Több mint ezer pszichológus írta alá azt az állásfoglalást, amelyben a szakma képviselői kiállnak a Meseország mindenkié című mesekönyv mellett. Ez az a könyv, amelyet Dúró Dóra nyilvánosan ledarált azzal a felkiáltással, hogy meseország nem az aberráltaké, és amelyről Bagdy Emőke is azt állította, hogy veszélyt jelentenek a kicsikre a gendermesék.
A pszchihológusok közösen tett nyilatkozatukban erre reflektálva leszögezték: elhatárolódnak minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása”.
Viszontválaszul Bagdy Emőke a Magyar Nemzet hasábjain regált: „Saját hozzászólásom a mesekérdéshez csak a tudományos tények jegyében történt” – fogalmaz. Majd a 3–6 éves kor közötti időszak fejlődéspszichológiai törvényei alapján szólt hozzá a vitához. Hosszasan ír arról, hogy ez a kor „az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka”.
„Számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni? Tartsuk azt elsősorban fontosnak, ami keveseket érint? Vajon miért?” – teszi fel a kérdést.
Mert ezek valóban mesék - a Meseország mindenkié című könyv ötletgazdáival beszélgettünk
A mese nevel, de átnevelni nem tud, célja, hogy a gyerek megértse a világot. A Meseország mindenkié című meseantológiában a saját családjából is kirekesztett, többszörösen hátrányos helyzetű kisgyerek rátalál a benne szunnyadó tehetségre, egy másik hős pedig az azonos nemű szerelmére. Megtudhatjuk, ki miért válhat gonosszá, és amit hátránynak vélünk, adott esetben erénnyé is válhat.
