Átírja-e a háború a választási esélyeket Magyarországon?

Az új kampány

Belpol

Vajon a biztonság iránti vágy, vagy a Kelet–Nyugat dilemma fogja erősebben befolyásolni az ingadozó választók szavazatát április 3-án? Ezen múlhat, hogy melyik politikai oldal profitál a háborús helyzetből. Az első hetekből valószínűleg a Fidesz jött ki jobban, de a háború gazdasági következményei még fájhatnak a kormánynak.

Nem várt fordulatot hozott a magyar választási kampányba, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az amerikai és brit figyelmeztetések ellenére Magyarországon egyik politikai tömb sem készült igazán az orosz–ukrán konfliktus ilyen mértékű eszkalációjára. Egy forrásunk elismeri, hogy a háború kitörése előtt az ellenzékben az volt az uralkodó vélemény, hogy Putyin vagy nem fog támadni, vagy a donbaszi régióra korlátozódnak a harcok. A Fideszt is meglepetésként érte az orosz invázió, erre utal, hogy a kormánypárti médiában az utolsó napokig lesajnáló gúnnyal emlegették a háborús fenyegetést, sőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter még február 23-án is „békefenntartó misszióként” beszélt az oroszok donbaszi bevonulásáról.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint mindkét tábort a kampánystratégia teljes újratervezésére kényszerítette Ukrajna lerohanása. „Ha nem tör ki a háború, akkor Magyarország külpolitikai orientációja, a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozás dilemmája nem lenne ott a kampány tíz legfontosabb témája között. Ehhez képest a hírportálokat most teljesen a háború uralja, a választás szempontjából is meghatározó jelentősége lesz, hogy a Fidesz és az ellenzék hogyan reagál erre a helyzetre a kampányban, és hogy kinek a narratíváját fogadják el inkább a választók április 3-án.”

Politológiai közhely, hogy a válságok, a külső fenyegetések főszabály szerint az éppen hatalmon lévőket szokták segíteni. A koronavírus-járvány első hónapjaiban megugrott a világ legtöbb kormánypártjának népszerűsége, így a Fideszé is, de már az orosz–ukrán háború hatásai is látszódnak például az áprilisban szintén választásra készülő Emmanuel Macron népszerűségi mutatóin. Bíró-Nagy András azonban úgy látja, Magyarországról nézve ez nem egy „normális” válsághelyzet, hiszen a háborút Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor egyik szövetségese robbantotta ki, ezért nem biztos, hogy nálunk is beigazolódik a tankönyvi bölcsesség. „Az ország nyugati orientációját, európai uniós és NATO-tagságunkat a magyar társadalom egyértelmű többsége támogatja. Ha a választók úgy éreznék, hogy ez a választás valódi tétje, az mindenképpen kellemetlen lenne a Fidesznek” – mondja a Policy Solutions igazgatója.

Az is világos, hogy az orosz–ukrán háború és Orbán Oroszország-politikájának megítélése nem egyöntetű a Fidesz holdudvarában és szavazótáborában sem, ezért közvetlenül a háború kitörése után az volt az általános hangulat a politikát figyelők körében, hogy inkább az ellenzéknek kedvezhet az új helyzet. Az azóta eltelt három hétben ez a vélekedés erősen megkérdőjeleződött.

 
Kaptak egy esélyt (ellenzéki demonstráció Budapesten)
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.