A Békés Megyei Főügyészség 2003-ban emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt a Körös Volán Rt. négy korábbi tisztségviselője - Orosz István és Kneifel István volt vezérigazgatók, Csuka Zsigmond egykori személyszállítási vezérigazgató-helyettes és Szabó Gábor, a jogi iroda volt vezetője - ellen. (Lásd: Éjszakai járatok, Magyar Narancs, 2003. június 12.)
A történet megértéséhez vissza kell mennünk Dávid Péter 1996-os büntetőperéig, mivel annak idején az ő cégei voltak a Körös Volán legnagyobb üzemanyag-beszállítói. A gyulai vállalkozó 1996 és 1999 között több mint 1 milliárd 97 millió forint értékben 11 millió liter azonosítatlan eredetű gázolajat szállított az érdekeltségébe tartozó három cégen keresztül a Körös Volán Rt.-nek. A szállítmányok után a közterheket nem fizette meg.
Eladók és vevők
Dávid Péter annak a Molnár Lászlónak a szerepét vette át, akinek sikerült elérnie, hogy egymilliós törzstőkéjű kft.-i a meghívásos pályázatokon sorra nyertek az olajmultikkal szemben. A gyanú szerint a dél-alföldi olajbárók strómanjaként fényűző életet élő Molnár - a legenda szerint otthonában egy nagy hűtőszekrényben tartotta a pénzét - 1996 tavaszán Elek és Gyula között közúti balesetben meghalt. A történteket sokféleképpen magyarázzák mindmáig, noha a rendőrség szerint kizárható a bűncselekmény gyanúja.
Molnár helyére szinte azonnal Dávid Péter lépett, és a Körös Volán Rt. legnagyobb beszállítójává vált. A vállalkozót egy kommandós akció keretében vették őrizetbe 2000 májusában. 2002. február 25-én nem jogerősen kilencéves börtönbüntetéssel sújtotta a Békés Megyei Bíróság, amit másodfokon is megerősítettek. Dávid már szabadlábon van, jelenleg benzinkutat üzemeltet Békéscsaba közelében.
A gyulai vállalkozó soha nem árulta el, honnan szerezte be a tetemes mennyiségű gázolajat - így egyedül vitte el a balhét. Feltehetően jó oka volt a hallgatásra. (Az ügyről részletesen lásd korábbi cikkeinket: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29., Csak volt a folt, 2001. szeptember 13., Szellemvonat, 2002. február 7. és Hosszú menetelés, 2002. március 28.)
1996-ban a Körös Volán belső szabályzata szerint a vezérigazgató egyszemélyes feladata és felelőssége volt az üzemanyag-beszerzés; később egy háromtagú bizottság javaslata alapján a cégvezető döntött a gázolajvásárlásról. A szabályzat kikötötte, hogy a cég csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozástól vásárolhat. A pályázatokon a kilencvenes évek közepén rendre Dávid Péter cégei győztek. Annak ellenére - hangzott el 2003-ban, a Békés Megyei Főügyészségen a vádirat ismertetésekor -, hogy ezek a társaságok nem rendelkeztek nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel, sőt esetenként a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt állítólag nem vagy nehezen indultak a reggeli műszakban a buszok.
"Valószínűleg nem l'art pour l'art vásárolták meg a Körös Volán Rt. egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől, de olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállná a helyét" - jelentette ki a 2003-as vádemeléskor Fazekas Géza, a megyei főügyészség sajtószóvivője. A terjengő pletykákra ugyanis - a győztes beszállító cég fizetett a közlekedési vállalat vezetőinek, az első időszakban literenként tíz forintot, utóbb egyre kevesebbet - nem lehetett vádat alapozni.
Előbb az APEH Békés Megyei Igazgatósága, majd a Körös Volán Rt. vezetésének feljelentése nyomán indult nyomozás az ügyben. A következtetéseket a közlekedési vállalat tulajdonosa, az ÁPV Rt. vonta le a leggyorsabban: 1996 őszén Orosz István vezérigazgatót, három évvel később - indoklás nélkül - Kneifel István vezérigazgatót és két munkatársát azonnali hatállyal menesztette.
Egy üzlet következményei
1996 és 1999 között az éj leple alatt a Körös Volán Rt. békéscsabai telephelyére érkező cseh és szlovák kamionok rendszámát a Körös Volánnál magyarként tüntették fel. (Máig nem tudni, hogy a külföldi közúti tankerek valójában honnan hozták az azonosítatlan eredetű gázolajat.) A beérkező üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát a vevő állította ki (!). A Békés Megyei Főügyészség megállapította, hogy a szóban forgó bizonylatokat a Körös Volán egyik Optima írógépén írták.
A 2003-ban szerkesztett vádirat szerint a Körös Volán Rt. négy egykori vezető beosztású tisztségviselője nem tett eleget vagyonvédelmi kötelezettségeinek, így alaposan gyanúsíthatók különösen nagy kárt okozó hűtlen kezeléssel. A vádban szereplő és terhükre rótt vagyoni hátrány a megyei főügyészség szerint 250 millió forint. Ezt az összeget az APEH az igazolatlan eredetű gázolaj közterheinek meg nem fizetése miatt rótta ki a Körös Volánra. A büntetést a Körös Volán új (és ma is regnáló) vezetése kiegyenlítette.
A közlekedési cég vezetőinek pere 2003 őszén a Békéscsabai Városi Bíróságon kezdődött. Első fokon Orosz Istvánt fölmentették, a másik három vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Másodfokon az ügyet elfogultság miatt nem a Békés Megyei, hanem a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon tárgyalták, ahol megalapozottság hiányára, súlyos eljárási hibákra, valamint rossz logikai következtetések levonására hivatkozva új elsőfokú eljárást rendeltek el. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt jókora kacskaringó után viszszakerült az ügy Kecskemétre. Az ottani bíróság a korábbi elsőfokú békéscsabai ítéletet hatályon kívül helyező ítéletében meghatározta az új nyomozási irányokat, de a vád alapvetően nem változott. A megismételt elsőfokú eljárás végén - néhány héttel ezelőtt - a vádhatóság képviselője letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte. A perben ugyanakkor az üzemanyaggal kapcsolatos minőségi kifogásokat nem sikerült bizonyítani. Világossá vált, hogy Csuka Zsigmondnak és Szabó Gábornak nem volt vagyonkezelői felelőssége a cégnél, továbbá egy VPOP-nyilatkozat szerint semmi szabálysértő nem volt abban, hogy külföldi rendszámú közúti tankerek szállították annak idején az üzemanyagot a Körös Volánnak - az engedélyt erre éppen a vámparancsnokság adta ki.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság szeptember 27-én hozott elsőfokú ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. Az ítélet után mind a vád képviselője, mind a védelem háromnapos gondolkodási időt kért. A főügyészség feltehetően az ítélet súlyosbításának bejelentésén gondolkodik, míg a védelem szerint nem történt bűncselekmény, s ezért fontolgatja az esetleges fellebbezést. Ha bármelyik fél fellebbez, másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik a per. Ha e bírói grémium sem állapítja meg a vádlottak bűnösségét, akkor valószínűleg élnek polgárjogi igényükkel a hét éve állásukból azonnali hatállyal elbocsátott volt Körös Volán-vezetők.
A vége felé közeledik tehát egy olajper, és tényszerűen továbra sem tudható sok minden a honi olajozásról. Csak annyi, hogy nincsenek sem felelősök, sem bűnösök.
