Múlt hét elején a fideszes parlamenti kétharmad megszavazta a „gránitszilárdságú” alaptörvény – tizenöt év alatt tizenötödik – módosítását arról, hogy „az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet”. Ezzel mintegy megkoronázták a homofób indulatkeltés évek óta végzett gyakorlatát, csakhogy ezzel saját alaptörvényüket is megszegték, amely lényegében korlátot állít az efféle jogalkotásnak.
„Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”
– áll az alaptörvény X. cikkében. Márpedig a tudomány ebben egyértelműen állást foglalt: nem kizárólag e két biológiai nem létezik.
Az olyan transzneműek mellett ugyanis, akik köznyelven szólva „nem érzik jól magukat a bőrükben” (nemi diszfóriával élnek, vagyis a biológiai nemük és a nemi identitásuk nem fedi egymást), léteznek interszexuális emberek is. Ahogyan erről Fekete Émi orvos írt négy évvel ezelőtt a Narancsban, „az interszexualitás a kromoszómák, a nemi hormonhatások és a nemi szervek valamely variációjával leírható testi állapot”.
Legutóbbi számunkban pedig Duda Ernő genetikus fejtette ki ugyanezt: „Nem tudom, hogy erre is miért telepszik rá a politika. Ez kimondottan tudományos, orvosi téma. Sokkal több ilyen ember van, mint gondolnánk, milliókat érint a Földön. Száz emberből több mint egy úgy születik, hogy nem egyértelműen férfi vagy nő”.
Vagyis legalább kilencven-kilencvenötezer honfitársunkat kromoszómáik bizonyíthatóan az úgynevezett harmadik nembe sorolják.
Ezt a harmadik nemet nem ismeri el most már alaptörvényi tiltással a kormányzó többség, de róluk eddig se vett tudomást a Fidesz – fogalmaz Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője.
Uitz Renáta jogász lapunk hasábjain arról írt, hogy a vagy férfi vagy nő a törvényben „biológiai tény lenne – és abban a valóságban biztosan az is, amelyben az interszexualitás mint állapot (amikor is az orvosi definíció szerint ’a genetikai nem, valamint a nemi szervek és a másodlagos nemi jellegek között ellentmondás észlelhető’) egyszerűen nem létezik”.
És valóban, a törvénymódosítás bevezető szövegében az szerepel, hogy „az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását.” Vagyis azt a nonszenszt öntötték jogi normába, amely transzellenes előítélettől vezetve tagadja, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a nemi identitás és a biológiai nem.
Adódik a kérdés, hogy a most már „gránitba faragott” módosítás jogalkotási és jogalkalmazási kényszert is ró az államra, annak szerveire, vagy megmarad puszta kinyilatkoztatásnak? Polgári Eszter szerint egyértelműen az utóbbiról van szó, mert mint mondja, mindez közvetlenül nem alkalmazható – ahhoz hasonlóan, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Bár ennél a cél az azonos nemű párok jogkorlátozása volt, voltaképpen nem tiltja számukra törvény az örökbefogadás kérelmezését, csak éppen a gyakorlatban ez „valahogyan” mégse sikerült. Szintúgy eddig is végeztek el műtéteket gyerekeken, akiknél születés után a kromoszómavizsgálatból derült ki, hogy mindkét nemre utaló jegyeket mutatnak – erre vonatkozó tilalom a Háttér jogásza szerint viszont nem következik az alaptörvényi változásból. A kromoszómák alapján fennálló interszex személyek életében tehát várhatóan nem hoz változást ez a módosítás, ha nem értenek egyet az anyakönyvbe írt hovatartozással – férfi vagy nő –, kezdeményezhetik ennek kijavítását.
Mindazonáltal belezavar a kormány törekvéseibe az Európai Unió Bíróságának (EUB) márciusi döntése. Az anyakönyvi nyilvántartásban – és a személyi okmányokban – a biológiai nem szerinti adatokat kell rögzíteni, ezek módosítása a nemi identitás alapján már évek óta nehezen megy. Most viszont az EUB arra kötelezte a magyar államot, hogy tegye lehetővé ezt.
A Háttér Társaság erről tudósító híre szerint az alaptörvényi módosítás bevezető szövege egyértelművé teszi: a cél az, hogy alkotmányos szinten valamennyi transznemű ember esetén betiltsák a nem- és névváltoztatást, amelyet 2020 óta a jogszabályok már egyébként is kizárnak. Az EUB viszont arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy – az uniós adatvédelmi rendelet alapján – helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől.
Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól. Az EUB ítélete pont arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a nem adatmódosítására az állami nyilvántartásokban. A helyesbítési kérelem alátámasztásához szükség lehet a pontatlanság megállapításához észszerűen megkövetelhető bizonyítékra, de a hatóságok „semmilyen körülmények között nem tehetik e jog gyakorlását (...) nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé”. Vagyis a bíróság nem fogadja el az alaptörvényi változáshoz illesztett magyarázatot, miszerint „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják”.
Különösebb társadalmi nyomás se fedezhető fel a Fidesz mozgása mögött. A Medián tavaly novemberi közvéleménykutatása (a Háttér megrendelésére) szerint 72 százalék lehetővé tenné, hogy a transznemű emberek megváltoztassák nemüket és nevüket irataikban; 29 százalék szerint ez önmeghatározáson alapuljon, 24 százalék szerint ehhez orvosi diagnózisra, további 19 százalék szerint pedig műtéti beavatkozásokra is szükség van. A hatályos jogi szabályozással (vagyis hogy semmilyen körülmények között sincs lehetőség a nem jogi elismerésére) mindössze 20 százalék ért egyet.
Nincs szó másról, mint hogy rúgjunk beléjük ismét, puszta szimbolikus politikai kinyilatkoztatás – fogalmaz Polgári Eszter. A kormány felült arra az Amerikából indult szélsőjobbos szélre, amely Trumpot is hatalomra segítette, itthon egy vélt ideológiai igényt elégít ki, de főként a saját szavazótábor egyben tartását szolgálná. Mészáros Gábor alkotmányjogász, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a Narancsban arról beszélt, hogy felmerül a kérdés: a kormány a korábban csak a házasságból és a család fogalmából kizárt azonos nemű párokat immáron gyakorlatilag kizárja-e az „ember” fogalomból is azzal, hogy az ember férfinek születik és férfi, vagy nőnek születik és nő, minden más identitás elképzelhetetlen? A teljes alaptörvénymódosításról ő úgy vélekedett, hogy az újabb lépés az autokratizálódás útján: belépünk a diktatúra kapuján.
