Visszavonta a Gyulai Járásbíróság tavaly nyári, őt is elmarasztaló ítélete elleni fellebbezését a Gyulai Törvényszéken kezdődő per előtt Cs. Imre harmadrendű vádlott. A férfi – több gazdasági társaság ügyvezetője és korábban a gyulai képviselő-testület közbeszerzési bizottságának külső tagja – ezzel gyakorlatilag beismerte bűnösségét. Így az ellene korábban kiszabott büntetés, a 34,5 milliós károkozás miatti 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetés és 1 millió forint pénzbírság azonnali hatállyal érvénybe lépett. S az is, ami Cs. Imrének talán a legérzékenyebb: 1 évre eltiltották gazdasági társaságban vezető tisztség viselésétől. Viszont, ellentétben az első fokú ítélettel, előzetesen nem mentesítette sem őt, sem másik két vádlott-társát a Gyulai Törvényszék a büntetett előélet joghátrányai alól.
A két másik vádlott, akiknek csak a védőik jelentek meg a szerdai gyulai tárgyaláson, fenntartotta az első fokú ítélet elleni fellebbezését, amelyben ártatlanság miatti felmentésüket kérték különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége alól. Helyzetüket és álláspontjukat aligha erősítette, hogy a harmadrendű vádlott a másodfokú tárgyalás előtt visszavonva fellebbezését.
A Tolna Vármegyei Főügyészség ügyésze, Illés Attila képviselte a vádat, amelyet az első fokú eljárásban a Gyulai Járásbíróság a hosszú bizonyítási eljárása során nagy többségében megerősített. A vádirat szerint „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek. R-F. Mária elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. Rozália mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek.
Mind az első fokú perben, mind a szerdán a Gyulai Törvényszéken a Tatai Mónika tanácsa előtti perben két fő kérdés volt terítéken. Egyrészt az, hogy a projektben részt vett cégek vádlottak padjára került ügyvezetői mennyiben felelősek a történtekért, a tartalomfejlesztéssel megbízott munkatárs megtévesztette őket vagy sem. Másrészt a projekt során történt-e valódi fejlesztés, ezzel összefüggésben, a bíróság mit tekint fejlesztésnek. Mindezt nem kis részben cáfolni látszott, hogy a különböző városoknak – mások mellett: Békéscsaba, Salgótarján, Debrecen, Kalocsa, Kiskunfélegyháza – és a középiskolák 9-12. évfolyamainak készült munkafüzetek kísértetiesen hasonlítottak egymásra. Erre aligha elégséges magyarázat, hogy a kerettanterv behatárolta a lehetőségeket.
„Ez nem fejlesztés, hanem hibás teljesítés volt” – vonta meg a maga részéről a történet szerinte legfontosabb tanulságát Illés Attila. Ezzel egyetértett a Gyulai Törvényszék is, amely kimondta, mivel a projekt kapcsolattartói a pályázatba bevont nyertes cégek ügyvezetői voltak, ezért mindenről tudniuk kellett, így felelősségük nem is kérdéses. A másodfokon eljáró bírói tanács az elsőrendű vádlott, R-F. Mária és a másodrendű V-né D. Rozália esetén 1 év 2 hónap és 1 év felfüggesztett börtönbüntetését nem változtatta meg, de 2 és 1,5 millióról egységesen 400 ezer forintra csökkentette a pénzbüntetés mértékét és egy évre eltiltotta őket is gazdasági társaság vezetői posztjának betöltésétől.
Az okozott kár nagysága összesen közel 180 millió forint volt. Ám ez eltörpül amellett a tíz évvel ezelőtti, az Öveges-program egészét magában foglaló 16,5 milliárdos összeg mellett. A Polt Péter vezette ügyészség a nagyobb falatot már nem vett górcső alá. Titok, miért.
(Címlapképünk illusztráció)
