"Mert ezek valóban mesék" - a Meseország mindenkié című könyv "ötletgazdáival" beszélgettünk

Könyv

A mese nevel, de átnevelni nem tud, célja, hogy a gyerek megértse a világot.

A Meseország mindenkié című meseantológiában a saját családjából is kirekesztett, többszörösen hátrányos helyzetű kisgyerek rátalál a benne szunnyadó tehetségre, egy másik hős pedig az azonos nemű szerelmére. Megtudhatjuk, ki miért válhat gonosszá, és amit hátránynak vélünk, adott esetben erénnyé is válhat. Mi a baj hát a kötettel? – kérdezzük ártatlanul. Részletek a Magyar Narancs legfrissebb számában megjelent, Borgos Anna pszichológussal és Kövesi Györgyi pedagógussal készült interjúból.

Magyar Narancs: Mindketten őstagok vagytok a könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesületben, Györgyi, te gyakorló pedagógusként dolgozol az általuk szervezett Melegség és megismerés című programban, valamint az EJHA – Emberi jogi nevelők hálózata aktivistája is vagy. Úgy tudom, a könyv ötlete tőled származik.

Kövesi Györgyi: Amikor a Labriszban azon gondolkodtunk, hogy milyen témában bővítsük a tevékenységünket, eszembe jutott, milyen jó lenne, ha a fiatalabb korosztályt is meg tudnánk szólítani. Régi tervünk volt, hogy általános iskolában, de akár már az óvodában is tematizálódjon az LMBTQ-kérdés, hiszen a gyerekek találkoznak vele. Általános tapasztalatunk, hogy a kérdéseikre – már ha egyáltalán fel merik tenni azokat – nem kapnak válaszokat. A pedagógusok nem tudnak mit kezdeni a témával, hárítják, tabuként kezelik. Ebben nagyon nagy segítségre volna szükségük. Mindkét szervezetben hasonlók a célkitűzéseink: a hátrányos helyzetű kisebbségek élethelyzetének bemutatása egyfajta szemléletformálással, azért, hogy egy igazságosabb és együttműködőbb társadalomban élhessünk. Most ebben a mesék tűntek jó közvetítőnek, hiszen azokon keresztül akár áttételesen is érinteni lehet nagyon fontos kérdéseket. (…)

MN: A felhozott vádak között is ez áll az első helyen: belénevelnétek már az egészen kicsikbe is, hogy ők is melegek legyenek!

Borgos Anna: Abszurd már maga a feltételezés is. Nézzük kicsit tágabban: ha valaki roma Pöttöm Pannáról olvas, roma lesz? Ha háromfülű nyúlról, kinő a harmadik füle?

KGY: A mese azért van, hogy hasson: nevel, de átnevelni nem tud. Célja, hogy a gyerek megértse a világot. A maga komplexitásában, az ellentmondásaival együtt. (…)

MN: Kiírtatok egy pályázatot is, és a kötetbe végül (felkérésre) kilenc gyakorló író, és – bár több mint nyolcvanan pályáztak – nyolc eddig ismeretlen szerző került. Anna, te benne voltál a zsűrizésben és a válogatásban. Milyen szempontok érvényesültek végül?

BA: Elsődlegesen az, hogy minél többféle kisebbségi és marginalizált szereplő és élethelyzet megjelenjen, és ez sikerült is: az örökbe fogadott gyerektől a bántalmazottság bemutatásán keresztül a szegénységen át sokféle, kevésbé látható sorsot reflektorfénybe állítottunk. De persze a támadásokat az LMBTQ-tematika váltotta ki. Hogy a gyerekeket úgymond „megfertőzzük” a homoszexualitással, becsomagolva az egyéb kisebbségi helyzetekbe. Az persze, hogy a szélsőjobb ránk támadt, nem lepett meg, éles reakciók már az iskolai érzékenyítő programjaink kapcsán is születtek. Tudtuk, hogy ismét jönnek majd a rögeszméjükkel, csak most mindennek a mértéke volt sokkoló. Más kérdés, hogy ellenkező hatást értek el: az első 1500 példány pár nap alatt elfogyott, néhány héten belül kijön a második kiadás. Nagyon jellemző, hogy a könyv kapásból, még a belelapozás előtt megkapta az „LMBTQ mesekönyv”, illetve az „első gendersemleges” mesekönyv címkéjét. Amiatt is támadtak minket, hogy nem tüntettük fel a borítón, hogy mennyire veszélyes, mérgező olvasmány. A hátlapon világosan ott áll, miről van szó, mit kellene még tennünk? Miközben a meséknek maximum az egyharmadában van leszbikus, meleg vagy transz szereplő. Az, hogy egy ilyen könyv nyílt provokációnak minősül, azt mutatja, igen alacsony a társadalom tűrés- és elfogadásküszöbe, szerencsére kaptunk rengeteg pozitív, támogató reakciót is. De mégis: milyen veszélyt képvisel egy meleg ember? (…)

MN: Ezekben a mesékben mindig megnyugtató a lezárás: elfogadják a nemváltót, senki nem csodálkozik túl hosszan a fiúk szerelmén, a jégszívek felolvadnak, a bántalmazó elől, huss, el lehet repülni.

BA: Mert ezek valóban mesék. És ahogy a mesékben, a küzdelem után jön a megnyugtató befejezés, a boldog vég. A harmonikus lezárással egy idealizált, modellszerű helyzetet mutatunk, az optimális variációt.

KGY: És közben mindvégig érezheted, hogy nem vagy egyedül. Hogy van segítséged, még ha csak a mesevilágban is. Hogy lásd, ha más vagy is, igenis, értékes vagy. Hogy ha három füled van, nem az lesz a megoldás, hogy egyet levágnak.

A Magyar Narancs október 8-án megjelent számában olvasható beszélgetésből kiderül, hogy külföldön számos hasonló tematikájú könyv megjelent, de a Karafiáth Orsolya készítette interjúban az iskolai érzékenyítő programokról is szó van. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.