Veszélyben a Fertő tó

Az utolsó cseppig

Belpol

45 milliárd forint közpénzből építenek százszobás szállodát, apartmanházakat és számos sportlétesítményt a Fertő tó világörökségi oltalom alatt álló partján. A beruházó szerint nem történik természetkárosítás, az UNESCO viszont már jó ideje kéri a kormányt, hogy állítsa le a projektet.

A Fertő tó és környéke 1991 óta Ausztriával közös nemzeti park, és Ausztria és Magyarország közös kezdeményezésére 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A tó különleges és védendő terület, a kiterjedt nádas ritka madarak fészkelőhelye. A Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő-táji területén lévő világörökségi rész 74 716 hektár, ebből magterület (vagyis az a zóna a nemzeti park területén belül, ahol békén kell hagyni az élővilágot) 68 369 hektár. A Fertő tó emellett Natura 2000 minősítéssel is rendelkezik, a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek védelmét biztosító ramsari egyezmény védett területe, továbbá az Europarc Szövetség által védett, országhatáron átnyúló terület. Mindezek ellenére a magyar kormány úgy gondolja, hogy ideális helyszín egy ilyen gigaberuházásra: négycsillagos, százszobás szállodát, huszonhat apartmanházat építenek közvetlenül a tó partjára, pontosabban a tómederbe – a beruházó az állami tulajdonú Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az építkezés 60 hektáron folyik, több mint nyolcszáz autó számára alkalmas parkoló, fedett sportkomplexum, közel ezer vitorlást befogadó kikötő épül; a tervek szerint 34 ezer négyzetmétert építenének be.

„Egy rég várt fejlesztésnek lehetünk tanúi a Fertő-parton, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedekben folyamatos minőségromlást megért vízi telep megújul, és modern, családbarát közösségi turisztikai térrel várja majd az ide látogatókat” – olvasható az építkezést bemutató honlapon. A „rég várt” fejlesztés ellen azonban az elmúlt években számos természetvédelmi szervezet és a helyiek is tiltakoztak. Az UNESCO tavaly nyáron az építkezés azonnali leállítását kérte a magyar kormánytól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.