Hétfőig kell eldönteniük a Honvédkórház dolgozóinak, vállalják-e a honvédségi státuszt

  • narancs.hu
  • 2019. január 17.

Belpol

Valószínűleg mégsem lesz tömeges felmondás amiatt, hogy a katonákra vonatkozó szigorú szabályok alá vonják a kórház dolgozóit, de néhány orvos még kitart a távozás mellett.

Korábban orvosok, ápolók, műtősök, adminisztratív dolgozók lázadtak az ellen, hogy a Honvédkórházban honvédségi állományba kerüljenek, és így a katonákra vonatkozó szigorú szabályok alá vonják őket.

Tömegesen hagyhatják ott a dolgozók a Honvédkórházat, mert nem akarnak honvédségi állományba kerülni

A Népszava információi szerint hétfőig kell dönteniük a Honvédkórház dolgozóinak, vállalják-e a honvédségi státuszt vagy elveszítik a munkájukat. Ahogy azt a lap írja, a kórház hét fővárosi és öt vidéki telephelyén több ezer civil alkalmazottnak, például orvosoknak, ápolóknak és más szakdolgozóknak kell eldönteniük, hogy belemennek-e a státuszváltásba.

A Népszava szerint vannak, akik szerint a túlóratörvénnyel egy időben megszavazott változtatások túlzóan korlátozottak lettek.

A kormány agyréme, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva például a munkáltató például előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor teljesítsen ügyeletet. És vannak passzusok, melyek korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. De három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is például csak előzetes engedéllyel lehetséges elutaznia a kórház dolgozóinak.

Bár a változtatásokkal béremelkedés is jár: idén havi bruttó 39200 forintos bérkiegészítés jár. Ezzel szemben viszont elbukják a Honvédkórház alkalmazottai az egészségügyi pótlékaikat, azaz korántsem biztos, hogy mindenki jobban fog járni.

A lap információi szerint, úgy tűnik,  a tömeges tiltakozás elmarad. A leghangosabban tiltakozó hat orvost múlt héten a honvédelmi miniszter magához rendelte, és ott elismerte, hogy az új szabályokat eredetileg tényleg a laktanyákban szolgálókra szabták, de semmi gond, így is át fogják vinni a munkaszerződések átírását. A megbeszélésről a lap szerint harci kedvüket vesztve távoztak az orvosok, végül valószínűleg csak páran mondanak majd fel a változtatások miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.