Veszélyben a Fertő tó

Az utolsó cseppig

Belpol

45 milliárd forint közpénzből építenek százszobás szállodát, apartmanházakat és számos sportlétesítményt a Fertő tó világörökségi oltalom alatt álló partján. A beruházó szerint nem történik természetkárosítás, az UNESCO viszont már jó ideje kéri a kormányt, hogy állítsa le a projektet.

A Fertő tó és környéke 1991 óta Ausztriával közös nemzeti park, és Ausztria és Magyarország közös kezdeményezésére 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A tó különleges és védendő terület, a kiterjedt nádas ritka madarak fészkelőhelye. A Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő-táji területén lévő világörökségi rész 74 716 hektár, ebből magterület (vagyis az a zóna a nemzeti park területén belül, ahol békén kell hagyni az élővilágot) 68 369 hektár. A Fertő tó emellett Natura 2000 minősítéssel is rendelkezik, a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek védelmét biztosító ramsari egyezmény védett területe, továbbá az Europarc Szövetség által védett, országhatáron átnyúló terület. Mindezek ellenére a magyar kormány úgy gondolja, hogy ideális helyszín egy ilyen gigaberuházásra: négycsillagos, százszobás szállodát, huszonhat apartmanházat építenek közvetlenül a tó partjára, pontosabban a tómederbe – a beruházó az állami tulajdonú Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az építkezés 60 hektáron folyik, több mint nyolcszáz autó számára alkalmas parkoló, fedett sportkomplexum, közel ezer vitorlást befogadó kikötő épül; a tervek szerint 34 ezer négyzetmétert építenének be.

„Egy rég várt fejlesztésnek lehetünk tanúi a Fertő-parton, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedekben folyamatos minőségromlást megért vízi telep megújul, és modern, családbarát közösségi turisztikai térrel várja majd az ide látogatókat” – olvasható az építkezést bemutató honlapon. A „rég várt” fejlesztés ellen azonban az elmúlt években számos természetvédelmi szervezet és a helyiek is tiltakoztak. Az UNESCO tavaly nyáron az építkezés azonnali leállítását kérte a magyar kormánytól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.