Bajnai cáfolta, hogy pártpolitikai tervei lennének

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 27.

Belpol

A "klikkvadász hírekre" akart reagálni.

Fekete Győr András szombaton a Blikknek nyilatkozva azt mondta, szakemberként segítené a Momentum 2022-es választási kampányát Bajnai Gordon volt miniszterelnök.

Bajnai Gordon a cikket saját Facebook-oldalán kommentálta – írta a 24.hu. Bajnai azt írja, hogy kellemetlen helyzetben találta magát, mert a cikk nyomán felröppentek a "klikkvadász hírek" miszerint ő visszatérne a politikai életbe, méghozzá a Momentum színeiben. "Ez így viszont már nem igaz" - szögezi le.

Bajnai leírja, hogy Fekete-Győr András a Blikknek adott interjúban pontosan fogalmazott, tehát amikor azt mondta, hogy ”...és szoktam Bajnai Gordon volt miniszterelnök úrral is egyeztetni“, az megfelel vasóságnak

Bajnai 7 pontban emeli ki, hogy jelenleg hogyan viszonyul a magyar politikai élethez. Leírja, hogy  2014 óta a belpolitikától visszalépve külföldön dolgozik egy nemzetközi cég egyik vezetőjeként.

"Immáron civilként, volt kormányfőként viszont azóta is aktívan támogattam azokat a bátrakat, akik hitelesen küzdenek Magyarország polgári, európai jövőjéért, az országot 10 éve maga alá gyűrő maffiakormány leváltásáért" – teszi hozzá.

Elismeri, hogy épp ezért a kezdetektől segítette Karácsony Gergő főpolgármesteri kampányát; nyilvánosan ajánlotta az EP kampányban Jávor Benedeket, Molnár Csabát, Dobrev Klárát, Donáth Annát, Újhelyi Istvánt. Hozzáteszi, ezért beszélgetett az elmúlt három évben néhányszor Fekete-Győr Andrással a kormányzati tapasztalatairól is.

Kiemeli: "Hozzáállásomban nincs és nem várható változás: a pártpolitikában nem tervezek részt venni, viszont az általam régóta sürgetett ellenzéki összefogás hiteles szereplőit, ha ezt igénylik, mindenkor támogatni fogom. Ezen túlmutató politikai ambícióim nincsenek."

Utóiratként azonban kifejti, ha már meg kellett szólalni, el kell mondania azt is, hogy ki kell állni az SZFE autonómiája; Iványi Gáborék, az Igazgyöngy Alapítvány és a Dr. Ámbédkar Iskola, valamint a megmaradt független sajtó mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.