Átírja-e a háború a választási esélyeket Magyarországon?

Az új kampány

Belpol

Vajon a biztonság iránti vágy, vagy a Kelet–Nyugat dilemma fogja erősebben befolyásolni az ingadozó választók szavazatát április 3-án? Ezen múlhat, hogy melyik politikai oldal profitál a háborús helyzetből. Az első hetekből valószínűleg a Fidesz jött ki jobban, de a háború gazdasági következményei még fájhatnak a kormánynak.

Nem várt fordulatot hozott a magyar választási kampányba, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az amerikai és brit figyelmeztetések ellenére Magyarországon egyik politikai tömb sem készült igazán az orosz–ukrán konfliktus ilyen mértékű eszkalációjára. Egy forrásunk elismeri, hogy a háború kitörése előtt az ellenzékben az volt az uralkodó vélemény, hogy Putyin vagy nem fog támadni, vagy a donbaszi régióra korlátozódnak a harcok. A Fideszt is meglepetésként érte az orosz invázió, erre utal, hogy a kormánypárti médiában az utolsó napokig lesajnáló gúnnyal emlegették a háborús fenyegetést, sőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter még február 23-án is „békefenntartó misszióként” beszélt az oroszok donbaszi bevonulásáról.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint mindkét tábort a kampánystratégia teljes újratervezésére kényszerítette Ukrajna lerohanása. „Ha nem tör ki a háború, akkor Magyarország külpolitikai orientációja, a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozás dilemmája nem lenne ott a kampány tíz legfontosabb témája között. Ehhez képest a hírportálokat most teljesen a háború uralja, a választás szempontjából is meghatározó jelentősége lesz, hogy a Fidesz és az ellenzék hogyan reagál erre a helyzetre a kampányban, és hogy kinek a narratíváját fogadják el inkább a választók április 3-án.”

Politológiai közhely, hogy a válságok, a külső fenyegetések főszabály szerint az éppen hatalmon lévőket szokták segíteni. A koronavírus-járvány első hónapjaiban megugrott a világ legtöbb kormánypártjának népszerűsége, így a Fideszé is, de már az orosz–ukrán háború hatásai is látszódnak például az áprilisban szintén választásra készülő Emmanuel Macron népszerűségi mutatóin. Bíró-Nagy András azonban úgy látja, Magyarországról nézve ez nem egy „normális” válsághelyzet, hiszen a háborút Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor egyik szövetségese robbantotta ki, ezért nem biztos, hogy nálunk is beigazolódik a tankönyvi bölcsesség. „Az ország nyugati orientációját, európai uniós és NATO-tagságunkat a magyar társadalom egyértelmű többsége támogatja. Ha a választók úgy éreznék, hogy ez a választás valódi tétje, az mindenképpen kellemetlen lenne a Fidesznek” – mondja a Policy Solutions igazgatója.

Az is világos, hogy az orosz–ukrán háború és Orbán Oroszország-politikájának megítélése nem egyöntetű a Fidesz holdudvarában és szavazótáborában sem, ezért közvetlenül a háború kitörése után az volt az általános hangulat a politikát figyelők körében, hogy inkább az ellenzéknek kedvezhet az új helyzet. Az azóta eltelt három hétben ez a vélekedés erősen megkérdőjeleződött.

 
Kaptak egy esélyt (ellenzéki demonstráció Budapesten)
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.