„Balázs, becsaptátok az egyetemeket” – államtitkárral vitázott Fekete-Győr András

Belpol

A meghirdetett téma a felsőoktatás volt, de szóba került Gyurcsány és a lélegeztetőgép-beszerzés is. 

Az egyetemek fenntartóváltásáról és a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampuszáról vitatkozott Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke (és miniszterelnök-jelöltje) csütörtök este. A Fúzió Hallgatói Közösség által szervezett vita egy fokkal talán barátságosabb volt, mint Varga Judit és Donáth Anna tavalyi összecsapása, de így is sok volt a személyeskedés, a felek gyakran egymás szavába vágva beszéltek, a moderátor pedig jó, ha másfél óra alatt négy kérdést fel tudott tenni.

A Momentum elnöke rögtön azzal kezdte, hogy sokaknak felcsillanhatott a szeme, amikor "Orbán-Fekete-Győr" vitáról olvastak, de Orbán Viktor továbbra sem áll le vitatkozni senkivel, minisztereket, államtitkárokat küld maga helyett. Orbán Balázsnak - aki a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke is - a szemére vetette, hogy kapott 500 milliárd forintnyi állami vagyont, a kuratóriumi tagok leválthatatlanságára utalva pedig hozzátette, "akár a gyerekeidet is beültetheted magad után a pozícióba". (Orbán és Fekete-Győr végig tegeződött.)

Orbán Balázs több ponton a 2010 előtti kormányok politikáján vagy a DK mai kijelentésein keresztül támadta Fekete-Győrt, majd amikor az visszaszólt, hogy ő nem Gyurcsány Ferenc, és a Momentum miniszterelnök-jelöltjeként van itt, Orbán azt mondta,

"bocs, ha tőlem hallod először, de nem te leszel a baloldal miniszterelnök-jelöltje."

Az egyetemek alapítványi fenntartásba adását Fekete-Győr nem felsőoktatási, hanem hatalompolitikai kérdésnek tartja, és több kifogást is felhozott ellene.  A kiszervezéssel szerinte elveszik a nép által gyakorolt kontroll a közvagyon felett, csökken az egyetemek autonómiája a kuratóriumok széles jogkörei miatt, a kuratóriumi tagok ráadásul akár élethosszig tartó megbízást kaphatnak. „Nem az egyetemeknek lett alapítványa, hanem az alapítványoknak lett egyeteme” – mondta Fekete-Győr András.

„Becsaptátok az egyetemeket” – mondta még az államtitkárnak, a kormány ugyanis 1200 milliárd forintos fejlesztési támogatást ígért az intézményeknek, az uniós helyreállítási terv végső verziójában viszont mindössze 170 milliárd körüli összeg szerepel a felsőoktatásra. Orbán Balázs erre úgy reagált, hogy a hazai költségvetési forrásból, a rendes hétéves EU-s költségvetésből vagy piaci hitelfelvételből meglesz a beígért pénz. „Azt ajánlom, hogy a momentumos képviselőhölgyek vessék be magukat, hogy Brüsszel minél előbb jóváhagyja a magyar tervet, és megindulhassanak a kifizetések” – tette hozzá.

Az egyetemek feletti kontroll elvesztéséről az államtitkár azt mondta, épp az sértené az autonómiát, ha az állam kontrollt akarna gyakorolni felettük. „Ez MSZMP-s logika, marxista tempó” – vélekedett Orbán Balázs. Egy jogi tankönyvből még az alapítvány definícióját is felolvasta annak bizonyítékául, hogy az alapítványoknak juttatott közvagyon nem lesz magánvagyon, azt továbbra is csak a meghatározott közcélra lehet költeni.

"Az egészségügy is közcél, a magyarok mégsem hiszik el, hogy a Fidesz nem lopott a lélegeztetőgép-beszerzésen vagy a vakcinavásárláson"

- reagált Fekete-Győr. Orbán erre hosszú fejtegetésbe kezdett a keleti vakcinabeszerzés sikeréről, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy amikor a magyar védekezés hatékonyságát kérdőjelezik meg, az egészségügyi dolgozókat támadják. „Titeket kritizálunk, nem az egészségügyi dolgozókat” – kontrázott Fekete-Győr.

A Fudan Egyetemmel kapcsolatban a momentumos politikus azt emelte ki, hogy a kormány hazudott a Diákvárosról, és az országnak nem kell 540 milliárd forintnyi hitelből egy kínai cégek által épített elitegyetem, amelynek 3-4 millió forintos tandíjait jórészt csak a külföldi diákok tudják majd megfizetni. Orbán Fudan-ügyben lényegében mindenre azt mondta, hogy még folyamatban vannak a tárgyalások, semmi nem dőlt el, az pedig fontos feltétele lesz a magyar kormánynak, hogy magyar hallgatók is kaphassanak ösztöndíjat az egyetemen.

Fekete-Győr közbevágott, hogy akkor miért üldözte el a kormány a CEU-t, ahol szintén sok magyar diák tanulhatott ösztöndíjjal, és ez nem  került semmibe az államnak. Orbán Balázs itt elővette a kormányzati mantrát arról, hogy a CEU-nak csak az "igazságtalan versenyelőnyét" szüntették meg, de amúgy az egyetem nem ment el, továbbra is működik a Nádor utcában.

"Te is tudod, hogy nem mondasz igazat"

- mondta erre Fekete-Győr. 

A CEU egyébként épp egy hónapja adott ki közleményt, amelyben azt írják, az egyetem „Ausztriában marad, egy olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit. Kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységeinkkel továbbra is jelen leszünk Budapesten. A várost soha nem hagyjuk el, de nem tesszük ki magunkat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek.”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.