetve átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM kötelezettséget vállal az így felhasznált forrásokat pótolására.
Az MTA már szeptember óta kéri az ehhez szükséges jognyilatkozatokat a minisztériumtól, eddig mindhiába.
Mivel a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra és a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, illetve csak korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatoknál, a feltételes közbeszerzés nem jelent megoldást az MTA számára.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalékot tesz ki.
A vonatkozó törvényeknek megfelelően ezt az összeget meg kellene kapnia az MTA-nak, az akadémia vezetése, elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó elnöki bizottsági tag viszont ez idáig eredménytelenül kérte többször is a minisztert az összeg biztosítására.
"Visszautasítjuk az ITM-közlemény azon részét is, amelyben hozzá nem értésről, ártó szándékról, alaptalan rágalmakról írnak. A kialakult, vitatott jogi és finanszírozási helyzet értelmezése körüli viták nem indokolják az ITM-közlemény fenyegető hangnemét – áll az MTA közleményében.
