Hétfőn Bajánál tetőzött a Duna árhulláma, délután kettőkor 924 centiméteren állt, most már apadni fog. A helyi Nagy-Pandúr-szigeten a takarítás biztosan eltart egy ideig, és a vita is, hogy jó döntés volt-e az önkormányzattól szombaton 750 centiméteres vízállásnál átvágni a szigeten lévő nyári gátat.
A Telex írásából az derül ki, hogy ott több tucat nyaralót és olyan házat is körülvett a víz, ahol laknak. A gát nyolc kilométer hosszú, elvileg lehetett volna magasítani, ezért azok, akiknek az ingatlanát védte volna a töltés, a nyilvánossághoz fordultak, és feljelentést is tettek az önkormányzat intézkedése miatt.
A lapnak nyilatkozó egyik olvasó másfélmillió forintos kárról beszélt, ami amiatt keletkezett, hogy a víz elárasztotta a garázsát. Úgy tapasztalta, az önkormányzat nem segített eleget a védekezésben, és szerinte nem is kaptak időben értesítést. A feljelentésről azt mondta, nem háborúzni akarnak a helyhatósággal, hanem azt, hogy egyeztessenek a megoldásokról, és legközelebb ne foruljon elő ilyen helyzet.
Az Országos Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Nagy-Pandúr-sziget a Duna árteréhez tartozik, „a nagyvízi mederben” van, a szigeten lévő nyári gát csak kisebb árhullámoktól véd.
Az érintett ingatlantulajdonosok panaszai miatt Nyirati Klára bajai polgármester a Facebookon közleményt tett közzé arról, miért döntöttek a nyári gát átvágása mellett:
Széll Péter alpolgármester pedig arról tájékoztatta a lapot, hogy a Nagy-Pandúr-szigeten lévő ingatlanok gazdáit szeptember 17-én írásban értesítették, hogy a közelítő nagy árhullám miatt a szigeten nincs lehetőség érdemi védekezésre. Az önkormányzat felszólította a tulajdonosokat, hogy szeptember 19-én délig hagyják el a szigetet és helyezzék biztonságba értékeiket, mert a víz el fogja önteni a területet. Ez a felszólítás azonban nem volt kötelező érvényű, ezért az ott élők fele, hetven-nyolcvan ember inkább maradt.
A helyi védelmi bizottság azért döntött a sziget gátjának átvágása mellett, hogy a gátszakadást megelőzze, vagy azt, hogy a víz átbukva rajta elsodorja és még nagyobb károkat okozzon. A bizottság jelen lévő tagjai egyetértettek a döntéssel, amit szombaton hajtottak végre. A kérdésre, miért nem használták ki a gát adottságait, és miért nem védekeztek vele inkább 850 centiméteres vízállásig, az alpolgármester azt felelte, ennek műszaki okai voltak. A gátat elvileg tényleg lehet magasítani 900 centiméteres magasságig, de egyes szakaszait nem lehet megközelíteni munkagépekkel, és olyan területen is húzódik a gát, amely nem az önkormányzaté.
Az érintett, kárvallott tulajdonosok azt is felhozták érvként, hogy a Nagy-Pandúr-sziget egy részét már átminősítették belterületté, és ezért is gondolták úgy, hogy védelmet érdemeltek volna az ingatlanok. Az alpolgármester erre azt mondta, hogy az átminősítés után sem változott a terület árvízvédelmi besorolása. Az ingatlantulajdonosok maguk külön védekeztek, de amit ők emeltek, 900 centiméteres vízállásnál már nem tudta megállítani a beáramló vizet.
A címlapkép forrása Nyirati Klára Facebook-oldala
