„Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket”. Ezt ígérte – a korábban szintén erről nyilatkozó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez hasonlóan – Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 6-án tartott sajtótájékoztatóján:
Később többször is megerősítette Facebook-oldalán, hogy ezt az ígéretet komolyan kell venni:
Válasz ez az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletére, amely júniusban 200 millió eurós (kb. 80 milliárd forintos) pénzbüntetést rótt ki Magyarországra, és ez, ha lejár a befizetés határideje, napi 400 millió forinttal emelkedik. Ez a büntetés már annak a következménye volt, hogy a kormány nem hajtotta végre pontosan ugyanennek a bíróságnak a négy évvel ezelőtti határozatát. Az arról szólt, hogy Magyarország nem az uniós törvények alapján jár el a jogellenesen érkező harmadik országbeli állampolgárok ügyeiben, korlátozza hozzáférésüket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz.
Arról, hogyan tervezik megvalósítani a beígért buszos utaztatást – milyen útvonalon, hány buszvezetővel indul az 1500 kilométeres útra a busz, utazik-e rajta rendőr vagy kormánytisztviselő –, nem nyilatkozott a Narancs.hu-nak a Belügyminisztérium.
A Magyar Helsinki Bizottság lapunk kérdésére azt írta, Rétvári bejelentése nem ígéret volt, inkább fenyegetés. Törökország többször is sikeresen élt ezzel az eszközzel, amikor több pénzt vagy előnyösebb elbírálást szeretett volna elérni a nyugati partnereknél.
A magyar kormány lépése mégis új, abból a szempontból, hogy uniós tagállam létére fenyegette meg az Európai Uniót és tagállamait, elsősorban Belgiumot.
A jogvédő szervezet szerint a jelenlegi jogi környezetben ez a buszos akció kivitelezhetetlen, bár menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben nem szokta zavarni a kormányt a jogi környezet. Az Európai Unió Bírósága az említett ügyben már 2020-ban kimondta, a kormánynak fel kell hagynia a 2016 óta bevett gyakorlattal: a határt szabálytalanul átlépőket tilos a személyazonosság ellenőrzése és bármiféle vizsgálat nélkül Szerbiába kényszeríteni, válogatás nélkül mindenkit: gyerekeket, menedékkérőket, kínzások áldozatait, öregeket, betegeket, és különösen tilos ez erőszakot alkalmazva.
„Az is elfogadhatatlan jogi értelemben, erről is van EUB-ítélet, hogy Magyarország területén évek óta szinte senki nem kérhet menedéket, aki nem Ukrajnából érkezik. Mégis csak a kijevi és a belgrádi külképviseletünkön lehet ilyet kezdeményezni, ott is csak elméletileg, mert a gyakorlatban ezt is megakadályozzák. Mi azt látjuk, hogy sajnos a jog (legyen az hazai alkotmányos vagy nemzetközi) az Orbán-kormányt egyre kevésbé korlátozza. A hazai fékek és ellensúlyok pedig már rég ki vannak iktatva” – emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság.
A buszoztatás abból a szempontból érdekes terv, hogy a magyar büntető törvénykönyv szerint „aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ez az embercsempészés bűntette.
Tehát ha Rétvári Bence tartózkodási jogosultsággal az Unió területén nem rendelkező külföldieket kezdene szisztematikus módon Magyarországról Brüsszelbe szállítani, hipotetikusan megvalósulna ez a bűncselekmény.
Ha Rétvári Bence jogszerűen akar külföldieket Brüsszelbe vinni, tényleg „nem lenne más megoldása, minthogy elsőként az állam tisztességes eljárásban tisztázza azt, ki az, akinek joga lehet az országban, illetve az Unió területén tartózkodnia (például menedéket kérők), és ki az, akinek nem. Ezt jelenleg a magyar állam nem teszi meg, amint ezt a visszakényszerítések gyakorlata is mutatja” – emlékeztet a jogvédő szervezet.
A kérdésre, hogy az államtitkár nyilatkozata befolyással lehet-e arra, mennyien próbálkoznak átjutni a határon, a Magyar Helsinki Bizottság azt válaszolta, a fenyegetés talán nem, de ha elindulnának ezek a buszok, az valóban „felhívás lenne keringőre”. Nem kell túl sok ahhoz, hogy az új nyitott kapukat kereső vándorok és a különösen piacérzékeny embercsempészek felfigyeljenek a lehetőségre.
„Belarusz először például csak vízummentességet adott közel-keleti országoknak – vont párhuzamot a Magyar Helsinki Bizottság –, a repülővel hozzájuk érkező külföldiek tömegeit pedig nem Brüsszelbe buszoztatta, elég volt csak a lengyel és litván határig elengednie őket. Azóta ezeken a határszakaszokon elképesztően feszült a helyzet, a lengyelek és litvánok pedig megerősítették a határvédelmet. De hasonlóan provokálta Putyin Oroszországa Norvégiát és Finnországot is. Ha hinni lehet a hazai rendőrség számainak, akkor az előző évekhez képest a távoli országokból érkezők és menekülők ma kevesebben jutnak el Szerbiából a magyar határig. Ez »varázsütésre« bármikor megváltozhat – ismerve Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor miniszterelnök különleges kapcsolatát. A hagyományos háborús fenyegetések mellé a 20. században felkerült a nukleáris, a biológiai és a vegyi is (ezeket nevezik »ABC-fegyvereknek«). A mostani 21. századi hibrid hadviselésnek egyik eszköze »a migrációs fenyegetés«, ami súlyosan meggyengíti az emberek biztonságérzetét, aláássa a társadalmat összetartó bizalmat és politikai instabilitást idéz elő. Éppen ezért gondoljuk és reméljük továbbra is, hogy a magyar állam nem intéz ilyen támadást uniós és NATO-szövetségesei ellen.”
