Nem várt fordulatot hozott a magyar választási kampányba, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az amerikai és brit figyelmeztetések ellenére Magyarországon egyik politikai tömb sem készült igazán az orosz–ukrán konfliktus ilyen mértékű eszkalációjára. Egy forrásunk elismeri, hogy a háború kitörése előtt az ellenzékben az volt az uralkodó vélemény, hogy Putyin vagy nem fog támadni, vagy a donbaszi régióra korlátozódnak a harcok. A Fideszt is meglepetésként érte az orosz invázió, erre utal, hogy a kormánypárti médiában az utolsó napokig lesajnáló gúnnyal emlegették a háborús fenyegetést, sőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter még február 23-án is „békefenntartó misszióként” beszélt az oroszok donbaszi bevonulásáról.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint mindkét tábort a kampánystratégia teljes újratervezésére kényszerítette Ukrajna lerohanása. „Ha nem tör ki a háború, akkor Magyarország külpolitikai orientációja, a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozás dilemmája nem lenne ott a kampány tíz legfontosabb témája között. Ehhez képest a hírportálokat most teljesen a háború uralja, a választás szempontjából is meghatározó jelentősége lesz, hogy a Fidesz és az ellenzék hogyan reagál erre a helyzetre a kampányban, és hogy kinek a narratíváját fogadják el inkább a választók április 3-án.”
Politológiai közhely, hogy a válságok, a külső fenyegetések főszabály szerint az éppen hatalmon lévőket szokták segíteni. A koronavírus-járvány első hónapjaiban megugrott a világ legtöbb kormánypártjának népszerűsége, így a Fideszé is, de már az orosz–ukrán háború hatásai is látszódnak például az áprilisban szintén választásra készülő Emmanuel Macron népszerűségi mutatóin. Bíró-Nagy András azonban úgy látja, Magyarországról nézve ez nem egy „normális” válsághelyzet, hiszen a háborút Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor egyik szövetségese robbantotta ki, ezért nem biztos, hogy nálunk is beigazolódik a tankönyvi bölcsesség. „Az ország nyugati orientációját, európai uniós és NATO-tagságunkat a magyar társadalom egyértelmű többsége támogatja. Ha a választók úgy éreznék, hogy ez a választás valódi tétje, az mindenképpen kellemetlen lenne a Fidesznek” – mondja a Policy Solutions igazgatója.
Az is világos, hogy az orosz–ukrán háború és Orbán Oroszország-politikájának megítélése nem egyöntetű a Fidesz holdudvarában és szavazótáborában sem, ezért közvetlenül a háború kitörése után az volt az általános hangulat a politikát figyelők körében, hogy inkább az ellenzéknek kedvezhet az új helyzet. Az azóta eltelt három hétben ez a vélekedés erősen megkérdőjeleződött.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
