Átírja-e a háború a választási esélyeket Magyarországon?

Az új kampány

Belpol

Vajon a biztonság iránti vágy, vagy a Kelet–Nyugat dilemma fogja erősebben befolyásolni az ingadozó választók szavazatát április 3-án? Ezen múlhat, hogy melyik politikai oldal profitál a háborús helyzetből. Az első hetekből valószínűleg a Fidesz jött ki jobban, de a háború gazdasági következményei még fájhatnak a kormánynak.

Nem várt fordulatot hozott a magyar választási kampányba, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az amerikai és brit figyelmeztetések ellenére Magyarországon egyik politikai tömb sem készült igazán az orosz–ukrán konfliktus ilyen mértékű eszkalációjára. Egy forrásunk elismeri, hogy a háború kitörése előtt az ellenzékben az volt az uralkodó vélemény, hogy Putyin vagy nem fog támadni, vagy a donbaszi régióra korlátozódnak a harcok. A Fideszt is meglepetésként érte az orosz invázió, erre utal, hogy a kormánypárti médiában az utolsó napokig lesajnáló gúnnyal emlegették a háborús fenyegetést, sőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter még február 23-án is „békefenntartó misszióként” beszélt az oroszok donbaszi bevonulásáról.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint mindkét tábort a kampánystratégia teljes újratervezésére kényszerítette Ukrajna lerohanása. „Ha nem tör ki a háború, akkor Magyarország külpolitikai orientációja, a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozás dilemmája nem lenne ott a kampány tíz legfontosabb témája között. Ehhez képest a hírportálokat most teljesen a háború uralja, a választás szempontjából is meghatározó jelentősége lesz, hogy a Fidesz és az ellenzék hogyan reagál erre a helyzetre a kampányban, és hogy kinek a narratíváját fogadják el inkább a választók április 3-án.”

Politológiai közhely, hogy a válságok, a külső fenyegetések főszabály szerint az éppen hatalmon lévőket szokták segíteni. A koronavírus-járvány első hónapjaiban megugrott a világ legtöbb kormánypártjának népszerűsége, így a Fideszé is, de már az orosz–ukrán háború hatásai is látszódnak például az áprilisban szintén választásra készülő Emmanuel Macron népszerűségi mutatóin. Bíró-Nagy András azonban úgy látja, Magyarországról nézve ez nem egy „normális” válsághelyzet, hiszen a háborút Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor egyik szövetségese robbantotta ki, ezért nem biztos, hogy nálunk is beigazolódik a tankönyvi bölcsesség. „Az ország nyugati orientációját, európai uniós és NATO-tagságunkat a magyar társadalom egyértelmű többsége támogatja. Ha a választók úgy éreznék, hogy ez a választás valódi tétje, az mindenképpen kellemetlen lenne a Fidesznek” – mondja a Policy Solutions igazgatója.

Az is világos, hogy az orosz–ukrán háború és Orbán Oroszország-politikájának megítélése nem egyöntetű a Fidesz holdudvarában és szavazótáborában sem, ezért közvetlenül a háború kitörése után az volt az általános hangulat a politikát figyelők körében, hogy inkább az ellenzéknek kedvezhet az új helyzet. Az azóta eltelt három hétben ez a vélekedés erősen megkérdőjeleződött.

 
Kaptak egy esélyt (ellenzéki demonstráció Budapesten)
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.