Az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlése
Vajon miként fordulhat elő egy párttal, hogy bár három meghatározó alakja is szerepel a népszerűségi lista első tíz helyezettje között, mégis a választási küszöb környékén tartózkodik huzamosabb ideje? S vajon jó-e az SZDSZ-nek, ha ugyanazt a komédiát játssza el, mint amit a kicsivé zsugorodott jobboldali pártok a legutóbbi választások után: az eszmerendszer fontosságának a bizonygatása, meg hogy ezt ők és csakis ők, ezt kísérő belső viták. A vég is könnyen hasonló lehet: cselekvőképesség híján eltűnni csendben a feledés homályában.
Aranycsapat
A Budapest Kongresszusi Központban nagyjából ugyanerről volt szó, de a megoldást nem találták a szabaddemokraták. A parlamenti küszöb környékén persze nem várható el a hurráoptimizmus, de az talán igen, hogy a párt legalább tudja, milyen módszerekkel készül elhagyni a "kiesési zónát". Egy, a helyszínen tartózkodó napilapos kolléga folyosói beszélgetés keretében a megoldást az ún. független magyar sajtóban látta: hogy hát ennek legfontosabb feladata szerinte az SZDSZ talpra állítása lenne. Ez is egy vélemény, kétségtelen, ám mielőtt a sajtó munkához látna, nem ártana éppenséggel, ha először a Kongresszusi Központban összegyűlt 612 küldött lépne valamit. Már ha tud.
Magyar Bálint, Demszky Gábor és Kuncze Gábor mindenesetre egységesnek tűnt. Mindhárman azt ecsetelték, hogy a Fidesz és az MSZP között van tér a szabaddemokraták számára, semmi egyebet nem kell tenni, csak az egyébként is meglévő értékek mentén határozottan politizálni. Bizony. Ha meg ez nem megy a jelenlegi garnitúrának, hát itt vannak a fiatalok, az Új Generáció, amely "hallatlanul népszerű" volt a küldöttgyűlésen, ámbár ront az összképen, hogy az ügyvivői testületbe valahogy mégsem bírt egyetlen tagjuk sem bekerülni, pedig önálló sajtótermékkel jelentkeztek, s keményebb hangot használtak, mint bármelyik SZDSZ-vezető. Korosztályban e mozgalom Fidelitas-kompatibilis (vezetői huszonévesek), ám az öregek közül máris többen jelezték, hogy magukat korosztálytól függetlenül az Új Generáció tagjának tekintik. Ilyen volt többek között Zwack Péter is (a Fidesz-analógiánál maradva: Isépy Tamás), aki mellesleg arra is hivatkozott beszédében: vannak az SZDSZ-ben Hidegkúti Nándorok, s a párt maga az Aranycsapat (amely ugye ezüstérmet szerzett világbajnokságon, ez megvolt az SZDSZ-nek is 1990-ben meg 1994-ben; ezen túl pedig csupán két barátságos meccset tud felmutatni, ahol megverte az angolokat, például a négyigenes népszavazás).
Ich bin ein Hitgyülis!
Finoman elkerülte a küldöttgyűlés a vitás kérdéseket, s emiatt a posztjukon megerősített pártvezetők kemény beszédei nem találtak visszhangra. Mindezt többen annak tulajdonították, hogy a tisztújítás megelőzte a politikai vitát, így hiába mondott volna bárki bármit, addigra vagy otthon kortyolták a küldöttek az ebéd utáni kávét, vagy a helyszínen az első felest.
Mécs Imre azonban levélben fordult a küldöttekhez, s egyenesen antiliberális módszerekkel vádolta meg Magyar Bálintot. Tette mindezt annak okán, hogy a régi-új pártelnök előre megállapodott az ügyvivői testület tagjainak megválasztására vonatkozó fővárosi és vidéki listák tartalmáról a megyei választmányok elnökeivel. Mécs szerint az SZDSZ felülről vezérelt, központosított párttá válik, ha mindez így marad. De lehet az is, hogy mindez Magyar pártszervezési taktikája csupán.
Én a Hit Gyülekezete tagja vagyok, mint ahogy Kennedy berlini volt - mondta Mádai László, arra utalva, hogy hiba volt Hack Pétert elmozdítani frakcióvezető-helyettesi pozíciójából. Mádai szerint az SZDSZ-nek ki kellett volna állnia a kisegyházért a jobboldallal szemben. Hack eközben ügyvivői testületi tag lett, s ez nyilván elégtétel neki a korábbi meghurcolásért, hiszen még a küldöttgyűlést közvetlenül megelőzően volt olyan vélemény, hogy a párt megújhodásának a fokmérője az, hogy Hack marad-e, vagy megy.
Bauer Tamás más témát vetett fel. Szerinte az SZDSZ gyáva és helyezkedik. Bauerről tudható, hogy Magyar Bálint legfőbb ideológiai ellenfele, meg hogy nem vállalta a jelölést az ügyvivői testületbe. A többi néma csend.
Merre tovább, jövet-menet?
Cselekedni pedig most kellene, ebben teljes volt a konszenzus, mindegyik felszólaló utalt rá. A legtöbben a meglévő értékek (emberi jogok védelme, globalizáció vállalása, oktatás stb.) mellé új témákat is javasoltak, így eshetett meg, hogy a földtörvény-módosítás is előkerült mint égető szükségszerűség, mint a felemelkedés eszköze.
Csak az egyik küldött által a folyosón depressziósnak nevezett hangulat nem akart az istennek se eloszlani, nem sikerült erőt sugározni, bármennyire profi előadó is Demszky Gábor vagy Magyar Bálint. Személyes vonzerejük ugyanis - mint a közvélemény-kutatásokból is látszik - nincs hatással a párt megítélésére. És addig nehézkes dolog is lesz a két nagy párt (Fidesz, MSZP) között harmadik erőként fellépni, amíg nem találnak a szabaddemokraták a közvéleményt is érdeklő témákat, amelyek túlmutatnak az eddig megszokott kormánybírálaton, s urambocsá, elébe mennek az eseményeknek.
Ha mindez záros határidőn belül nem történik meg, akkor legközelebb egy kisebb helyszín is elég lesz a küldöttgyűlés megszervezésére, vagy ha ragaszkodnak a Kongresszusi Központhoz, akkor meghívhatja a vezetőség a teljes párttagságot, beférnek simán. A dekoráció maradhat: szorgos kezek a színpadot teljes hosszában különböző méretű művirágokkal borították. A dzsungelből a párt alig látszott ki.
Vas Gábor
Az elnök Magyar Bálint lett. A párt új ügyvivői testülete: Demszky Gábor, Fodor Gábor, Hack Péter, Horn Gábor, Szent-Iványi István, Ungár Klára (budapesti lista), Dióssy László, Kis Zoltán, Kuncze Gábor, Magyar Levente, Velkey Gábor, Wekler Ferenc (vidéki lista). Az SZDSZ következő tisztújító küldöttgyűlése 2001 tavaszán lesz.
